HIRDETÉS
Kezdőlap Külföld Határon túl Németh Miklós...

Németh Miklós: Közreműködtünk a romániai forradalomban

Kérjük, támogassa a Magyar Hangot...

és a szabad sajtó megmaradását! Olvasóink segítségére is szükségünk van, hogy még több riportot és tényfeltáró cikket közölhessünk. Részletek ITT.

HIRDETÉS

Fegyvereket és muníciót is felajánlottunk a forradalom oldalára állt román hadseregnek – mondta a Magyar Hangnak Németh Miklós. Magyarország 1988 és 1990 közötti miniszterelnöke lapunk kérésére felidézte a romániai forradalom időszakát, a kormányzati lépéseket és azok hátterét. Magyar segédlettel sikerült Tőkés Lászlót kiszabadítani és hazánk titkosszolgálatának közreműködése is kellett ahhoz, hogy a menekülő Ceausescu nyomára bukkanjanak. MDF-es politikusok – köztük Für Lajos és Szabad György – eközben önkéntesekből álló szabadcsapatok bevetését követelték.

HIRDETÉS

– Hogy értesült arról, hogy Romániában, pontosabban Temesváron forradalmi események történtek?
– Monokon, szüleimnél voltam látogatóban, amikor a Tőkés László kitelepítése elleni tömegmegmozdulásból rendszerellenes felkeléssé dagadt, és a karhatalmat is bevetette a kommunista vezetés. A helyi körzeti megbízott riasztott, hogy Horn Gyuláék sürgősen keresnek. Akkor már volt telefon a szolgálati kocsiban, de vidéken, távol a városoktól nem lehetett használni. Ezért az őrsre mentem, kurblis telefonon keresztül elértem Gyulát, aki tájékoztatott a fejleményekről és jelezte, hogy összeült a válságstáb. Rohantam tehát vissza Budapestre. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter székhelyét áthelyezte a Sziklába, azaz a felderítési központba, amely akkoriban a legmodernebb technológiájával volt felszerelve, ott követtük az eseményeket.

– Korábban napvilágot láttak olyan értesülések, hogy a romániai forradalom kirobbantásában benne volt a CIA és Magyarország is. Ezt meg tudja erősíteni?
– Nincs arra vonatkozó információm, hogy az amerikai titkosszolgálat érdemben hatni próbált volna az eseményekre, de nyilvánvalóan figyeltek. Ugyanilyen hírek felreppentek a KGB-ről is, ám ezt sem tartom valószínűnek. Ha volt is bármilyen akció bármelyik nagyhatalom részéről, abban Magyarország nem vett részt. Más tekintetben viszont aktívak voltunk.

– Az akkori hivatalos tájékoztatások csak humanitárius segítségnyújtásról szóltak. Feltételezem, nem erre utal.
– Természetesen készültségben volt a honvédség, és vezetői szinten próbáltunk kapcsolatot kiépíteni a román hadsereg vezetésével. Victor Stănculescu tábornok, akkori védelmi miniszter-helyettes és Kárpáti között forródrót volt, a kapcsolattartást segítette az is, hogy Stănculescu jól értett magyarul. Fegyvereket és muníciót is felajánlottunk nekik – ezt egyébként Antall Józsefék is ambicionálták. De ezt a románok nem fogadták el, sőt, a leghatározottabban visszautasították. Egyéb segítségre azonban igényt tartottak: a sebesültek ellátásához szükséges eszközöket, kötszereket, valamint technikai támogatást elfogadtak. Ez utóbbinak végül fontos szerep jutott az események alakulásában.

HIRDETÉS

Németh Miklós: Orbán hamis mítoszt épít | Magyar Hang

Szervezett akció volt, amikor több száz keletnémet a páneurópai pikniket kihasználva átment a határon – mondta lapunknak adott interjújában Németh Miklós. Az egykori miniszterelnök szerint a határnyitás kulcsdátuma nem június 27. és nem is augusztus 19., hanem szeptember 10-11. A harminc évvel ezelőtti eseményekről, Gorbacsov kézfogásáról, Nagy Imre újratemetéséről, Kádár lelkiismeretéről, Soros Györgyről, migránsválságról, mítoszépítésről és az elszalasztott lehetőségekről beszélgettünk.

– Konkrétan mi?
– Akkoriban a magyar titkosszolgálati rádiófelderítési technika nagyon jónak számított, míg Romániában elavult rendszerekkel dolgoztak. A mi segítségünkkel sikerült lehallgatni a Niocolae Ceausescu menekülését biztosító román titkosszolgálatot, a Securitatét, és így nekik, azaz a román hadseregnek végül sikerült becserkészni az elnököt. Stănculescunak kulcsszerepe lett a forradalom győzelmében, valamint a Ceausescu-házaspár bíróság elé állításában és kivégzésében. Egyébként a forradalom kitörésének idejére már elég zilált állapotban volt a román honvédség. Néhány hónappal korábban Budapesten tanácskoztak a Varsói Szerződés védelmi miniszterei. A román Vaslile Milea, akit egy életvidám embernek ismert mindenki, magába roskadva ült a tárgyalóasztalnál. Aztán december 22-én érkezett a hír, hogy „öngyilkos” lett. Valójában a rezsim hadseregében és a politika belső köreiben dúló belső küzdelmek áldozata lett, ami régebb óta gyötörhette, ennek láttuk jeleit. Meggyilkolták. Megtagadta Ceausescunak, mint a hadsereg főparancsnokának parancsát, hogy fegyverrel verjék le a temesvári felkelést.

– Tőkés László úgy tekint önre, mint aki megmentette az ő és családja életét. Mit tudott tenni Budapestről?
– Lehetett attól tartani, hogy a Securitate el akarja tenni láb alól Tőkést és családját. December 17-én elhurcolták ismeretlen helyre, a következő napokban pedig egyre forróbbá vált a helyzet. Néhány nappal később a tévéből tudtuk meg, hogy a száműzetésére kijelölt faluba, Menyőbe vitték. Az egyik magyar tévéstáb a falu templomának kertjéből jelentkezett be azzal a szöveggel, hogy nem mondhatják meg, hol vannak, de a református püspök ott tartózkodik. Azonnal lépni kellett, hiszen a képsorok alapján fel lehetett ismerni a települést, ez a Secu számára is nyilvánvaló volt. Kárpáti szólt Stănculescunak, a román hadsereg pedig fél órával később megjelent a faluban, mielőtt bármi történhetett volna. Hogy Tőkés mint megmentőjére tekint rám, akkor mondta, amikor az 1990-ben történt autóbalesete után Antall Józseffel közösen meglátogattam a kórházban.

Felmerült-e, akár a kormányon belül, akár az ellenzéki erők részéről, hogy magyar fegyveres erők beavatkozzanak a romániai eseményekbe?
Kárpáti Ferencet felkereste az MDF küldöttsége, Für Lajos, Szabad György és Bíró Zoltán. Elég éles hangnemben kifogásolták, hogy miközben Temesváron népirtás folyik, a néphadsereg nem tesz semmit. Két dolgot kezdeményeztek: a NATO-val és a Varsói Szerződéssel együttműködve antiterrorista alakulatokat vessünk be. Ez elvileg még rendben is lett volna, de egyik szervezetnek sem volt ilyen törekvése. A másik felvetésük hajmeresztőbb volt: önkéntes szabad csapatokat fegyverezzünk fel, akiknek dolga a civilek megvédése lett volna. Az ötlet felvetésekor nem hangoztattak revíziós célokat, de ismerve az akkori MDF-et, egészen biztosan voltak ilyen szándékaik is. Ezt igazolja, hogy Antall József már-már kétségbeesetten hívott, hogy „nem bír ezekkel”, menjek át elmagyarázni nekik a helyzetet, vagy küldjek valakit. Tanácsadómat, az erdélyi gyökerekkel bíró történészt, Jenei Györgyöt küldtem, aki végül lehűtötte a kedélyeket.

Temesvár 30 – A győzelem napja | Magyar Hang

Hogyan lett egy kisebbségi magyar ügyből, a református lelkész melletti kiállásból a többségi nemzet forradalma? Hogyan keveredtek a románok a történetbe? A temesvári események spirituális hátteréről, a Jóisten által megrendezett kulcsmomentumairól ritkán esett szó – mostanáig. Az 1989-es romániai forradalomról szóló sorozatunkban napról- napra emlékezünk a történtekre. Utolsó rész.

Milyen érzésekkel gondol 30 év távlatából az akkori eseményekre?
– Fontos eredménynek tartom, hogy sikerült megőrizni Magyarország békéjét és helyzetét, miközben Romániában vér folyt. Hittem benne, hogy rövidesen lesz egy történelmi pillanat, amikor ellentéteinket, vitáinkat rendezni tudjuk. Hamar kiderült azonban, hogy ez naivitás: már a kivégzések és a hatalomátvétel gyorsaságából lehetett sejteni, hogy a zavarosban az állami szolgálatok emberei halásznak. Azt a felfordulást, ami sokaknak valóban forradalom volt, a Securitate emberei arra használták ki, hogy átmentsék befolyásukat. Ez néhány hónappal később, a marosvásárhelyi eseményekkel, Sütő András brutális bántalmazásával és egy sor más eseménnyel minden kétséget kizáróan igazolást nyert. Nem volt tiszta a romániai forradalom.

Lukács Csaba harminc évvel ezelőtti romániai forradalomra visszaemlékező Temesvár 30-sorozatának korábbi „naplóbejegyzéseit” ITT találják!

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a legfrissebb, 2019/51-52. karácsonyi számunkban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

31,203lájkolóTetszik
3,029követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Rá kell venni az embereket, hogy gondolkodjanak – Magyar Hang-ajánló

Interjú Kovács Lászlóval, Nényei Pállal, Erős Antóniával és Szellő Istvánnal. Portré Varga Mihályról. Keresse a lapot az újságárusoknál!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Farkasszemet néztek a romák a Mi Hazánk demonstrációján résztvevőkkel – Videóval

A párt erődemonstrációján résztvevők Miskolcról Sályra akartak eljutni, amikor szembetalálták magukat több száz romával.

Riadó!