Kezdőlap Külföld Határon túl Újonnan előke...

Újonnan előkerült dokumentum bizonyítja: mindent megígértek a románok Erdélyért

Octavian Goga sokaknak okozott csalódást. Hogy csak az egyik legnevesebbet említsük: sikerült kiábrándítania Ady Endrét is. A későbbi kormányfő nacionalista fordulatának nem volt jó visszhangja itthon, érdekes módon ezután mégis bizonygatta, hogy a Romániában élő nemzetiségek számára biztosítanák az autonómiát.

HIRDETÉS

Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszter írta meg az Archívnet levéltári internetes folyóirat idei negyedik számában, milyen elképzelésekről számolt be Octavian Goga 1918. szeptemberében. A politikus a Román Nemzeti Tanács tagjaként vett részt a párizsi béketárgyalásokon, miniszterré pedig egy évvel később nevezték ki. Kormányfő már jóval később, 1937-ben lett, de ez nem tartott sokáig, miután 1938-ban, ötvenhét évesen életét vesztette. A most kikerült dokumentumról eddig ugyanakkor nem hallhattunk, annak nyomára nemrég bukkant a volt külügyminiszter. Érdemes elolvasni, hogyan és mivel győzködték annak idején az antantot, hogy a területek elcsatolása nyomán nem fogja hátrány érni a kisebbségbe kerülőket.

Nyílt levél Jean-Claude Juncker úrnak – Magyar Hang

Ha Románia a közel 80 százalékban magyarok által lakott Székelyföldnek területi autonómiát biztosítana, az valóban egész Európa számára szép ünnep lenne.

Ahogy Jeszenszky írja, 1918 elején a világháború még kétesélyesnek tűnt, és elképzelhető volt az is, hogy a németek az emberhiánnyal küzdő antant fölé kerekednek. Lloyd George brit miniszterelnök úgy tartotta, hogy ha sikerül különbékét kötni az Osztrák-Magyar Monarchiával, az magával hozhatná Németország vereségét. Ennek megvalósulása esetén a britek a Monarchia területi növekedését helyezték kilátásba. Az osztrák-magyar kormány viszont márciusban megszakította a tárgyalásokat, bízva a német győzelemben. A britek így az elégedetlen nemzetiségeket igyekeztek megnyerni, valamiféle belső forradalom kitörésében reménykedve. Románia pedig már 1915-ben elfogadta hadba lépése fejéül Erdélynek az országhoz történő csatolását. 1918 őszén két helyi vezető, Octavian Goga és (feltehetően Sever) Bocu a britekhez szöktek, és részletesen beszámoltak arról, amit az oroszoknál, a románoknál és az Osztrák-Magyar Monarchiában tapasztaltak.

A meghallgatásra szeptember 25-én került sor. Az erről született brit jelentés szerint Goga szenvedélyesen érvelt amellett, hogy az országban élő nemzetiségek számára a későbbiekben biztosítani szükséges az önrendelkezés jogát. „Az egyesített Nagy-Romániában”, amit az álmának nevezett, szerinte a legteljesebb demokratikus intézményeknek kell uralkodniuk. A nemzetiségekhez való viszonyt illetően volt a legmegingathatatlanabb. „Szenvedélyesen és nyomatékkal úgy válaszolt, hogy ezt a kijelentését nem sokkal később nyilvánosan is meg akarja ismételni: a legteljesebb kulturális, vallási és társadalmi autonómiát fogják garantálni a többi nemzetiségnek, a székely megyék esetében közigazgatási autonómiát is” – szól a jelentés. Néhány héttel később, december 1-jén a gyulafehérvári román nagygyűlésen aztán, ahol kimondták Erdély és az akkori Román Királyság egyesülését, meg is ígérték ezeket. Hogy aztán egy pillanatig se tartsák be.

Gogát jól ismert költőként és drámaírókat jegyezték, aki követelte Románia háborúba való belépését. A megbeszélések során pedig igyekezett minél inkább kisebbségbarát hangot megütni. „Ő erősen ellenezné – s úgy gondolja, nemzetének egész közvéleménye mögötte áll e tekintetben –, ha a románok megpróbálnák, hogy az Erdélyben élő magyarokra vagy németekre ráerőszakolják mindazokat a bénító megkötöttségeket, amelyeket mindeddig a magyar kormány alkalmazott a románokkal szemben” – olvasható a Jeszenszky által megtalált leiratban.

Goga máskülönben a magyar irodalom lelkes követője volt, fiatalon Petőfi és Ady verseit ültette át románra. Ironikus: még Madách Imre klasszikus művét, Az ember tragédiáját is lefordította. Csunderlik Péter írt arról, hogyan következett be mégis Ady Endre szakítása román kortársával, miután a későbbi miniszterelnök radikális nacionalista fordulatot vett. Miközben ma kormánypárti publicisták olyan könnyedséggel dobnák a szemétre Ady publicisztikai munkásságát, ahogy más levegőt vesz, addig valójában éppen ezen a téren jelentkezett legkorábban a költő zsenialitása. Ahogy Szerb Antal is fogalmazott: „Ady előbb volt jó újságíró, mint jó költő.”

Jelentős volt a Világ 1915. január 24-ei számában közölt Ady-cikk is, melyben korábbi román barátjának üzent. A Levél helyett Gogának című írásban a „garibáldoskodó” román politikusokat kritizálta, és elítélte az ottani irredenta tendenciákat. „Megértem én Goga Oktaviánt, akit egy kicsit mindig a telített, kótyagos román Kisfaludy Károlynak vélek. Megértem esetleg azt is, hogy naciója egy rettenetes nagy kérdést kapott s erre a megfejtést az ó-romantikus Goga Oktaviánok adják. Mindent megértek s franciául magyaron beszélvén: meg is tudok bocsátani, ha valaki érdemes reá. De Goga barátom semmiképpen sem érdemes s ezért nem lehetséges, hogy a kezét, tulajdon kezét valaha is megint megszorítsam” – üzente Ady.

A magyar rosszkedv és néhány ellenszere – Magyar Hang

Minden vezetőnek tudnia kellene, hogy a közérdek elsőbbséget élvez a párt- és az egyéni érdek fölött. Ebben hittünk, ezt reméltük és akartuk a rendszerváltozáskor.

Mondhatjuk mindenesetre, hogy akad, akihez képest az egykori költő-politikus is nagyformátumú személyiség lehet. Ilyen napjaink Octavian Gogája, a Népi Mozgalom Párt (PMP) korábbi kovásznai képviselője. Ő már az önrendelkezés elleni harcban vesz részt, mindezt a XXI. század Romániájában. Tavaly jelen volt a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának (FCRCHM) székelyudvarhelyi közgyűlésén, ahol a székelyföldi autonómiatörekvéseket viccnek nevezték. Goga küzdelmét beárnyékolhatja, hogy nemrég jogerősen két év négy hónap felfüggesztett börtönre ítélték, miután jogosítvány nélkül vezetett, és megtagadta a biológiai mintavételt. Tavaly júniusban egyébként a PMP-ből átlépett a Szociáldemokrata Pártba. Annak persze már kevés az esélye, hogy fontos világpolitikai tárgyalásokba vonják be, vagy hogy két évtized múlva Románia miniszterelnökeként köszönthessük.

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Lakner Dávid
Lakner Dávid
1990-ben született újságíró, a Magyar Hang munkatársa. 2015-től dolgozott a Magyar Nemzetnél, előbb az MNO-nál, majd a kultúra rovatban. Média, film, irodalom, Bergman, Camus, Vonnegut.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

21,745lájkolóTetszik
825követőKövetés
9,992feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Odacsap a vasököl? – Magyar Hang-ajánló

Péntektől csütörtökig keresse a 31. számot az újságárusoknál! Már 28 oldalon, változatlan áron!

Kiemelt cikkek