A sikeres üzlethez néha nem árt egy felcsúti lakcím

A Sándor–Metternich kastély felújítását végző cég telephelye Mészáros Lőrinc egyik cégének címén található (Fotó: Wikimedia)

Nem kellett sokáig találgatnunk, hogy a múlt értékeit előszeretettel felemlegető hatalom vajon miért bontja le ilyen elszántan a magyar örökségvédelmi rendszert, a választ gyorsan megkaptuk: a feladatát megfelelően ellátó hivatalos szerv csak útban lett volna. A szakmai munka ugyanis amellett, hogy hosszú és unalmas, felesleges akadályokat gördít a NER haszonélvezőinek új hobbija, a kastélyvásárlás és -felújítás elé. A járási hivatalokba és magáncégekbe szétszórt örökségvédelmi szakemberek jóval kevesebb gondot okoznak, valódi rendszer híján pedig végre úgy működhet minden, ahogy azt elvárják tőle: kontroll nélkül.

Hirdetés

Az alapötletet még aligha érheti kritika. Magyarországon számos rossz állapotú műemlék árválkodik, felújításuk a kulturális örökség megóvása mellett turisztikai szempontból sem elhanyagolható. A kormány erre a gondolatra alapozva indította el a Nemzeti kastélyprogramot 2014-ben, amely akkor 35 műemlék rekonstrukcióját ígérte. Első körben a Nemzeti Vagyonkezelő alá tartozó 19 kastély került át az akkor még működő Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vagyonkezelésébe.

A következő év nyarán kihirdetett Nemzeti várprogrammal együtt összesen 59 műemlék újult volna meg a tervek szerint, a végleges kidolgozás a Miniszterelnökséget vezető akkori miniszter, Lázár János feladata volt. 2015 augusztusában jelentették be, hogy a két programra összesen 33 milliárd forintot különítenek el. A következő év decemberére azonban alaposan átszabták a terveket, az új rendelet alapján összesen 20 kastély és 19 vár rekonstrukcióját finanszírozza a kormány – uniós forrásból – összesen 40 milliárd forintért.

Kalandos úton

A szűkített listán többek között a bajnai Sándor–Metternich-, a dégi Festetics-, a fertődi Esterházy-, a füzérradványi Károlyi-, a geszti Tisza-, a keszthelyi Festetics-, a nádasdladányi Nádasdy-, a sümegi püspöki kastély, a kamalduli remeteség Majkpusztán, Csókakő vára, az egri, a gyulai vár és szigeterőd, a nagyvázsonyi Kinizsi-vár és a visegrádi váregyüttes (alsó- és felsővár, Salamon-torony és királyi palota) szerepel.

A két kormányhatározat közti csaknem másfél év sem telt tétlenül. A Forster Központ élén Cselovszki Zoltánt 2014 augusztusában váltó Sághi Attilát alig egy év után elküldték, helyére Sárváry István került. Sokáig ő sem élvezhette az örökségvédelem fáradságos munkájának gyümölcsét, 2016 júliusában Lázár János nagytakarítása részeként, mint a már nemkívánatos L. Simon László embere, Sárváry is repült. Utolsóként Varga Istvánra bízták a Forstert, ő azonban látványos munkát már nem végezhetett, a kormány ugyanis 2017. január 1-jével megszüntette a hazai örökségvédelem utolsó hivatalos szervét. A központ feladatait a Miniszterelnökség, a Magyar Művészeti Akadémia, illetve a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. vette át.

Az utóbbi céget Gyutai Csaba korábbi zalaegerszegi polgármester vezette, aki így a budai Vár és a Várkert bazár rekonstrukciója mellé megkapta a kastély- és várprogram levezénylését is. Apró szépséghibája a dolognak, hogy Gyutai ügyei kapcsán a Fidesz belső vizsgálatot indított, amely megállapította, a Vár környéki beruházások számos visszaélésre adtak okot. A Budavári Nkft. vezetője ellen nem sokkal később rendőrségi nyomozás is indult hűtlen kezelés gyanújával. De még ez sem ingatta meg Gyutai székét, a bukáshoz az kellett, hogy az Átlátszó pert indítson a belső átvilágítás dokumentumaiért. Ahogy ez megtörtént, a kormány szinte azonnal elvette a kastély- és várprogramot a Budavári Nkft.-től, és a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-re (NÖF) bízta a feladatokat. A huzavona nem érintette Virág Zsolt pozícióját, aki 2016. szeptember 1-je óta felügyeli a programokat miniszteri biztosként.

A NÖF egyébként korábban Sopronbánfalvi Kolostor Nonprofit Kft. néven Kovács Gábor bankár, műgyűjtő cégcsoportjának részeként működött. A Lázár Jánossal közeli kapcsolatban álló Kovács szerteágazó birodalmának egyik eleme volt a nonprofit kft. amely a gyakorlatban egy felújított és meditációs központként üzemeltetni kívánt egykori karmelita kolostort takart. Az üzlet azonban nem indult be, így a bankár 2015-ben eladta a céget az államnak. Az nkft. 2017 augusztusában kapta a NÖF nevet, és amint Gyutai kétes ügyei miatt váltani kellett, előhúzták a kalapból a friss, ropogós állami céget, amely gond nélkül átvette a kastély- és várprogram irányítását.

Beindult a kastélybiznisz

Mindezek után nehezen emlegethetnénk alaposan kidolgozott koncepciót, inkább úgy tűnik, a pillanatnyi érdekek, a párt belharcai és a hirtelen hozott, kényszerű döntések alakították a hazai műemlékek sorsát meghatározó programokat. Ugyanez igaz lehet a műemléki felújítást megkönnyítő adókedvezményre is, amelyről még 2016-ban döntött a kormány. Ennek alapján százmillió euró, vagyis 31 milliárd forint összegig levonható a műemléki épületek felújításának költsége a társaságiadó-alapból. Az adócsomag kiegészítése pedig arról rendelkezik, hogy ha a műemlék felújítója vagy karbantartója magánszemély, akkor az érdekkörébe tartozó társas vállalkozás erre a célra szánt adománya illetékmentességet élvez. Vagyis aki megfelel a jogszabályban foglaltaknak, az adómentesen járathatja a pénzt a cégei között.

A kedvezmény nagy segítség lehet a műemléki felújításnál, a törvény időzítése azonban rendkívül izgalmasnak tűnt. Talán csak a véletlen műve, de éppen a nagy adócsomag bevezetése idején indult be igazán a kastélybiznisz. A legismertebb, mai napig emlegetett példa a turai Schossberger-kastély, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István szerzett meg magának – természetesen egy meg nem nevezett befektetői kör mögé rejtőzve. A 2016-ban megkötött üzletet az Elios-ügyben is felbukkant Hamar Endre ügyvédi irodája bonyolította, a kastély 200 millió forintért, vagyis szinte aprópénzért cserélt gazdát. Fontos, hogy a turai kastély nem része a kastélyprogramnak, ám a műemlék-felújítási adókedvezmény ugyanúgy érvényes rá. Tizenkét éve egyébként 6 milliárd forintra becsülték a kastély és a park rendbetételét, ma ennél vélhetően még többet kell rákölteni. És a felújítás nem is megy zökkenőmentesen, a Hír Tv információi szerint Tiborczék százmilliós összeggel tartoznak az alvállalkozóiknak.

A kastély- és várprogramra visszatérve: szakemberek szerint több olyan műemlék esett a 2016-os „szűkítés” áldozatául, amely felújítás nélkül vélhetően végleg elpusztul, ellenben sok olyan kastély kapott kiemelt státuszt, amelyek rekonstrukciójára már eddig is jelentős összeget fordítottak. Az általunk megkérdezett építészek, művészettörténészek szerint a feltárás, tervezés szakaszában beszélhetünk szakmai munkáról, hiszen azt szakemberek végzik, a válogatás szempontjai – vagyis hogy melyik műemlék kerüljön a programba – ugyanakkor már szinte kizárólag politikaiak.

A politikai szándék azonban úgy tűnik, még kevés, a program számos részletében akadozik. Három épületet már befejeztek, a siroki várat, Ozorai Pipó várkastélyát, illetve az edelényi kastélyszigetet (a L’Huillier–Coburg-kastélyt). Az utóbbi esetében, bár a felújítás szakmai, esztétikai szempontjait nem igazán érheti kritika, hiszen a műemlék valóban lélegzetelállító, a turisztikai funkció már annál inkább megkérdőjelezhető. A hátrányos helyzetű térség romos házai között szürreális látványt nyújtó pompa ugyanis egyelőre nem vonzza a látogatókat. A helyiek számára a magas jegyárak jelentenek akadályt, a turisták pedig, ha a kastélyt fel is keresik, annak vonzáskörzetében semmilyen egyéb attrakcióra nem számíthatnak, így a térség fellendítését a műemlék önmagában aligha segíti elő.

Tarolnak a Fidesz-közeli vállalkozók

A turisztikai fejlesztésre, állagmegóvásra, felújításra kiírt közbeszerzési pályázatok sem mentek eddig simán. A programban meghatározott összegekért kevés beruházó vállalja a munkát, így a tendereket sorra érvénytelenítik, és írják ki újra. Ha a pályázat mégis sikerrel zárul, nagy meglepetés már nem érhet bennünket, a nyertesek többsége jól csengő név a Fidesz-közeli építőiparban. A nádasdladányi Nádasdy-kastély rekonstrukcióját a Merkbau Kft. vitte el 1,6 milliárd forintért. A kiskunhalasi cég, amely a stadionépítések környékén is többször felbukkan, szárnyal az elmúlt években: tavaly, megduplázva a 2016-os eredményüket, csaknem 23 milliárd forintos árbevételt mondhatott magáénak.

A bajnai Sándor–Metternich-kastély felújítását a Pharos ’95 Kft. vitte el. A cég a középkategóriás stadionépítések egyik nagy nyertese, ők építhetik a paksi arénát, ők alakították ki a felcsúti Pancho Aréna gyepét, sőt: a tulajdonos, Végh Gábor adományozta az intézménynek Puskás Ferenc egész alakos szobrát. És ha ez nem lenne elég, a Pharos felcsúti telephellyel is rendelkezik. Véletlenül épp Mészáros Lőrinc Mészáros és Mészáros nevű vállalkozásának címére van bejelentve.

Hirdetés

A füzérradványi Károlyi-kastély felújítására kiírt pályázatot az EB Hungary Invest Kft. nyerte meg, 1,5 milliárd forintért renoválják a műemléket. Az EBH Invest állami megbízásai is 2010 után szaporodtak meg, igaz, nem mindenhol engedik nyerni a céget. A Gödöllői Premontrei Perjelséghez tartozó zsámbéki Zichy-kastély felújítására tett 1,28 milliárd forintos ajánlatukkal alulmaradtak – nemes küzdelemben Mészáros Lőrinc gyermekeivel és Tiborcz Istvánnal szemben. A tender érdekessége, hogy a győztes konzorcium, a (Mészáros három gyermekének érdekeltségébe tartozó) Fejér-B.Á.L. Zrt. és a (Tiborczhoz köthető) Magyar Építők Zrt. 1,7 milliárdért végzi azt az (eredetileg alig egymilliárd forintra becsült) munkát, amelyet az EBH Invest negyedével kevesebbért csinált volna – ha nem zárták volna ki adminisztratív okokra hivatkozva.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 13. számában jelent meg, 2018. augusztus 10-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 13. számban? Itt megnézheti

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.