HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Az enyészeté ...

Az enyészeté lehet a színészlegenda villája

Kérjük, támogassa a Magyar Hangot...

és a szabad sajtó megmaradását. Olvasóink segítségére is szükségünk van, hogy még több riportot és tényfeltáró cikket közölhessünk. Részletek ITT.

HIRDETÉS

Harminc éve, 1988. július 13-án hunyt el Gobbi Hilda. A Kossuth-díjas színésznő halála előtt úgy rendelkezett, hamvai mellé az Imperiál nevű versenyló patkóját, egy csomag fűmagot és visegrádi villájának egy tégladarabját temessék. A kisoroszi révhez közeli Patkó-villa színháztörténeti értéke felbecsülhetetlen: a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház 1965-ben felrobbantott épületének köveiből épült.

HIRDETÉS

Gobbi Hildának mindene volt a színház, a legnehezebb időkben is szívén viselte kollégái sorsát: 1945-ben a munkás- és parasztszármazású színinövendékek számára otthont nyújtó Horváth Árpád Színészkollégium alapításánál segédkezett, Bajor Gizi tragikus halála után pedig ő járta ki, hogy a művésznő XII. kerületi villáját színészmúzeummá alakítsák. Sőt, a rászoruló, idős kollégái iránt érzett felelősségből kiharcolta a Jászai Mari és az Ódry Árpád Színészotthon létrehozását. Mivel családja nem volt, vagyonát a színházi szakmára hagyta: végrendeletében budai, Orsó utcai öröklakásának árát az epizodistákat elismerő Aese-díj alapítására ajánlotta fel, a nyaralójáról pedig úgy rendelkezett, legyen a volt Nemzeti, a mai Pesti Magyar Színház alkotóháza, amit a rendes tagokon kívül más vezető színművészek, rendezők, dramaturgok is igénybe vehetnek.

Kalandos telekvásárlás

A legenda szerint Gobbi Hilda a háború után, félálomban vette meg a legelőként használt telket a hegyet birtokló pásztortól. Az adásvételt egy cementeszsákra jegyezték fel. A színészi fizetésből azonban nem futotta a földre, de Gobbi Hilda visszakozni már nem akart, inkább felparcellázta a földet, így lett telekszomszédja Kerekes János zeneszerző, Eszterházy Ilona színésznő és férje, Babits Antal urológusprofesszor, a Nagy Imre-kormány egészségügyi minisztere, valamint Fónay Márta színésznő. De vett itt egy telekrészt Házy Erzsébet is, ám ő végül nem építkezett.

A Dunabogdány és Visegrád közötti Szentgyörgypusztán álló kúria társadalmi munkában épült, Gobbi Hilda kérésére az akkori hadseregparancsnok, Czinege Lajos még katonákat is küldött, hogy segédkezzenek a munkálatokban. Az ablakok védőrácsai, a kerítés és a kapu a közeli kőbányából köveket szállító muraközi lovak eldobott patkóiból készültek a művésznő iránymutatásai alapján. Az épület is az általa gyűjtött, több mint háromezer patkó után kapta a nevét. A házba a Nemzeti Színház oszlopfőin kívül beépítették Jászai Mari, Bajor Gizi és Somlay Artúr öltözőinek ajtaját is. Talán kevesen tudják, hogy a villa kertjében építették fel azt a négyszintes házat, ahol Fábri Zoltán Gyertek el a névnapomra című szatíráját forgatták. A Gobbi-birtokot az Áprily-völgyet is szegélyező sziklafal zárja le. Gobbi, ahogy önéletrajzi könyvében írja, majdnem mindig félt a haláltól. Csak itt, ebben a csöndes kőbányában, a meredek, mozdulatlan sziklafal tövében nem.

HIRDETÉS

Mi lesz a villával?

A villa sorsa 2002-ben fordult szomorúbbra. Az új Nemzeti Színház felépülésekor nem szerepelt a vagyontárgyak között az alkotóház, ezért Gobbi Hilda öröksége akkor a Pesti Magyar Színház tulajdonába került. A fenntartási költséget azonban a teátrumnak a saját büdzséjéből kellett fedezni, de a csökkenő állami támogatás mellett erre az évek során egyre kevesebbet tudtak fordítani. Bár Gobbi Hilda halála után a kulturális minisztérium felújíttatta az épületet, a Patkó-villa már hosszú ideje üresen áll. Így a magyar színháztörténet felbecsülhetetlen eszmei értékű emléke lassan az enyészeté lesz. 2010-ben ugyan Őze Áron, a Pesti Magyar Színház akkori igazgatója a színésznő születésének századik évfordulója alkalmából megnyitotta az épület kapuit, de ez csak átmeneti időszaknak bizonyult.

A Pesti Magyar Színház új igazgatója, Zalán János 2016-ban még arról beszélt, tervezik a villa felújítását, de mindez végül elmaradt, a direktor pedig tavaly kezdeményezte, hogy az üzemeltetést vegye át a jóval nagyobb költségvetésből gazdálkodó Nemzeti Színház.

Gobbi Hilda és a Nemzeti Színház

Ez minden szempontból logikus lépés lenne, hisz Gobbi Hilda szinte az egész életét a Nemzeti Színháznak szentelte. A második világháború után fizikai munkával segítette a teátrum újjáépítését, 1965-ben, amikor a metróépítés miatt felrobbantották a Blaha Lujza téri épületet, megpróbálta a lehető legtöbb tárgyi emléket megmenteni. 1983-ban, a hetvenedik születésnapjára kapott takarékbetétkönyvet a Nemzeti Színház felépítésére ajánlotta fel. Kezdeményezésére közadakozás indult, ami szinte az egész magyar társadalmat megmozgatta. Kezdetben csak számlabefizetésekkel, emlékbélyegek vásárlásával, de szerveztek e célból extra lottót, majd 1987-től téglajegyeket lehet venni Gobbi Hilda ötlete nyomán. A százforintos jegyeken a Városligetbe tervezett Nemzeti Színház rajza szerepelt. Ám 1989-ig még így is csupán töredék része (265 millió forint) gyűlt össze a hárommilliárdosra tervezett beruházási költségnek, az ügy később lekerült a napirendről.

Az új teátrum megépítését Gobbi Hilda nem érte meg: a Nemzeti Színház csak 2002. március 15-én nyitotta meg újra kapuit a Duna-parton. Gobbi Hilda szobra ma a színház parkjában áll.

Mit tesznek a Patkó-villa megmentéséért?

A Patkó-villa ügyében megkerestük az épület történetében meghatározó szerepet játszó intézményeket. A Pesti Magyar Színháztól azt az információt kaptuk, hogy a villa átkerült a Nemzeti Vagyonkezelőhöz, ők intézkednek a továbbadásáról. Többször kerestük az ügyben a vagyonkezelőt, de választ nem kaptunk, ahogy a Nemzeti Színháztól sem. Többszöri érdeklődésünkre mindannyiszor megígérték, hogy reagálnak, ám válaszuk eddig nem érkezett meg. Így nem tudjuk, figyelemmel kísérik-e a villa sorsát, tisztában vannak-e annak állapotával, illetve tárgyalnak-e a vagyonkezelővel az épület átvételéről.

A Pesti Magyar Színház fenntartójától, az Emberi Erőforrások Minisztériumától sem kaptunk választ arra, mi az oka, hogy a villa évek óta zárva van, ahogy arra sem, hogy az elmúlt években állami részről miért nem kapott plusztámogatást a teátrum a villa megóvására.

HIRDETÉS

Hagyják veszni?

„A legijesztőbb, hogy lassan-lassan eltávoznak a tanúk. Elmennek, s magukkal viszik életünk egy-egy korszakát – homály fed bizonyos eseményeket, amiket már soha senkitől nem kérdezhetünk meg. Távozásukkal a mi életünk is elvékonyul, üresebb lesz, de fakóbb, valószínűtlenebb lesz a kor is – a múltunk –, amiben éltünk és játszottunk; ki-ki a maga szerepét” – ezekkel a gondolatokkal zárja Közben című önéletrajzi könyvét Gobbi Hilda. A Patkó-villa is egy korszak tanúja, amely úgy tűnik, elvész számunkra, ha a kulturális kormányzat és a színházi világ nem érzi fontosnak a megmentését.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 15. számában jelent meg, 2018. augusztus 24-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 15. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

30,752lájkolóTetszik
2,954követőKövetés
19,500feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Az orbáni hatalom képtelen a konszolidációra – Magyar Hang-ajánló

A Magyar Hang 2020/4. száma! Interjú Schiffer Andrással, Kerpel-Fronius Gáborral. A hálapénz hálójában. A jó magaviselet csupán túlélési ösztön a börtönökben? Így szemeteljünk helyesen! Sok érdekes írás és publicisztika! Keresse az újságárusoknál!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Igaza van Simonka Györgynek, korunk vértanújának

Távlatokban gondolkodó államférfiak kellenének, de nekünk per pillanat csak a „számok hozásában” érdekelt fideszeseink vannak. Akikről mindent elmond, hogy a választókerületükben zajló társadalmi és gazdasági folyamatok szempontjából majdnem mindegy, hogy a vádlottak padján ülnek, vagy a Parlamentben.