Csütörtöki közleményében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) arról tájékoztat, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) folytatott tárgyalások eredményeként részben a kormány ellenőrzése alá kerülhet az MTA kutatóhálózata. A kutatásokat felügyelő társaságot azonban a kormánnyal közösen jelölnék ki.
A tárgyalások olyan irányban haladnak, hogy az MTA kutatóhálózatát (de nem az egész MTA-t) egy a kormányzattal közösen felállított tudós testület irányítaná – írják.
– „A kormányt képviselő tudósok így közvetlen kétoldalú kapcsolatot teremthetnek az ITM és az Akadémia között, megjelenítve a kormányzati prioritásokat, ugyanakkor közvetítve a kutatóhálózatban született felfedezéseket, és a 2-3 évente esedékes nemzetközi átvilágítás eredményeit.”
Az MTA elnöksége július 25-i ülésén nagy többséggel határozott róla, hogy a „intézethálózata láthatóan járuljon hozzá a tudománypolitikai célok megvalósításához és nemzetközileg mért eredmények eléréséhez.” Felkérték továbbá „az Akadémia elnökét, hogy az intézethálózat irányítási rendszerének továbbfejlesztése érdekében folytasson tárgyalásokat a Kormány képviselőivel.”
A tárgyalások azért váltak létfontosságúvá az MTA számára, mert a kormány korábbi határozata értelmében az akadémia költségvetésében szereplő állami támogatást ezentúl nem az intézmény kapja meg közvetlenül, hanem a frissen létrehozott ITM dönt annak elosztásáról. A törvény annak kritkusai szerint veszélyezteti az MTA autonómiáját, és félő, hogy a magyar tudományos élet egésze politikai befolyás alá kerül.
Ezzel párhuzamosan június 30-val menesztették Pálinkás Józsefet, az MTA korábbi elnökét –akivel legfrissebb, 14. lapszámunkban interjút is olvashatnak majd – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal éléről. A mintegy 100 milliárd forintos kutatási és fejlesztési pénz felett diszponáló hivatal élére Palkovics miniszter jelölhet új embert, ezzel kézi vezérlés alá vonva a Magyar Innovációs Hivatallá átkeresztelt intézményt.
Az MTA nagyjából évi 40 milliárdos költségvetésének több mint fele kerülne a Palkovics László vezette ITM-hez. A kutatóintézetek pénzei voltaképpen az akadémia feletti pénzügyi kontrollt jelentik, vagyis végső soron Palkovics dönthetne a tudományos kutatások hasznosságáról, irányáról és eredményeiről.
Az alternatív javaslatokat lesöpörte a kormány
Az akadémiánál a törvény június 15-i elfogadását követően rendkívüli elnökségi ülést hívtak össze, és hevesen tiltakoztak a kormány döntése ellen. Ugyanígy tett a hazai tudományos élet képviselőinek jó része, és külföldi kutatóintézetek elítélő nyilatkozatai sem maradtak el. Válaszul a kormányhoz közeli médiumok heves támadást indítottak az MTA egyes kutatási projektjei ellen, felesleges pénzkidobásnak minősítve számos tudományos munkát.
Az MTA később kompromisszumos javaslattal állt elő, amelynek lényege az volt, hogy időt nyerjenek, vagyis, ha meg is valósul, csak egy évvel később vezessék be a törvényt, illetve, hogy a kormány hagyja meg a jelenlegi finanszírozási rendszert, ha új kormányzati igények merülnek fel, akkor arra biztosítsanak plusz forrást. Felvázoltak egy keményebb, de még épp elfogadható kompromisszumot is, amely szerint, ha a pénzek egy részének elosztását át is engedik a minisztériumnak, a szakmai felügyelet maradjon az MTA-nál. Július elején megfogalmazott tervüket azonban Palkovics László a Magyar Hírlapnak adott interjújában elfogadhatatlannak nevezte.
Most úgy tűnik, sikerült egyezségre jutniuk. A Magyar Hírlap kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt csütörtöki számában, hogy az „Akadémiánál maradnának az intézetek, de finanszírozásukról egy paritásos bizottság határozna”. A lap információja szerint egy hét plusz hét tagú, paritásos alapon szerveződő tudományos testület döntene a kutatóintézete támogatásokról.
Német modell alapján, egy kis eltéréssel
A sajtóértesülést megerősíti az MTA közleménye is. Az akadémia rámutat, a tervezet kidolgozásakor a német Max Planck Társaság működési modelljét is figyelembe vették. A független kutatóhálózat említése kapcsán az Index azonban kiemeli, hogy míg az itthoni képlet szerint az akadémia hét tudósa mellé a kormány ugyanennyi főt jelölhet majd a testületbe, addig a Max Planck kutatóintézeteket irányító 60 fős testületben mindössze öt tagot delegál a német kormány.
Az MTA hangsúlyozza ugyanakkor, hogy továbbra is ragaszkodik a július 25-én elfogadott határozat elveihez. Ennek alapján:
- az MTA keretein belül megvalósuló irányítási rendszer életbe lépéséig az eddigivel azonos módon biztosítva legyen az intézethálózat finanszírozása;
- személyi kérdésekben érvényesüljenek az Akadémia autonóm döntési jogosítványai;
- az odaítélt támogatások folyósítása szerződés szerint folytatódjon;
- a Lendület, az OTKA és a posztdoktori pályázatok szabad témaválasztás alapján működjenek, a támogatások odaítélése továbbra is kiválósági alapon történjék az MTA szakmai felügyeletével;
- az MTA köztestületének vagyona az MTA tulajdonában maradjon;
- az MTA intézethálózatának irányítási rendszerét és működését szilárd jogi garanciákkal kell biztosítani;
- a kutatóközpontok és önálló intézetek irányítási rendszerében bekövetkező változások ne veszélyeztessék azok önálló és zavartalan működését, és segítsék elő fejlődésüket.
A közlemény végén jelzik, hogy törvényben foglalt kötelességükhöz híven,
„az Országgyűlés vagy a kormány kérésére, illetve saját kezdeményezésére kinyilvánítja szakmai véleményét az ország és a társadalom számára fontos kérdésekben. Az MTA a jövőben is a törvényeknek és saját szakmai szabályainak megfelelően fog működni.”Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
