Miközben folyamatosan gyengülő támogatást mérnek a közvéleménykutatók Amerika elnöke számára, Donald Trumpra egyre csak záporoznak a csapások. Összefoglaltuk, hogyan állnak jelen pillanatban az esélyei és mit próbál, illetve nem próbál tenni azért, hogy továbbra is a nagyhatalom első embere maradhasson.
Donald Trump népszerűségi mutatója 40 százalék körüli bő négy hónappal a választások előtt, ez pedig mindenképp aggodalomra adhat okot az elnök stábjában. Bár ez korántsem jelenti azt, hogy már most lefutott lenne a meccs, ekkora hátrányból fordítottak már hivatalban lévő és így a közvéleményt jobban tematizálni tudó elnökök korábban.
A fő probléma, hogy úgy tűnik, mintha Trump már beletörődött volna a vereségbe: látványosan nem próbál meg kormányozni, márpedig több párhuzamosan futó válság mellett az amerikai közvélemény szemében a valódi, érdemleges kormányzással tudna leginkább javítani népszerűségén.
Megoldást kellene találni a koronavírus-járvány okozta megbetegedésekre, a gazdasági recesszióra és az abból fakadó tömeges munkanélküliségre. Emellett ott van a több, mint egy hónapja tartó Black Lives Matter-tüntetéssorozat, amelynek már most sok eredménye van (újratervezik az utolsó konföderációs zászlót magában tudó állam, Mississippi zászlaját, a NASCAR betiltotta a déliek zászlaját, átnevezik a konföderációs tábornokokról elnevezett katonai bázisokat, elszállítják a rabszolgaságra emlékeztető szobrokat) a jelentős túlkapások mellett.
Trump válasza a koronavírus-járványra hónapokon keresztül ellentmondásos volt, jelenleg sem tesz az Államok kormánya szövetségi szinten semmit a fertőzések terjedésének megállítása érdekében, a tömeges megbetegedések és az emelkedő halálozási számok elleni küzdelmet az államokra hagyja. Az egyetlen, amivel az elnök foglalkozik, a felelősség hárítása a válságok kapcsán, még rá is játszva az emberek előítéletére, amikor „kung flu”-nak nevezi a koronavírus-megbetegedést. Az elnökre jellemző módon az egyik rallyján látványosan azt sem értette, miért van a 19-es szám a betegség nevében.
Úgy tűnik, feladta a gazdasági válság megfékezésére tett kísérleteket is, és látványosan semmit sem tud kezdeni a tüntetésekkel, azon kívül, hogy mindenhol rendet és fegyelmet ígér – ez volt Nixon elnök 1968-as kampányának fő üzenete is a ’68-as tüntetésekre válaszul, hogy ő lesz a rend és fegyelem helyreállítója az Államokban. Egészen máshogy néz ki azonban ez a jelszó ellenzéki, mint kormányon lévő pozícióból, jelenleg pedig Trump az elnök.
Ezek együttes hatására Joe Biden gyakorlatilag minden felmérésben vezet Trump előtt, a CNN egyik június eleji felmérése szerint egyenesen 14 százalékponttal, amit az elnök szokásos módon Fake news-nak minősített. Meglehetősen szokatlan módon még be is akarta perelni a hírcsatornát, amennyiben a hírt nem vonják vissza – ezt a CNN igazgatója visszautasította azzal, hogy tudomása szerint ilyen még nem történt a csatorna történetében. Azóta több más közvéleménykutató is komoly hátrányt mutatott ki az elnöknél, de lényeges az, hogy a felmérések tendenciózusan a népszerűségének csökkenését jelzik. A kutatások szerint még olyan államokban is átvette a vezetést a demokrata Biden, amelyek hagyományosan republikánusnak számítanak: így Arizonában, Georgiában, Észak-Karolinában, míg Texasban statisztikai hibahatáron belülre került.
Ezek után nem meglepő, hogy az egykori republikánus képviselő, jelenleg az MSNBC reggeli műsorvezetője, Joe Scarborough elkezdett azon spekulálni, hogy Trump inkább visszalép az elnökjelöltségtől mondvacsinált egészségügyi okokra hivatkozva, hogy megmentse magát egy hatalmas vereségtől. Bár Scarborough határozottan állította, hogy semmilyen forrása nincs ezt illetően, és csak az ő spekulációjáról van szó, rá két nappal már a Fox News is hozta ezt a feltételezést, megspékelve azzal, hogy ezt a republikánus párt kampányában dolgozó források állítják.
Az elnök kampánycsapatának az sem tett jót, hogy egyre több republikánus politikus mond neki ellent. Alex Azar, a kabinet egészségügyi minisztere szerint ha nem tesz az állam azonnali lépéseket, akkor elszabadulhat a koronavírus. Az általa sürgetett lépések között volt a maszkviselés általános elrendelése, ám pont Amerikában a maszkhordás kérdése a kulturális háború egyik újabb csatájává változott. Trump és alelnöke, Mike Pence több alkalommal is látványosan kerülték a maszk feltételét – például egy gyárlátogatás alkalmával a gyár vezetőségének külön kérése ellenére is –, a szabadságjogokért aggódók és az állami túlhatalmat féltők pedig kifejezetten megtagadják a maszkok hordását, sokszor olyanokra hivatkozva, miszerint a maszk alatt elfogy az oxigén.
Trumpnak nem tett jót az sem, hogy a következő számára kedvezőtlen események érték gyors egymásutánban:
– Hosszú idők óta először tartott gyűlést Tulsában, Oklahomában. Előzetesen több, mint egymillióan jelentkeztek résztvevőnek, így egy közel 20 000 fős befogadóképességű csarnokot béreltek ki erre. A valóságban picit több, mint hatezren vettek ezen a gyűlésen részt, mint kiderült, K-Pop rajongók és TikTok-felhasználók egyszerűen átverték az elnök stábját, regisztráltak úgy, hogy tudták, hogy nem fognak azon részt venni. Az elnök láthatóan letörten tért aznap nyugovóra a Fehér Házban.
– A gyűlésein bejátszott zenék előadói sorban küldenek a stábjának levelet, amelyben megtiltják azok kampányrendezvényeken való felhasználását. A legendás brit együttes, a Rolling Stones egyenesen perrel fenyegetőzik, ha a kampánycsapat nem tesz eleget a kérésnek.
– A folyamatban lévő republikánus előválasztásokon a Trump által beajánlott jelöltek egyelőre elvéreztek, volt, hogy egy 24 éves, kerekesszékes fiatal republikánus győzött a Trump által beajánlott jelölt ellenében egy +14-es republikánus választói indexű (azaz, az országos átlaghoz képest erősen republikánus) körzetben. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a fiatalember nyer majd az általános választáson demokrata riválisa ellen, ő lesz a törvényhozás első Z-generációs („Zoomer”) tagja.
– Legalább három botránykönyv fog róla a közeljövőben megjelenni. Az egyik ilyen John Boltoné, aki nemzetbiztonsági tanácsadóként az adminisztrációban töltött időszakáról ír. Már most jelentek meg érdekes részletek, például arról, hogy Trump kimondottan kérte a kínai elnöktől, hogy avatkozzon be a választásokba az ő oldalán. Ilyen még az unokahúga által írt könyv, amely főleg Trump családjának életviteléről szólna, illetve a legendás Watergate-újságíró, Bob Woodward is készül az elnökről szóló második könyvével.
– Hiába vannak a konzervatív bírók túlsúlyban, a Legfelső Bíróság egyre többször hoz a demokratáknak, illetve a liberális bázisuknak kedvező ítéleteket, így az abortusz vagy a transzneműek jogai illetve a bevándorlók jogai mellett.
– Az elnöknek a technológiai cégekkel is egyre több baja van, a Redditen megszüntettek 2000 őt támogató szubfórumot. Az elnöknek kedvelt kommunikációs csatornájával, a Twitterrel is meggyűltek mostanság a bajai.
Újabb, az elnökre nézve kedvezőtlen képet mutató hír jelent meg a CNN hírtelevízió oldalán, melyet Carl Bernstein, a másik legendás Watergate-újságíró jegyez. Bernstein azt állítja fehér házi forrásokra hivatkozva, hogy azok az elnök közeléből már eltávolított munkatársak, akik értettek is valamit a külpolitikához (John Bolton és H. R. McMaster nemzetbiztonsági tanácsadók, James Mattis védelmi miniszter, Rex Tillerson külügyminiszter és John Kelly kabinetfőnök), magát Trumpot jelölték meg az amerikai nemzetbiztonságra fenyegetést jelentő veszélyként. Bernstein szerint Trump a szívéhez közel álló diktátorokkal és autokrata vezetőkkel – mint Vlagyimir Putyin vagy Recep Tayyip Erdoğan – nagyon hosszan és szívesen beszélt telefonon, amiben főleg a saját gazdagságát és érdemeit méltatta, míg a valódi külpolitikai viszonyokról sokszor megdöbbentő tájékozatlanságot mutatott. Bernstein kiemeli azt is, hogy a hagyományos szövetségesekkel nem szívesen egyeztetett, Theresa Mayt gyengének, Angela Merkelt meg egyenesen hülyének nevezte telefonban.
Összességében tehát nagyon rossz helyzetben van az elnök, olyannyira, hogy a republikánus vezetők már attól tartanak, a törvényhozás mindhárom színterét a demokraták fogják elvinni. Nem az a baj Trump népszerűségi mutatóival, hogy rosszak, hanem az, hogy úgy tűnik, nincs semmi elképzelése arról, hogyan lehetne azokat jobbá tenni, hogyan lehetne egy potens kormányzás képét kialakítani.
