Hirtelen elkezdték önteni a magyar közpénzt az erdélyi színházakra

Miközben itthon a parlament viharos gyorsasággal készül megszavazni a kulturális életet átalakító kormányzati előterjesztést, a magyar kormány és a mögötte álló Fidesz egyre fontosabb szereplője lesz az erdélyi magyar kulturális életnek is. A KESMÁ-hoz hasonló óriás-médiacéget hoztak létre Erdélyi Médiatér Egyesület néven, mely immár nem csak helyi és országos napi-, heti- és havilapokat, valamint rádiókat vásárolt fel, hanem információnk szerint megvette Erdély legnagyobb magyar nyelvű hirdetési újságját, a Heti Hirdetőt is.

Sokkal érdekesebb azonban az, ami az erdélyi színházak támogatásában épp a napokban zajlik. Miközben itthon alapos a gyanú, hogy a kormány épp a független színházak és az önkormányzati fenntartású teátrumok megregulázására készül, közben szó szerint elkezdte önteni a pénzt az erdélyi társulatokra. Több ottani intézmény vezetője is úgy fogalmazott, hogy ők nem is pályáztak volna, de felhívták őket Budapestről, azt is előre megmondva, mennyit fognak nekik adni. Mások azt mondták, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök döntött a támogatások mértékéről, ami azért furcsa, mert magyar közpénzről van szó, és a támogatás a Bethlen Gábor Alapon keresztül ment ki Erdélybe.

Lapunk úgy tudja, az erdélyi teátrumok ezekben a napokban kapták vagy kapják meg az értesítést a támogatásról. A Kolozsvári Állami Magyar Színház 140 millió forintot, a csíkszeredai, váradi és szatmári társulatok 130-130 millió forintot, a sepsiszentgyörgyiek viszont 180 milliót kapnak. Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós színházainak csak 70-70 millió forint jut – különös véletlen, hogy ennek a két városnak is magyar ugyan a polgármestere, de nem RDMSZ-es, mint Csíkszeredának, Sepsiszentgyörgynek vagy Szatmárnémetinek. A temesvári Csíky Gergely Állami Magyar Színháznak is jut pénz, 80 millió forint. 

Sepsiszentgyörgy egyébként különösen jól jár: ugyan magyar a város polgármestere  és a megyei tanács vezetője, és a magyarok többségben vannak mindkét testületben, mégsem a helyi adófizetők pénzén, hanem a magyar állam támogatásával épül egy 4 milliárd forintba kerülő új kulturális központ, amely helyet ad majd többek között a Tamási Áron Színháznak is. 

Van, aki kevésbé szerencsés: a marosvásárhelyi Nemzeti Színház társulata egyetlen forintot sem kapott ebben a körben, pedig az egyik legfontosabb intézménye az erdélyi magyar kultúrának. Információink szerint az elutasítás informális oka az volt, hogy „nem viselkedtek megfelelően”. Úgy tudjuk, a döntést Budapesten nem szakmai alapon, nézőszám vagy a bemutatott produkciók száma alapján hozták meg, hanem valamilyen ismeretlen szempontrendszer szerint. Egyébként az elmúlt harminc évben sem az RMDSZ, sem más erdélyi kulturális szervezet nem készített az erdélyi magyarok kulturális fogyasztását, azon belül színházlátogatását vizsgáló felmérést. Csak az egyes intézmények önbevallásából tudunk adatokat, de ezek nem koherensek: van társulat, amely a néptánc csoportja falunapi fellépéseinek közönségét is beírja a jelentésébe, így sokkal nagyobb számokat produkál, mint a kizárólag fizető színházi nézőket leltározó másik intézmény. 

Forrásaink szerint a most támogatottak között van olyan intézmény, amely az anyaországból érkező pénz nélkül becsukhatná a boltot, de van olyan is, amelyiknek nem életbevágó a segítség. Abban többen egyetértettek, hogy a nagy összegű támogatás rontja a piacot és elkényelmesíti a társulatokat. Egyikük vezetője szó szerint úgy fogalmazott: „rácsimpaszkodunk egy külső csecsre, miközben több lábon kellene állnunk és felkészülnünk arra az időszakra, amikor tényleg a piacról kell megéljünk”. Mások azon lamentálnak, a támogatásért cserébe mikor fognak nekik „javasolni” bemutatandó darabokat, illetve eltanácsolni őket bizonyos anyaországi szerzők és vendégrendezők foglalkoztatásától.   

Úgy tudjuk, a magyar állam Erdélyben nem csak a színházi területen lesz meghatározó tényező: a jövő év elején elindul a Hagyományok Háza marosvásárhelyi kirendeltsége negyven munkatárssal. A budapesti központú intézmény igazgatóját, Kelemen Lászlót kerestük azzal kapcsolatban, mennyi pénzből és milyen feladattal indul az új intézmény  - ha sikerül vele beszélnünk, frissítjük a cikkünket.

Frissítés: utólag tudtuk meg, hogy két éve, 2017 végén volt egy hasonló kör hasonló összegekkel, akkor is hirtelen szóltak Budapestről az intézményvezetőknek, hogy pályázzanak.