Magyar újságíró ritkán jut be abba a terembe, ahonnan profi szakemberek (és nem politikusok!) irányítják a különféle emberi és természeti katasztrófákra adandó leghatékonyabb hatósági válaszokat az Unióban. Nekünk tavaly sikerült – az Európai Bizottság brüsszeli épületében működik a Vészhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC), ahol a hét minden napján huszonnégy órás ügyeletben figyelik, hogy mi történik a világban. Mindehhez a legmodernebb technika áll a rendelkezésre – ha például valahol árvíz vagy erdőtűz van, az EU által létrehozott és működtetett Kopernikusz műholdas rendszer segítségével azonnal meg tudják nézni, mekkora területet érint a baj, és a friss felvételeket elküldik az érintett régió polgári védelmi szolgálatának. Fontos az állandó ügyelet, ugyanis az elmúlt évek tapasztalatai alapján a természeti katasztrófák hatvan százaléka a hagyományos munkaidőn kívül következett be (éjszaka vagy épp hétvégén, netán piros betűs ünnepnapokon).
A rendszer úgy működik, hogy ha egy vészhelyzet meghaladja az érintett ország
reagálási képességeit, segítséget kérhet az európai unió polgári védelmi mechanizmusán keresztül. Ez komoly dolog, csak a kormányok vagy nagy nemzetközi szervezetek (például az ENSZ vagy a WHO) indíthatják el az eljárást – 2018-ban húsz alkalommal volt rá példa. Árvizek, földrengések, trópusi ciklonok, erdőtüzek, környezeti katasztrófák, tengeri szennyezés, orvosi vészhelyzetek és járványok esetében indítható be a mechanizmus – most éppen ez utóbbi az aktuális.
Nem feltétlenül kell a katasztrófának Európában történnie, de a segítség az uniós tagállamoktól és a rendszerhez társult országoktól (Izland, Norvégia, Szerbia, Észak-Macedónia, Montenegró és Törökország) jön. Az ERCC feladata az összehangolás: felméri, hogy mire van szükség, és odairányítja a rendszerben lévő erőforrásokat: technikát, szakértőket, szállítási kapacitást, mikor mire van szükség.
A RescEu mentésben dolgozó szakembereket is tud küldeni onnan, ahol van szabad kapacitás – többször is előfordult ugyanis, hogy a nyári nagy melegben több országban is egyszerre alakultak ki a nagy erdőtüzek, így hiába volt több mediterrán országnak is ilyen esetekre képzett szakembergárdája, azok nem tudtak átmenni a másiknak segíteni. A szállítási kapacitáson viszont még van mit fejleszteni – a szervezetnek jelenleg csak egyetlen betegszállításra alkalmas repülőgépe van, így ha ennél több kell, akkor a tagállamok hadseregeitől kell gépet bérelni.
A megelőzés is fontos szempont: 2014 óta, a Horizon 2020 program kezdetétől 1,7 milliárd eurót költöttek biztonsággal kapcsolatos kutatásokra. Konkrét fejlesztések létrehozása a céljuk, így például új reptéri ellenőrzési rendszereken dolgoznak; áldozatfelismerő technológiákat építenek; virtuális katasztrófa-szimulációs programokat írnak a beavatkozási egységek jobb felkészítése érdekében. A fenyegetések adottak: egyre nagyobb méreteket ölt a szervezett bűnözés (a tanulmányok szerint nagyjából 3600 szervezett bűnözői csoport működik az unió területén, zömük drogkereskedésből, valamint nők és gyerekek kereskedelméből él), és feljövőben vannak a számítógépes csalások. Nagy veszélyt jelent a terrorizmus is, valamint a polgárok egy részének a radikalizációja; és nem kímélik a kontinenst a természeti katasztrófák és a járványok sem.
Meg kell védeni az infrastruktúrát: a tengeri és szárazföldi határokat, a repülőtereket és vasútállomásokat, az energiatermelő és -szállító rendszereket és immár az autópályákat is. A korai riasztórendszerek telepítése a gyorsan bekövetkező természeti csapások kárainak enyhítésében játszhat kulcsszerepet – emlékezzünk csak a 2018-ban Athén környékén tomboló tűzvészre, amikor a nagy szélben olyan gyorsan terjedtek a lángok, hogy az áldozatok egy részének egyszerűen nem volt idejük elmenekülni. Kilencvenegy ember veszett oda és ezerötszáz ház vált a lángok martalékává.
Jó tudni, hogy van egy ilyen központi segélyrendszer, melyet már aktiváltak is a 2019-nCoV járvány kapcsán, amely a Covid-19 megbetegedést okozza. Azonban ennek is megvannak a korlátai – ha a koronavírus miatt egyszerre több országban lesz nagy baj, csodát az ERCC szakemberei sem tudnak tenni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/11. számában jelent meg március 13-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál! És hogy mit talál még a 2020/11. számban? Itt megnézheti!
