Továbbra sem csitulnak a kedélyek a június 6-án, az úzvölgyi katonatemetőnél tapasztalt magyarellenes erőszak ügyében. A megbékélést és a mindenki számára megnyugvást hozó kétoldalú megállapodásokat a jelenlegi helyzet nem segíti elő. Mindenesetre a helyzetet árnyalja, hogy a román Nemzeti Védelmi Minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) összegzése szerint összesen tizenegy román katona nyugszik az úzvölgyi katonatemetőben.
A hivatalos dokumentum a kolozsvári Krónika szerint azt is tisztázza, hogy nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a 149 román katona, akikre hivatkozott Dormánfalva polgármesteri hivatala, amikor a temető román parcelláját kialakította, és akiknek neveit a román nacionalisták felolvasták június 6-án, miután erőszakosan behatoltak a temetőbe, és biztosították a román parcella felszentelését.
Az ONCE szerint az úzvölgyi hősi temetőt a román Hősök Emléke Társaság alakította ki 1926-1927-ben azzal, hogy az első világháború idején (a magyar hadsereg által) létesített sírkertbe, ahol 350 katonát temettek el, további 847 katona földi maradványait hantolja el. A közölt adatok szerint az 1926-1927-es temetőátalakítás során 444 magyar (108 név szerint ismert, 336 ismeretlen), 121 német (43 ismert, 78 ismeretlen), 22 orosz (4 ismert, 18 ismeretlen), 11 román (8 ismert, 3 ismeretlen), három ismert szerb, két-két ismert olasz, illetve osztrák, valamint 242, nemzetiségi szempontból is azonosítatlan katona hamvai kerültek a sírkertbe.
Ugyanakkor az ONCE azt is tisztázta, maga a temető 1988-ban készített adatlapja forrásmegjelölés nélkül tesz említést 148 román katonáról, ám az adatlap készítői rosszul adták össze 19 úzvölgyi és 130 úzmezői azonosított román katona adatait. Ráadásul a ma már nem létező Úzmező településen is volt egy katonai temető, melyet azonban a két világháború közötti időszakban felszámoltak, és az ott eltemetett román katonák hamvait a Bákó megyei Kománfalva katonatemetőjében helyezték örök nyugalomra. De nem az úzvölgyi katonatemetőben.
Visszaköltözött a béke az úzvölgyi katonatemetőbe | Magyar Hang
A múlt héten még erőszakos jelenetek színhelye volt, ma románok és magyarok látogatják az úzvölgyi katonatemetőt. Ha egyetértés nincs is, ismét béke van.
Ugyanakkor a vizsgálat azt is megállapította, hogy Csíkszentmárton
önkormányzata is az ONCE jóváhagyása nélkül alakította át a temetőt a magyar
Honvédelmi Minisztérium támogatásával úgy, hogy nem vette figyelembe a sírkert
1927-es térképét, és magyar nemzeti szalaggal ellátott fakereszteket állított
más nemzetiségű katonák sírjára is.
Ettől függetlenül a kedélyek nem csitulnak, amit az sem segít elő túlságosan, hogy a Hargita megyei csendőrség 3000 lejre megbírságolta Grüman Róbertet, a Kovászna megyei önkormányzat alelnökét, mert a hatóság szerint a székelyek június 6-i békés tüntetését az úzvölgyi temetőnél nem jelentették be előre a törvényes előírásoknak megfelelően. Az erről szóló, hiteles jegyzőkönyvet maga Grüman Róbert tette közzé a közösségi oldalán, ám a bírság érvénytelenítését fogja kérni a bíróságon. Állítása szerint ugyanis például a csendőrség ki sem hallgatta őt.
Mindeközben a diplomáciai csatornákon keresztül is megy a csatározás. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a román hatóságoknak nem az úzvölgyi temető békés emlékezőit, hanem a múlt heti erőszakos, magyarellenes akció valódi felelőseit kell megbüntetnie, és kiemelte, a magyar kormány az úzvölgyi katonai temetőben történtek tisztességes kivizsgálását várja Romániától. A helyszínen készült felvételeken bárki láthatja, hogy a felheccelt tömeg a békésen emlékező magyarokra támadva rombolt a katonai temetőben – tette hozzá. A román védelmi minisztérium ugyanakkor kétoldalú tárgyalást javasolt a június 24. és 28. közötti időszakra Magyarországnak a katonai temetők, kifejezetten az úzvölgyi sírkert ügyében.
A román belügyminiszter szerint jól teljesítettek a belügyi erők az úzvölgyi katonatemetőnél | Magyar Hang
Carmen Dan szerint annak ellenére sikerült az összetűzést elkerülniük, hogy „mindkét oldalon mozgósítottak radikálisokat, illetve ultrákat”.
A dokumentum szerint a román fél által javasolt megbeszélést a román minisztérium részéről az ONCE, magyar részről a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei folytatnák le. A román fél javaslata szerint a munkamegbeszélés Bukarestben lenne, ezen elemeznék a hadisírok és háborús emlékművek helyzetét a két ország erre vonatkozó kétoldalú megállapodása értelmében, amelyet Bukarestben írtak alá a felek 2008. március 6-án, és melyben egyúttal mindkét fél elfogadta, a két világháború katonai akcióiban életüket vesztett katonáknak és civileknek méltó nyughelyhez van joguk, összhangban a nemzetközi humanitárius joggal, illetve a román-magyar alapszerződéssel.
