Európai Bíróság: Jogsértő a civileket listázó törvény

Európai Bíróság: Jogsértő a civileket listázó törvény

Az Európai Bizottság brüsszeli központja (Fotó: Ovid Burke/Pexels)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az uniós jogot sérti az a Magyarországon 2017 óta életben lévő törvény, amely a nagyobb külföldi támogatásból működő civil szervezetek regisztrációját írja elő – mondta ki csütörtökön az Európai Bíróság. 

Mint az ítélet kimondja: „Magyarország azáltal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek egyes kategóriái tekintetében, és szankciókat helyezett kilátásba az e kötelezettségeknek eleget nem tévő szervezetekkel szemben, a szóban forgó szervezetek és a számukra ilyen támogatást nyújtó személyek vonatkozásában hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be.”

Az Index emlékeztet, hogy hazánk 2017-ben fogadott el egy törvényt a külföldi szervezetek átláthatóságáról, amely nyilvántartásba vételi, bejelentési és átláthatósági kötelezettségeket vezetett be azoknál a civil szervezeteknél, amelyek 500 ezer forintnál több külföldi támogatásban részesülnek, és az éves támogatási összeg több mint 7,2 millió forint.

A jogszabály értelmében a civil szervezeteknek a honlapjukon is jelezniük kell, hogy „külföldről támogatott szervezetnek” számítanak.

Az Európai Bizottság álláspontja a kezdetektől az volt, hogy ezek a kötelezettségek sértik a tőke szabad mozgásának az elvét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának az egyesülés szabadságához, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogra vonatkozó rendelkezéseit, ezért kötelezettségszegési eljárást indítottak.

Miután a magyar kormány a sorozatos kritikák ellenére sem változtatott a jogszabályon, az ügy az Európai Bíróság elé került, majd januárban ennek főtanácsnoka is arra jutott, hogy a szabályozás több ponton sérti az uniós jogot.

Részletesebb elemzésünk itt található.