Ukrán szájkosár? Betarthatatlan a nyelvtörvény

Beiktatták hivatalába Ukrajna új elnökét. A leköszönő Petro Porosenko még rúgott egyet az országban élő nemzeti kisebbségeken, és búcsúzóul a nyelvhasználatukat szinte teljesen felszámoló jogszabályt látott el kézjegyével. Porosenko a nyelvtörvénnyel utódja, Volodimir Zelenszkij orra alá is megpróbált borsot törni azzal a céllal, hogy sikerül megosztania a kétharmados többséggel megválasztott elnök szavazótáborát.

Zelenszkij már május 20-ai beiktatásán úgy pörkölt oda a parlamentben ülőknek, hogy mindenki számára egyértelművé váljon: nem hagy játékteret a honatyák spekulációinak, trükközéseinek, de azt még nem tudni, hogy milyen irányban próbál kimászni az előde által állított nyelvi csapdából.

A parlament által április 25-én megszavazott nyelvtörvény végleges szövegét csak három hét elteltével – a házelnök és az elnök aláírását követően – publikálták. Sokáig maguk a honatyák sem voltak tisztában azzal, hogy mit hagytak jóvá.

– A nemzetközi nyomásgyakorlás és az ukrajnai kisebbségek aggodalma miatt viszonylag sok enyhítést eszközöltek a törvényben – mondta lapunknak Csernicskó István nyelvész, a Hodinka Antal Kutatóintézet vezetője. – Az eredeti szövegben szerepelt egy ellenőrző testület létrehozása, amely a nyelvörvény megsértése esetén jelentős pénzbírságot szabhatott volna ki. Szankcióként a börtönbüntetést is kilátásba helyezték. Ezek a pontok kikerültek a végleges törvényből. Nem lesz nyelvrendőrség.

Az első olvasathoz képest enyhítés az is, hogy az oktatás nyelvét szabályozó 21. cikkely csak öt év múlva lép életbe az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvét beszélő kisebbség – így a kárpátaljai magyarság – számára. A sajtótermékekre vonatkozó passzus – miszerint a nem ukránul megjelenő termékeket ugyanabban az időben, ugyanolyan példányszámban és terjedelemben az államnyelven is kötelesek megjelentetni – is másként vonatkozik az EU-s nyelveken megjelenő újságokra, portálokra. Hogy pontosan hogyan, egyelőre nem lehet tudni, azt a nemzeti kisebbségek nyelveiről szóló egyik törvény szabályozza majd. Ám ez a törvény jelenleg nem létezik, még a tervezetét sem készítették el.

A rendelet elsősorban az orosz anyanyelvűeket diszkriminálja, az orosz nyelvű tévéműsorok, könyvkiadók, újságok működését lehetetleníti el. Ám a kárpátaljai magyarság sem lélegezhet fel: az adminisztrációs ügyintézés kizárólagos nyelve az ukrán, a különböző tisztséget betöltő személyeknek (képviselőknek, pedagógusoknak, állami alkalmazottaknak) pedig nyelvvizsgapapírral kell igazolniuk nyelvtudásukat, de láss csodát: az ukrán parlament tagjai utolsó pillanatban kikerültek ebből a felsorolásból. A Legfelsőbb Tanács tehát ismét felmentette magát egy olyan kötelesség alól, amit az állampolgárain tűzzel-vassal behajtana.

A törvény a kihirdetéstől számított két hónap múlva, július 16-án, egyes cikkelyei csak két vagy öt év múlva lépnek hatályba. A két hónap múlva életbe lépő részek gyakorlatilag csak az államra rónak bizonyos feladatokat. Például már júliusra meg kell teremtenie a lehetőséget arra, hogy mindenki megtanulhasson ukránul, ami fizikai képtelenségnek tűnik, hisz megfelelő szakembereknek, tananyagnak és anyagi fedezetnek is híján van az állam.

– Betarthatatlan a törvény, mely nem a nyelvek használatát kívánja szabályozni – véli Csernicskó István. – Ez egy PR-akció, amely során megmutatja a leköszönő hatalom, hogy mennyit tett a nemzetéért, az államnyelvért. A jogalkotónak egy szándéka van: továbbra is feszültséggel teljes társadalmi helyzetet teremteni az országban. Ha egy kiegyensúlyozott nyelvtörvényt fogadtak volna el, mellyel az ukrán többség és a kisebbségek is elégedett, megszűnne a társadalmi elégedetlenség, és olyan konkrétumokról kellene beszélni, mint a gazdaság, az utak, az oktatás vagy az egészségügy rettenetes állapota.

Ukrajna valamiért olyan utat választott, ahol az ukrán egynyelvűség az eszmény. Az, hogy az emberekkel mi történik az országban, senkit nem érdekel. Több millió ukrán anyanyelvű, nemzetiségű, érzelmű ember is arra kényszerül, hogy elhagyja az országot, mert a politikai vezetés 28 évet elvesztegetett. Pedig a starthelyzet nem volt tragikusan rossz – zárta gondolatait a szakértő.

Reménykedésre adhat okot, hogy Volodimir Zelenszkij ígéretet tett rá: felülvizsgálja a nyelvtörvényt. A valós változáshoz azonban arra van szükség, hogy az elnök gyökeresen szakítson az elmúlt 28 év szocialista hagyományaival, és jogállamként kezdje működtetni az országot. Ha optimisták akarunk lenni, ennek első lépéseként értelmezhetjük, hogy már a beiktatását követő nap rendeletet írt ki a – a csupán 4 százalékos támogatottságú – parlament feloszlatásáról, és július 21-ére tűzte ki az előre hozott választásokat. Egyelőre nem könnyítik meg az új elnök helyzetét a hatalmukhoz foggal-körömmel ragaszkodó honatyák, akik bejelentették: az alkotmánybíróságon támadják meg a parlament feloszlatását.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/21. számában jelent meg, 2019. május 24-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/21. számban? Itt megnézheti!