Közel másfél milliárd forint érkezett eddig a felvidéki Pro Media Alapítványhoz, amely nem túl sikeres médiatermékekkel szórja a magyar kormánypropagandát az ottani magyaroknak. A Magyar Hang írta meg pénteken, hogy a szervezet január végén újabb 475 millió forintot kapott a Bethlen Gábor Alapon keresztül, de kiderült, hogy ez már a harmadik alkalom a támogatásra: tavaly és tavalyelőtt is hasonló összeg érkezett a számlájukra. Puskás Attila, a médiatermékeket kiadó Pro Média ügyvezetője az Új Szó című felvidéki napilapnak elismerte: nem pályázaton keresztül szerezték a pénzt, hanem a budapesti Miniszterelnökség alá tartozó Nemzetpolitikai Államtitkársághoz adtak be egyéni kérelmet.
2018-ban, az első összeg érkeztekor Puskás a lapnak azt ígérte, az alapítvány honlapján nyilvánosságra hozzák majd az elszámolást. Ez eddig nem történt meg, a weboldal vonatkozó részén csak halandzsaszöveget tartalmazó dokumentumokat találni. Mindegyik pdf-fájlban a Lorem ipsum van, az a latint utánzó értelmetlen szövegtörzs, amelyet a nyomdászatban és az informatikában a betűtípusok, a tipográfia és az elrendezés bemutatására használnak. Az Új Szónak az igazgató elismerte, hogy a honlapra „még nem győzték feltölteni” az elszámolást, de állítólag hamarosan pótolják a mulasztást.
Azt egyébként mi is elkértük írásban, de a válaszlevelében Puskás (aki korábban a Magyar Közösség Pártjának sajtóosztályán dolgozott) megtagadta a dokumentumok elküldését.
A ma7.sk portálon egyébként szombaton egy terjedelmes cikk jelent meg, melyben „hazugságokon és féligazságokon alapuló cikknek” nevezik írásunkat, de érdemben egyetlen állításunkat sem cáfolják. Az állítás miatt helyreigazítási kérelmet juttattunk el az igazgatóhoz, de ennek közlését is megtagadta.
A cikkbe egyébként ez áll: „a Magyar 7 hetilap hétezer példányban jelenik meg, előfizetőink száma folyamatosan nő. A Vasárnap családi hetilappal való összehasonlítás azért álságos, mert egy új termék bevezetése a sajtópiacon is több évbe telik. Mi idén leszünk kétévesek”. Fontos tudni, hogy nem a megjelenési példányszám a fontos, hanem az eladott – akinek van pénze, bármennyit ki tud nyomtattatni, hogy aztán az eladatlan példányok a szemétbe kerüljenek.
Érdekes, hogy a Magyar 7 gyakorlatilag egy időben indult a Magyar Hanggal – előbbi az egyetlen felvidéki közéleti hetilapként definiálja magát, mégsem tud sok újságot eladni egy üres piacon, mi pedig erős versenyben a második legnagyobb eladott példányszámú közéleti hetilap lettünk a HVG után – egyetlen fillérnyi közpénz nélkül.
A netet böngészve az is kiderül, a Magyar 7 első számát ingyen elküldték ötvenezer felvidéki háztartásba, és előző cikkünk megjelenése után sok olyan levelet és üzenetet kaptunk, amelyben ottani olvasóink arról írnak: közintézmények, nagy forgalmú helyek hétről hétre ingyen, kéretlenül kapnak példányokat a Magyar7-ből.
Puskás egyébként lapunkat küldött terjedelmes levelében arról ír: a Ma7 médiacsalád 33 állandó, további harminc-egynéhány időszakosan megjelenő szerzőből álló szerkesztőséget működtet, és a megvalósításaik (portál, hetilap, tematikus oldalak) között felsorolja az Instagram-oldalukat is. Kíváncsiak lennénk, a Bethlen Gábor Alap felé benyújtott elszámolásunkban milyen költségeket vallnak be egy-egy Instagram-poszt kapcsán.
