– Igen, természetesen, itt az ideje újragondolni Jézus fehérként történő ábrázolását – mondta a BBC Radio 4-nek Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán egyház feje. Hozzátette, hogy Jézus világszerte különféle formákban jelenik meg a templomokban. – Láthatunk fekete Jézust, kínai Jézust, közel-keleti Jézust (ami talán a leghitelesebb ábrázolás), de még a Fidzsi-szigetekről származó Jézust is. Annyi alakban találkozhatunk vele, ahány nyelven és kultúrában tűnik fel.
Az érsek kijelentését a George Floyd meggyilkolását követő demonstrációkhoz, és a Black Lives Matter mozgalomhoz kapcsolódva értelmezhetjük. Az elmúlt hetekben a tüntetők haragja a rabszolgasághoz köthető történelmi személyeket ábrázoló szobrok ellen fordult, később a média sokszínűségének kérdése merült fel. Cenzúrázni kezdték a vitatott alkotásokat, majd egymás után mondtak fel azok a fehér színészek, akik nem-fehér karaktereket szinkronizáltak rajzfilmekben, vagy sorozatokban. A különféle elnevezések is nemkívánatossá váltak, így egy amerikai állam is nevet változtatott: Rhode Island elhagyta a nevéből az Isteni Gondviselés Ültetvények (The State of Rhode Island and Providence Plantations) kiegészítést, az ugyanis a rabszolgatartásra emlékeztethet. A napokban döntöttek a bécsi Szerecsen Gyógyszertár (Mohren-Apotheke) átkereszteléséről is, az évszázadok óta használt név ugyanis bántó lehet (annak ellenére, hogy éppen a fejlett afrikai orvostudományra utaltak vele egykor).
A Jézus ábrázolása körüli vita ugyanakkor nem új keletű, hiszen a bőrszínét illetően számos elmélet látott már napvilágot, és ezek fényében többször felmerült az általánosan elfogadott kép újragondolása. A tudományos kutatások szerint a palesztinai férfiak a korban sötét (és általában rövid) hajúak, olivabarna bőrűek voltak, és többnyire szakállat viseltek. Hajviselet kapcsán Szent Pál apostol a Korintusiaknak írt első levele igazíthat el bennünket: „Nem tanít-e maga a természet arra titeket, hogy ha a férfi hosszú hajat növeszt, szégyenére válik? Ha viszont az asszony növeszti meg a haját, díszére van, mert haját fátyol gyanánt kapta.” Richard Neave, a Manchesteri Egyetem egykori orvostudományi szakértője egy írásában arra emlékeztetett, hogy Máté evangéliuma szerint, amikor a katonák a Gecsemáné-kertben el akarták fogni Jézust, nem tudták megkülönböztetni az őt körülvevőktől, Júdás csókja árulta el a személyét. A kutató ebből arra következtetett, hogy Krisztus valószínűleg hasonlított a tanítványaira, vagyis arcvonásai nem tértek el a galileai sémi törzsekétől.
Jézus művészi megjelenítése kapcsán azonban teológusok és művészetfilozófusok figyelmeztetnek, hogy nem elsősorban emberként, hanem Megváltóként tüntették fel. Így a szőke, kék szemű és fehér bőrű Krisztus sokkal inkább teológiai absztrakció, mint hiperrealizmus. Ez azonban nem akadályozott meg senkit sem abban, hogy a saját, nagyon is konkrét értelmezése szerint igyekezzen megjeleníteni Jézust. A 19. századi antiszemita mozgalmak „nordikus Krisztust” álmodtak, a 20. században pedig elindult a „fekete Krisztus” mozgalom, amely az ábrázolás szimbolikáján túli értelmet tulajdonított a bőrszínnek.
– Az elmúlt két napban közel 500 halálos fenyegetést kaptam olyan keresztényektől, akik biztosítottak, hogy előbb mészárolnak le engem, mint hogy eltávolíthatnám a fehér bőrű Jézus-szobrokat – írta a Twitterén Shaun King emberjogi aktivista. A férfi korábban azt hangoztatta, hogy a „fehér európai Krisztust” ábrázoló szobrokat le kellene dönteni, ahogy a Konföderációs tábornokok, és rabszolgatartók emlékműveit is eltávolították a helyükről világszerte. – Ha egy vallás a fehér bőrű és kék szemű Megváltóhoz ragaszkodik, akkor az nem kereszténység, hanem a faji felsőbbrendűségi mozgalom – írta King, akit ezért a kijelentéséért támadtak sokan.
Az aktivista mégsem maradt egyedül a véleményével. Előbb Nnedi Okorafor sci-fi-szerző, ismételte meg egy bejegyzésében, hogy Jézus kifogásolt ábrázolása a „fehér felsőbbrendűség” jele, majd Anthea Butler, a Pennsylvaniai Egyetem tanára hívta fel a figyelmet a „fehér Krisztus romboló hatásaira”. – Minden alkalommal, amikor ezt az ábrázolást látjuk, a fehér felsőbbrendűséget látjuk – fogalmazott egy videóban. – Ha ugyanis Jézus fehér, akkor Isten is fehér, ami azt jelenti, hogy a hatalom is fehér – tette hozzá. Jemar Tisby, a Notre Dame Egyetem tanára szerint a „fehér Krisztusban” való hit „színteleníti” a Megváltót, és így kirekeszti a feketéket, és más, nem-fehér bőrűeket a vallásból.
Lettie Moses Carr, marylandi lelkész ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a vita nem arról szól, ki volt Jézus valójában, sokkal inkább arról, hogy hogyan jelenítik meg őt, és ez milyen hatást gyakorol a hívőkre. Szerinte ezért is lenne szerencsésebb egyetlen alak helyett, sok különböző formában ábrázolni Krisztust. Canterbury érseke pedig azt hangsúlyozta, hogy a hívők nem Jézus ábrázolásához imádkoznak, a képek és szobrok csupán arra emlékeztetnek, hogy a mindenható Isten emberré vált.
