A viták korlátozása, történjen ez akár egy elnyomó kormány, akár egy intoleráns társadalom részéről, egyaránt nehezíti mindenki számára a demokratikus részvételt – olvasható abban a nyílt levélben, amit 153 értelmiségi írt alá, és ami kedden jelent meg a Harper's Magazine oldalán. Hozzáteszik: a rossz gondolatok elleni küzdelem módja az érvelés és meggyőzés kell legyen, nem pedig a másik elhallgattatásának szándéka. Visszautasítják a hamis dilemmázást igazság és szabadság között, és úgy látják, a kettő nem létezhet egymás nélkül. Íróként szükségét látják a kísérletezés, kockázatvállalás, és így akár a hibázás lehetőségének is. „Ha mi nem állunk ki azért, amitől a munkánk igazán függ, akkor nem számíthatunk az államra vagy a közvéleményre sem, hogy megvédje számunkra” – szögezik le.
A nyílt levélben szóba kerülnek azok a tüntetések és kulturális változások, amiket George Floyd brutális meggyilkolása indított be az elmúlt hetekben. A művészek és tudósok ki is állnak amellett, hogy szükség van nagyobb egyenlőségre, társadalmi igazságosságra, továbbá a rendőrség reformjára. Annak viszont már nem örülnek, hogy olyan erkölcsi és politikai kiállások honosodtak meg, amik a nyílt vitát gyengítik, és a vélemények sokszínűsége helyett az ideológiák egyezését tartják kívánatosnak.
Úgy látják, az illiberalizmus mindenütt teret nyer a világban, és erős szövetségest kapott Donald Trump személyében, „aki valódi fenyegetést jelent a demokráciára”. Az ellenállás viszont nem dermedhet különféle dogmák hangoztatásába és kikényszerítésébe – főleg, hogy állításuk szerint a jobboldali demagógok ezt a tendenciát már ki is használják saját véleményük igazolására. Nemcsak a radikális jobboldalon terjednek a veszélyes nézetek, tort ül a cenzorkodás, a nyilvános megszégyenítés és a kiközösítés. Szerkesztőket rúgnak ki, mert ellentmondásos megítélésű cikkeknek adnak helyt, újságírókat tiltanak le bizonyos témákról, professzorok ellen vizsgálódnak, csak mert különféle irodalmi művekből idéztek az óráikon – sorolják.
A levél aláírói között találunk világszerte ismert írókat (J. K. Rowling, Margaret Atwood, Salman Rushdie, Gloria Steinem, Marton Kati, Martin Amis), politikatudósokat (Francis Fukuyama, Yascha Mounk, Fareed Zakaria, Neil Roberts, Andrew Moravcsik), illetve olyanokat, mint Noam Chomsky, Anne Applebaum, Steven Pinker vagy David Frum. Számos fekete értelmiségi is a csatlakozók közt van, így Nell Irvin Painter történész, Reginald Dwayne Betts és Gregory Pardlo költők, illetve John McWhorter nyelvész.
A New York Times szerint a közösségi médiában máris beindultak a támadások a levél miatt, többen azzal vádolják az aláírókat, hogy túlérzékenyek, illetve saját „kiváltságaikat” féltik. A HuffPost igazgatója, Richard Kim pedig azzal állt elő, hogy megkeresték, de nem írta alá, mert kilencven másodperc alatt átlátta, hogy ez csak egy „ostoba, fontoskodó” szöveg, ami kizárólag azok megtrollkodására jó, akiket el szeretne érni. A New York Times ugyanakkor megjegyezte, számos szerzőjük is az aláírók közt van, olyanok mellett, mint Nicholas Lemann, a Columbia-i Újságíróiskola korábbi dékánja, illetve a The New Yorker szerzője. Lemann elmondása szerint ritkán ír alá leveleket, de ezt fontosnak érezte. Mint mondja, egész életét azzal töltötte, hogy egészséges vitákba bonyolódott olyanokkal, akikkel nem ért egyet, és nem szeretné, hogy eltávolodjunk ettől a világtól.
A levelet jegyzők között többen vannak, akik éles támadásokat kaptak az elmúlt hónapokban. Ilyen volt a Harry Potter-sorozat írónője, aki a transzneműekkel kapcsolatos kijelentései miatt került reflektorfénybe. Többen úgy vélik, az írónő transzellenes álláspontot hangoztat, amikor arról beszél, hogy vannak speciálisan női sajátosságok, ezekből kirekesztve a nemüket megváltoztatókat. Rowling viszont elmondása szerint csak a női tapasztalatok mellett áll ki, és ugyanúgy fontos neki a transzszexuálisok szabadsága. Támadásokat kapott azért is, mert nem helyeselte, hogy kirúgjanak valakit a munkahelyéről, csak mert állítólag transzfób kijelentéseket tett.
Az írónő a Twitter-oldalán most azt közölte: büszkén írt alá a nyílt levelet, ami „egy liberális társadalom alapelveit, a nyílt vitát, illetve a gondolat és szólás szabadságát védi.”
A Vox.com szerzője, a transznemű Emily VanDerWerff ugyancsak a Twitter-oldalán posztolt arról, hogy levelet küldött szerkesztőinek a nyilatkozat miatt. VanDerWerff problémája az volt, hogy az aláírók között volt Vox-os kollégája, Matthew Yglesias, „néhány transzellenes megszólaló társaságában”. Az újságírónő viszont állítása szerint nem szerette volna kirúgatni Yglesias-t, aki nem kommentálta a történteket, csak annyit mondott, hogy mindig is tisztelte VanDerWerff munkáját. Utóbbi egyébként nem olyan régen, tavaly június 3-án jelentette be, hogy transznemű. Most azt írta, csak a posztja miatt számos halálos fenyegetést kapott és többen betegnek nevezték őt, a „cancel culture” pedig szerinte a hasonló emberek miatt létezik.
Utóbbi fogalom arra vonatkozik, amikor valakit egy megszólalása nyomán (morálisan) vállalhatatlannak bélyegeznek, megpróbálnak kizárni a vitából, lemondják a szerepeltetését, igyekeznek kirúgni a munkájából. A libertariánus Reason szerzője épp szerdán írt arról: a „cancel culture” teljesen elszabadult, jelenleg egy ámokfutást láthatunk. A lap munkatársa, John Stossel a Chicagói Egyetem professzoráról, Harald Uhligról szólt, aki nemrég azt mondta, a hatóságoktól nem elvenni kell a támogatásokat, hanem érdemes jobban képezni a rendőröket. Ez nem tetszett a Black Lives Matter-mozgalom támogatóinak, és petíciót indítottak Uhlig lemondása érdekében. A Reason által lincselésnek nevezett folyamatban még a neves közgazdász, Paul Krugman is részt vett, „egy újabb privilegizált fehér férfinak” nevezve Uhligot, aki szerinte nem tud ellenállni a késztetésnek, hogy lekicsinyellje a kevésbé szerencsések problémáit.
Noam Chomsky szintén viták kereszttüzébe került korábban, miután vitatott kijelentéseket tett a bosnyák népirtással kapcsolatban. Többek között azt állította a trnopoljei koncentrációs táborról, hogy az szerinte menekülttábor volt, ahonnan szabadon el lehetett menni.
Akadt, aki már vissza is lépett a nyilatkozat aláírásától. Így tett Kerri K. Greenidge történész, míg egy névtelen megszólaló azt mondta a New York Times-nak, hogy ha tudja, ki lesz a többi résztvevő, akkor nem vesz részt ebben.
A nyílt levélről ugyanakkor pozitívan írt Facebook-oldalán Nyáry Krisztián író-irodalmár. „Fontos nyilatkozat fontos íróktól és más kulturális szereplőktől az immár két irányból fenyegető intolerencia ellen. Az illiberális intoleránsaknál semmivel sem jobbak a magukat hipertoleránsnak tartó intoleránsok. (Ráadásul ők valójában baloldali illiberálisok is, csak nem tudják magukról)” – közölte a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója.
