Kezdőlap Külföld Határon túl Történelmet í...

Történelmet írnak Nagymagyar cigányai: átvették a falu vezetését

Így kell nekünk, magyaroknak! Képtelenek vagyunk összefogni. Bezzeg a cigányok tudnak! – fakad ki egy idős hölgy, amikor a faluközpontban az önkormányzati választásról kérdezzük, amelyen egészen meglepő eredmény született. A felső-csallóközi Nagymagyaron járunk, a települést nemrég még tisztán a Magyar Közösség Pártja (MKP) vezette, vagyis ők adták a polgármestert és az összes képviselőt. A novemberi szlovákiai helyhatósági választásokon azonban nem csupán roma polgármestert választottak maguknak a helyiek, hanem az egész képviselő-testületet cigányokra cserélték.

HIRDETÉS

Pedig ha a demográfiai adatokat nézzük, ez egyáltalán nem lenne indokolt. A több mint 3500 lelket számláló településen a legszámosabb nemzet a magyar, a statisztikák alapján a cigányság aránya még a húsz százalékot sem éri el. Mégis utóbbiak kezébe került a falu vezetése: vagyis Nagymagyaron teljesen kiszorultak a magyarok az önkormányzatból. – Jobb, ha mást kérdeznek, talán többet mondanak – teszi még hozzá a nyugdíjas asszony, de úgy látszik, még mindig ő volt a legbeszédesebb a lakók közül a faluban. Mások még ennyire sem akarják kommentálni, mi is történhetett itt pár hónapja. Miért a nagy óvatosság?

Valójában minden második ember cigány?

A Körkép.sk felvidéki magyar portál úgy sejti, súlyos visszaélések történtek a választáson. Láncszavazásról és a választók tömeges szállításáról írtak, valamint egy gázolásos esetről is beszámoltak, amely során az egyik magyar jelöltnek szórólapozó aktivistát szándékosan elütöttek autóval. Végül mégsem tettek panaszt a szlovák alkotmánybíróságon, a portál szerint azért, mert a helyiek félnek a következményektől.

Fotó: Farkas Norbert
Fotó: Farkas Norbert

– A valóság az, hogy az itt élők fele már roma – mondja Sztranyovszky Gábor, az MKP polgármesterjelöltje, aki nagymagyari üzletében fogad minket. Rajcsányi József, az előző képviselő-testület tagja is itt van, szerinte az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt a cigányok aránya. A hivatalos statisztikáknak ugyanakkor nem lehet hinni, mivel sok cigány szlováknak vagy magyarnak vallja magát, ami egyáltalán nem egyedi jelenség a térségben.

Ilyen még nem volt

Sztranyovszky azonban úgy látja, végső soron mégsem a nagyszámú cigányság az oka, hogy az MKP teljes vereséget szenvedett. Nagymagyaron ugyanis két magyar indult a polgármesteri tisztségért, a másik Stercel Olivér független jelölt volt, aki végül második helyen végzett.

– Megosztott minket – állapítja meg az MKP jelöltje. Ő azt érzékelte, hogy magyar riválisa óriási pénzeket költött a kampányra. Egy húszoldalas választási kiadványt is mutat, a hátoldalán a Jolly és Suzy mulatós páros fellépésére hívja a független jelölt a nagymagyariakat. Persze így is lehet kampányolni, Sztranyovszky nem is hibáztatja ezért magyar riválisát. Szerinte magyar ellenfele „félrevezető, megosztó és fenyegető” retorikájával nemcsak a falu magyar lakosságát osztotta meg, hanem mozgósította a cigány szavazókat is.

Szlovák és magyar zászló a nagymagyari polgármesteri hivatalban, a háttérben egy csornai díszdobozzal (Fotó: Farkas Norbert)
Szlovák és magyar zászló a nagymagyari polgármesteri hivatalban, a háttérben egy csornai díszdobozzal (Fotó: Farkas Norbert)

És mi a helyzet a választási visszaélésekkel? Rajcsányi úgy gondolja, az állítólagos gázolásos esetet eltúlozták, tudomása szerint annyi történt, hogy az egyik szórólapozó útját elállták autóval. Az eredmények tehát magukért beszélnek. – Történelmet írtak a cigányok, Nagymagyaron lett Szlovákia első tiszta roma vezetése – állapítja meg Sztranyovszky, majd jelzi: még egyetlen településen sem sikerült eddig a cigányságnak megszereznie az összes mandátumot. Reméli, nem lesznek gondok a tisztán cigány vezetéssel.

– Eddig sem voltak konfliktusok a két nemzetiség között, így bízunk benne, hogy a jövőben sem lesznek – teszi hozzá Rajcsányi József. Ő úgy véli, a település új urai valószínűleg mindent megtesznek majd azért, hogy megmutassák, ők is értenek a faluvezetéshez.

A falut teljesen az MKP vezette

Talán nem meglepő, a független magyar jelöltnek egészen más a véleménye a történtekről. Stercel Olivér szerint ő és csapata mindent megtett a jó eredményért, így széleskörű közvélemény-kutatást végeztek a falu aktuális problémáiról, majd a falu történetében először profi, másokat nem támadó, megoldási javaslatokra összpontosító kampányt folytattak. Még a cigányoknak is szerveztek nyilvános lakossági fórumot, akik végül mindent egy lapra tettek fel, és inkább a saját jelöltjükre szavaztak.

– Ne feledjük, hogy a legutóbbi választások előtt a falut teljes mértékben az MKP vezette – mondja most Stercel. Emlékeztet: korábban ezé a párté volt a polgármesteri poszt és az összes képviselői mandátum, ketten viszont még a választások előtt úgy döntöttek, kiválnak, a független jelölt az értékrendje miatt több helyi pártpolitikai döntéssel sem értett egyet.

Ez vezetett odáig, hogy eldöntötte, polgármester-jelöltként indul a választáson kilenc független képviselő-jelöltből álló csapatával. – Annak felelőssége alól, hogy ilyen eredmény született, a helyi MKP sem bújhat ki, még ha bizonyítványukat politikai ellenfelükkel kapcsolatban hamis állításokkal próbálják is leplezni. Polgármester-jelöltjük csak az utolsó, harmadik helyen végzett, és kilenc jelöltünk túlnyomó többsége is messze megelőzte a pártszínekben induló jelölteket – hangsúlyozza Stercel, aki úgy látja, hogy döntésük, miszerint független jelöltként indulnak, helyes volt, ezt pedig maguk a magyar választók erősítették meg.

Tisztaság

– Jó, nem? Mint egy cigányé! – mutatja a házát Marek Rigó, Nagymagyar frissen megválasztott cigány polgármestere, udvaráról egy életnagyságú Mikulás-alak néz ránk. Az alpolgármesterrel, Maros Kardossal hozott minket ide kocsikázni, hogy saját szemünkkel lássuk, hogyan élnek itt a cigányok.

A magyarul is jól beszélő új polgármestertől – arra kér, ne a roma szót említsük, ők igenis cigányok – megtudjuk: nem csak neki van saját Mikulása, helyi cigány szokás ilyenkor az udvarra állítani a szent mását. Ám ami ennél is fontosabb – és amire a falu első embere kifejezetten büszke –, az a tisztaság. Egy darab eldobott szemét sincs az utcán, sok magyarországi település megirigyelhetné a nagymagyari köztisztasági állapotokat. Nem is csoda, hiszen a polgármester legfőbb célja, hogy rend legyen a faluban, és egyenjogú polgárként éljenek a lakók.

Marek Rigó névtáblája (Fotó: Farkas Norbert)
Marek Rigó névtáblája (Fotó: Farkas Norbert)

Arra persze Marek Rigó sem számított, hogy végül ő kerül ki győztesen a polgármesteri székért folytatott harcból. Immár a polgármesteri irodában vagyunk, ahol a falu vezetője győzelme okait ecseteli. Egy magyar zászló is van a szobában, a magyarországi testvértelepülésüktől, Csornától kapták. Rigó szerint elsősorban az segítette őt a győzelemhez, hogy az emberek úgy érezték, változásra van szükség, de az is szerepet játszott, hogy összevesztek egymással a magyarok. Természetesen itt sem kerülhetjük meg a gázolásos esetet. Rigó erre annyit mond, nem volt feljelentés.

Magyar vagy szlovák név?

A történelmi siker pedig kötelez. – Ez lesz az első falu Szlovákiában, ahová cigányul is ki lesz írva a település neve! – mondja büszkén. Hiszen a többi kisebbséghez hasonlóan most már a cigányok is megtehetik ezt. Mi lesz Nagymagyar cigány neve a jövőben? Nem véletlenül tesszük fel ezt a kérdést, hiszen a település szlovák neve Zlaté Klasy, magyarul annyit tesz, Aranykalász. Vagyis a cigányoknak választaniuk kell, a magyar vagy a szlovák településnevet fordítsák le a nyelvükre.

Meg is kapjuk a választ: Aranykalász lesz a befutó, hiszen Nagymagyar mégis csak furcsán hangzana cigányul. És az új vezetés nem állna meg itt! Több szociális lakást szeretnének, és azt, hogy ne éljenek elkülönülten a cigányok. De a magyaroknak sem kell félniük, hiszen Nagymagyar új vezetőjének hitvallása az, hogy neki minden itt élő ember polgármesterének kell lennie.

Nagymagyari kereszteződés kereszttel és kétnyelvű utcanévtáblával (Fotó: Farkas Norbert)
Nagymagyari kereszteződés kereszttel és kétnyelvű utcanévtáblával (Fotó: Farkas Norbert)

Elköszönünk, de sétálunk még egyet a januári hóesésben. A Kereszt utca sarkán különleges feszületre leszünk figyelmesek. Szótlanul csodáljuk az elragadó műalkotást, amikor egy fekete autó áll meg mögöttünk. A sofőrje azt kérdezi, miért fényképezünk itt. Amikor megemlítjük Marek Rigó nevét, hogy nála voltunk, azonnal mosolyog, int, majd távozik. A polgármesternek láthatóan nagy a tekintélye a cigányok körében.

Annyi bizonyos, a településen mostantól olyan történelmet írnak a cigányok, amelynek mindenki, a magyarok is a részesei lesznek. Csak éppen Nagymagyart, a kis felvidéki falut többé nem a magyarok vezetik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/2. számában jelent meg, 2019. január 11-én.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/2. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

24,169lájkolóTetszik
1,349követőKövetés
12,846feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Utolsó esély hadművelet – Magyar Hang-ajánló

Idei hetedik számunk jelenik meg február 15-én, pénteken. Keressék a következő csütörtökig az újságárusoknál!

Kiemelt cikkek