HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Határon túl Történelmet í...

Történelmet írnak Nagymagyar cigányai: átvették a falu vezetését

HIRDETÉS

Így kell nekünk, magyaroknak! Képtelenek vagyunk összefogni. Bezzeg a cigányok tudnak! – fakad ki egy idős hölgy, amikor a faluközpontban az önkormányzati választásról kérdezzük, amelyen egészen meglepő eredmény született. A felső-csallóközi Nagymagyaron járunk, a települést nemrég még tisztán a Magyar Közösség Pártja (MKP) vezette, vagyis ők adták a polgármestert és az összes képviselőt. A novemberi szlovákiai helyhatósági választásokon azonban nem csupán roma polgármestert választottak maguknak a helyiek, hanem az egész képviselő-testületet cigányokra cserélték.

HIRDETÉS

Pedig ha a demográfiai adatokat nézzük, ez egyáltalán nem lenne indokolt. A több mint 3500 lelket számláló településen a legszámosabb nemzet a magyar, a statisztikák alapján a cigányság aránya még a húsz százalékot sem éri el. Mégis utóbbiak kezébe került a falu vezetése: vagyis Nagymagyaron teljesen kiszorultak a magyarok az önkormányzatból. – Jobb, ha mást kérdeznek, talán többet mondanak – teszi még hozzá a nyugdíjas asszony, de úgy látszik, még mindig ő volt a legbeszédesebb a lakók közül a faluban. Mások még ennyire sem akarják kommentálni, mi is történhetett itt pár hónapja. Miért a nagy óvatosság?

Valójában minden második ember cigány?

A Körkép.sk felvidéki magyar portál úgy sejti, súlyos visszaélések történtek a választáson. Láncszavazásról és a választók tömeges szállításáról írtak, valamint egy gázolásos esetről is beszámoltak, amely során az egyik magyar jelöltnek szórólapozó aktivistát szándékosan elütöttek autóval. Végül mégsem tettek panaszt a szlovák alkotmánybíróságon, a portál szerint azért, mert a helyiek félnek a következményektől.

Fotó: Farkas Norbert
Fotó: Farkas Norbert

– A valóság az, hogy az itt élők fele már roma – mondja Sztranyovszky Gábor, az MKP polgármesterjelöltje, aki nagymagyari üzletében fogad minket. Rajcsányi József, az előző képviselő-testület tagja is itt van, szerinte az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt a cigányok aránya. A hivatalos statisztikáknak ugyanakkor nem lehet hinni, mivel sok cigány szlováknak vagy magyarnak vallja magát, ami egyáltalán nem egyedi jelenség a térségben.

Ilyen még nem volt

Sztranyovszky azonban úgy látja, végső soron mégsem a nagyszámú cigányság az oka, hogy az MKP teljes vereséget szenvedett. Nagymagyaron ugyanis két magyar indult a polgármesteri tisztségért, a másik Stercel Olivér független jelölt volt, aki végül második helyen végzett.

HIRDETÉS

– Megosztott minket – állapítja meg az MKP jelöltje. Ő azt érzékelte, hogy magyar riválisa óriási pénzeket költött a kampányra. Egy húszoldalas választási kiadványt is mutat, a hátoldalán a Jolly és Suzy mulatós páros fellépésére hívja a független jelölt a nagymagyariakat. Persze így is lehet kampányolni, Sztranyovszky nem is hibáztatja ezért magyar riválisát. Szerinte magyar ellenfele „félrevezető, megosztó és fenyegető” retorikájával nemcsak a falu magyar lakosságát osztotta meg, hanem mozgósította a cigány szavazókat is.

Szlovák és magyar zászló a nagymagyari polgármesteri hivatalban, a háttérben egy csornai díszdobozzal (Fotó: Farkas Norbert)
Szlovák és magyar zászló a nagymagyari polgármesteri hivatalban, a háttérben egy csornai díszdobozzal (Fotó: Farkas Norbert)

És mi a helyzet a választási visszaélésekkel? Rajcsányi úgy gondolja, az állítólagos gázolásos esetet eltúlozták, tudomása szerint annyi történt, hogy az egyik szórólapozó útját elállták autóval. Az eredmények tehát magukért beszélnek. – Történelmet írtak a cigányok, Nagymagyaron lett Szlovákia első tiszta roma vezetése – állapítja meg Sztranyovszky, majd jelzi: még egyetlen településen sem sikerült eddig a cigányságnak megszereznie az összes mandátumot. Reméli, nem lesznek gondok a tisztán cigány vezetéssel.

– Eddig sem voltak konfliktusok a két nemzetiség között, így bízunk benne, hogy a jövőben sem lesznek – teszi hozzá Rajcsányi József. Ő úgy véli, a település új urai valószínűleg mindent megtesznek majd azért, hogy megmutassák, ők is értenek a faluvezetéshez.

A falut teljesen az MKP vezette

Talán nem meglepő, a független magyar jelöltnek egészen más a véleménye a történtekről. Stercel Olivér szerint ő és csapata mindent megtett a jó eredményért, így széleskörű közvélemény-kutatást végeztek a falu aktuális problémáiról, majd a falu történetében először profi, másokat nem támadó, megoldási javaslatokra összpontosító kampányt folytattak. Még a cigányoknak is szerveztek nyilvános lakossági fórumot, akik végül mindent egy lapra tettek fel, és inkább a saját jelöltjükre szavaztak.

– Ne feledjük, hogy a legutóbbi választások előtt a falut teljes mértékben az MKP vezette – mondja most Stercel. Emlékeztet: korábban ezé a párté volt a polgármesteri poszt és az összes képviselői mandátum, ketten viszont még a választások előtt úgy döntöttek, kiválnak, a független jelölt az értékrendje miatt több helyi pártpolitikai döntéssel sem értett egyet.

Ez vezetett odáig, hogy eldöntötte, polgármesterjelöltként indul a választáson kilenc független képviselőjelöltből álló csapatával. – Annak felelőssége alól, hogy ilyen eredmény született, a helyi MKP sem bújhat ki, még ha bizonyítványukat politikai ellenfelükkel kapcsolatban hamis állításokkal próbálják is leplezni. Polgármesterjelöltjük csak az utolsó, harmadik helyen végzett, és kilenc jelöltünk túlnyomó többsége is messze megelőzte a pártszínekben induló jelölteket – hangsúlyozza Stercel, aki úgy látja, hogy döntésük, miszerint független jelöltként indulnak, helyes volt, ezt pedig maguk a magyar választók erősítették meg.

Tisztaság

– Jó, nem? Mint egy cigányé! – mutatja a házát Marek Rigó, Nagymagyar frissen megválasztott cigány polgármestere, udvaráról egy életnagyságú Mikulás-alak néz ránk. Az alpolgármesterrel, Maros Kardossal hozott minket ide kocsikázni, hogy saját szemünkkel lássuk, hogyan élnek itt a cigányok.

A magyarul is jól beszélő új polgármestertől – arra kér, ne a roma szót említsük, ők igenis cigányok – megtudjuk: nem csak neki van saját Mikulása, helyi cigány szokás ilyenkor az udvarra állítani a szent mását. Ám ami ennél is fontosabb – és amire a falu első embere kifejezetten büszke –, az a tisztaság. Egy darab eldobott szemét sincs az utcán, sok magyarországi település megirigyelhetné a nagymagyari köztisztasági állapotokat. Nem is csoda, hiszen a polgármester legfőbb célja, hogy rend legyen a faluban, és egyenjogú polgárként éljenek a lakók.

Marek Rigó névtáblája (Fotó: Farkas Norbert)
Marek Rigó névtáblája (Fotó: Farkas Norbert)

Arra persze Marek Rigó sem számított, hogy végül ő kerül ki győztesen a polgármesteri székért folytatott harcból. Immár a polgármesteri irodában vagyunk, ahol a falu vezetője győzelme okait ecseteli. Egy magyar zászló is van a szobában, a magyarországi testvértelepülésüktől, Csornától kapták. Rigó szerint elsősorban az segítette őt a győzelemhez, hogy az emberek úgy érezték, változásra van szükség, de az is szerepet játszott, hogy összevesztek egymással a magyarok. Természetesen itt sem kerülhetjük meg a gázolásos esetet. Rigó erre annyit mond, nem volt feljelentés.

Magyar vagy szlovák név?

A történelmi siker pedig kötelez. – Ez lesz az első falu Szlovákiában, ahová cigányul is ki lesz írva a település neve! – mondja büszkén. Hiszen a többi kisebbséghez hasonlóan most már a cigányok is megtehetik ezt. Mi lesz Nagymagyar cigány neve a jövőben? Nem véletlenül tesszük fel ezt a kérdést, hiszen a település szlovák neve Zlaté Klasy, magyarul annyit tesz, Aranykalász. Vagyis a cigányoknak választaniuk kell, a magyar vagy a szlovák településnevet fordítsák le a nyelvükre.

Meg is kapjuk a választ: Aranykalász lesz a befutó, hiszen Nagymagyar mégis csak furcsán hangzana cigányul. És az új vezetés nem állna meg itt! Több szociális lakást szeretnének, és azt, hogy ne éljenek elkülönülten a cigányok. De a magyaroknak sem kell félniük, hiszen Nagymagyar új vezetőjének hitvallása az, hogy neki minden itt élő ember polgármesterének kell lennie.

Nagymagyari kereszteződés kereszttel és kétnyelvű utcanévtáblával (Fotó: Farkas Norbert)
Nagymagyari kereszteződés kereszttel és kétnyelvű utcanévtáblával (Fotó: Farkas Norbert)

Elköszönünk, de sétálunk még egyet a januári hóesésben. A Kereszt utca sarkán különleges feszületre leszünk figyelmesek. Szótlanul csodáljuk az elragadó műalkotást, amikor egy fekete autó áll meg mögöttünk. A sofőrje azt kérdezi, miért fényképezünk itt. Amikor megemlítjük Marek Rigó nevét, hogy nála voltunk, azonnal mosolyog, int, majd távozik. A polgármesternek láthatóan nagy a tekintélye a cigányok körében.

Annyi bizonyos, a településen mostantól olyan történelmet írnak a cigányok, amelynek mindenki, a magyarok is a részesei lesznek. Csak éppen Nagymagyart, a kis felvidéki falut többé nem a magyarok vezetik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/2. számában jelent meg, 2019. január 11-én.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/2. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,789lájkolóTetszik
2,399követőKövetés
16,740feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Elhallgatások és hazugságok – Magyar Hang-ajánló

Thuróczy Szabolcs-interjú. Lelepleződik „Tiborc”, a szalagmunkás riporter. Vannak anyák, akik maguk is árulják a drogot. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

„Olyan politikusokra van szükség, akik az evangélium szellemében dolgoznak”

Idén is több ezren vettek részt a Szent István-napi misén, amelyen Stanislaw Gadecki poznani érsek a fogyasztói kapzsiság, a genetikai beavatkozások, az abortusz és az eutanázia ellen emelt szót.

Kedves Emerald