HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Furcsa gyilko...

Furcsa gyilkosság árnyékolja be a német–orosz viszonyt

A korábban roppant szoros gazdasági kapcsolatok gyengülésével párhuzamosan egyre kritikusabbá válik a német kül- és biztonságpolitika Moszkvával

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

Kölcsönösen utasítottak ki diplomatákat, az elmúlt egy hónap alatt kétszer is bekérették a német külügybe az orosz nagykövetet, Angela Merkel kancellár szankciókkal fenyeget, és Oroszország kapcsán már nem együttműködésről, hanem a hidegháborús retorikából ismert békés egymás mellett élésről beszél. A német nyomozóhatóságok szerint orosz állami szervek állnak a grúz állampolgárságú egykori csecsen harcos Zelimhan Hangosvili berlini meggyilkolása és a Bundestag elleni 2015-ös hekkertámadás mögött is. De tényleg?

Krimibe illő események zajlottak tavaly augusztus 23-án a berlini Tiergartennél egy parkban. Zelimhan Hangosvilit egy biciklista hangtompítós fegyverrel világos nappal megölte. Az elkövetőt nem sokkal később elfogták, ám hamarosan kiderült róla, hogy a valódi neve állítólag nem is Vagyim Szokolov, hanem Vagyim Kraszikov.

Innentől a sztori már több mint egy krimi. S nemcsak azért, mert mind az áldozatnak, mind pedig az elkövetőnek meglehetősen sötét a múltja, hanem mert a német hatóságok és a média pillanatok alatt arra jutott, hogy professzionálisan megtervezett és kivitelezett bérgyilkossággal van dolguk. Két feltételezés alapján indultak el. Az egyik verzió szerint Hangosvilit a csecsen szervezett bűnözés, esetleg az iszlamisták iktatták ki, míg a másik forgatókönyv orosz hátterű politikai gyilkosságról szólt.

Tovább éleződött a versengés a NATO és Moszkva között

Zelimhan Hangosvili sötét figura. Az orosz hatóságok terroristaként tartják nyilván, és szerintük 86 áldozatért kellene felelnie. Persze, mondhatjuk, hogy az oroszok elfogultak, hiszen Hangosvili a második csecsen háborúban harcolt ellenük. De mit kezdjünk azzal, hogy közeli kapcsolatot ápolt a grúz titkosszolgálattal, sőt a német sajtó nyomozása alapján az amerikai hírszerzést is segítette. De állítólag ott volt a neve a csecsen elnök, Ramzán Kadyrov halállistáján is. Nem véletlen tehát, hogy előbb Tbilisziben akarták megölni, majd miután Ukrajnába menekült, ott is. Ezután vette az irányt Németország felé, ahol az orosz információk alapján iszlamistaként kezelték, majd ezt a verziót egyszer csak elvetették. Így Hangosvili menedékkérelmet adott be, amelyet elutasították. Ekkor kapta a fejébe és a hátába a golyót.

A történet – nem utolsó sorban a titkosszolgálatokat meghazudtolóan hatékonyan nyomozó sajtó jóvoltából – a Szkripal-ügyhöz hasonló fordulatot vett. Akcióba léptek az ilyen esetek kapcsán már ismert „oknyomozók”, a Bellingcat, az orosz The Insider és a londoni Dossier Center, s kiderítették, hogy Szokolov valójában Vagyim Kraszikov, aki a gyilkosság előtt érkezett Berlinbe.

De Kraszikov sem egyszerű figura. Egy orosz üzletember meggyilkolása miatt körözték, aztán lekerült az Interpol listájáról. Meggyanúsították egy korábbi gyilkossággal is, így sok jóra nem számíthatott a bíróság előtt. A feltételezések szerint ekkor szervezték be, de mint az „oknyomozók” feltételezik, korábban már tagja lehetett a Szövetségi Biztonsági Szolgálat elitalakulatának. A Bellingcat és társai a cellaadatok alapján azt is kiderítették, hogy Kraszikov az akció előtt többször is beszélt titkosszolgálati kapcsolatával és járt is a szervek több bázisán. A kör bezárult, és a német hatóságok megerősítették, hogy a lapok információi az orosz állam szerepéről és a gyilkos valódi személyazonosságról hitelesek. Azt a kérdést senki sem teszi fel, miért kockáztatná Moszkva egy félvilági alak miatt a rendkívül fontos német kapcsolatot.

Berlin és Párizs kiábrándult Donald Trumpból

A történet innentől politikai síkra terelődött. A két ország között diplomáciai feszültséget okozott, és tavaly év végén diplomaták kölcsönös kiutasításába torkollott. A Bild már tudni vélte, hogy Hangosvilit Vlagyimir Putyin parancsára tették el az útból, a Focus pedig legutóbb kétszáz Németországban fedésben dolgozó orosz ügynökről írt. Közben berobbant egy másik ügy is, amely még tovább rontotta a kapcsolatokat. Berlin szerint Moszkvának állítólag köze volt a Bundestag elleni 2015-ös hekkertámadáshoz. A külügy közleménye szerint terhelő jelek vannak arra, hogy a főgyanúsított, bizonyos Dmitrij Badin a támadás időpontjában az orosz katonai hírszerzés tagja volt.

HIRDETÉS

Szokolov/Kraszikov ellen a napokban emeltek vádat, és miközben semmi sem bizonyított, már a kancellár és a külügyminiszter is további szankciókkal fenyegetőzött. Annak ellenére, hogy az egyre durvább amerikai nyomás ellenére sem Berlin, sem pedig Moszkva nem mondott le az Északi Áramlat bővítésének befejezéséről. Miközben tehát a német üzleti szféra egyértelműen nyitna Oroszország felé, és még a szankciókat is feloldaná, addig a kormányzó elit eme elemi érdekeket látszólag negligálva bekeményít Moszkvával szemben. Ráadásul a tétekhez képest furcsa módon egy kétes alak kérdések sorát felvető halálára hivatkozva. S miközben sokak szerint Berlin amerikai kottából játszik, egyre romlik a transzatlanti viszony is.

Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) kutatója lapunknak elmondta, hogy a döntés, amellyel a német államügyészség egyértelműen az orosz kormányt tette felelőssé a berlini kleiner Tiergartenben történt gyilkosságért, újabb lépése egy, már hosszabb ideje tartó, fokozatos átértékelési folyamatnak. Berlin egyébként nemrégiben a Bundestag elleni, 2015-ös hekkertámadásért is az orosz kormányt tette felelőssé, Heiko Maas külügyminiszter pedig határozott válaszlépéseket ígért.

A német-orosz kapcsolatok terén látványos trend, hogy a korábban roppant szoros gazdasági kapcsolatok gyengülése (bár Németország továbbra is Oroszország második legfontosabb külkereskedelmi partnere Kína után, 2019-es adatok szerint 53,2 milliárd dollár forgalommal!) azzal párosul, hogy a német kül- és biztonságpolitika egyre kritikusabb Moszkvával szemben. Érdekesség, és a német–orosz kapcsolatokat a hagyományos Ostpolitik-logikával értelmezni próbáló megközelítések ellen ható tényező, hogy mindezek a változások egy olyan időszakban következnek be, amikor a német külügyminisztériumnak szociáldemokrata vezetése van.

A gazdasági kapcsolatoknak 2018-tól egyértelműen látható gyengülése több faktor együttes következménye. Szerepet játszik benne az orosz gazdaság mélyrepülése, amelyben fontos tényező az alacsony olajár és a nyugati szankciók. A helyzetet tovább súlyosbítják 2020-ban a koronavírus okozta veszteségek. Az orosz gazdaság gyenge teljesítménye – ne feledjük, 2020-ra a 10 százalékos visszaesés sem kizárt! – értelemszerűen szűkíti az orosz felvevőpiacok lehetőségeit, emellett továbbra is súlyos akadályt jelent a bürokrácia és a korrupció, amelyek elriasztják az új német befektetőket.

Az oroszországi közvetlen német tőkebefektetések összege 2018-ról 2019-re 36 százalékkal csökkent, és ez a trend várhatóan 2020-ban is folytatódik. Csökken a külkereskedelmi forgalom is. A fent említett 53,2 milliárd dollár a 2018-as érték-nek csak 89,1 százaléka volt.

HIRDETÉS

Ebben a gazdasági kontextusban kell tehát értelmezni mindazon külpolitikai eseményeket, amelyek az utóbbi években meghatározzák Berlin és Moszkva viszonyát, és kihatnak a közelgő német EU-elnökség időszakára is. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a német EU-elnökség elkötelezett az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók fenntartása mellett mindaddig, amíg az ukrajnai konfliktus rendezésében nem történik érdemi előrelépés.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/26. számában jelent meg június 26-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 26. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Stier Gábor
Stier Gábor
A Magyar Hang külpolitikai szakújságírója, a Moszkva tér főszerkesztője

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

40,717lájkolóTetszik
3,779követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Fogy a levegő – Magyar Hang-ajánló

Interjú Ascher Tamással és Tompa Andreával. Abszurd komédia karanténra és drága tesztekre. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek