Az Operettszínházat is elérte a kultúrharc

Vidnyánszky Attila Orbán Viktor mellett egy szoboravatón (Fotó: Miniszterelnökség)

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) június közepén írta ki a Budapesti Operettszínház vezetésére vonatkozó pályázatát, mivel a jelenlegi direktor, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) leköszönt alelnöke, Lőrinczy György megbízatása 2019. január végén lejár. Lőrinczy már korábban megerősítette, hogy újra pályázik, a beadási határidő után pedig nyilvánosságra került, hogy rajta kívül a színház egykori igazgatója, majd művészeti vezetője, a zaklatási botrányba keveredett Kerényi Miklós Gábor is indul a vezetői székért. Mellettük Szente Vajk színész-rendező és Kiss B. Attila Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja is beadta pályázatát.

Hirdetés

A Kero művésznéven ismert Kerényi Miklós Gábort tavaly novemberben többen is fizikai agresszióval vádolták, köztük Maros Ákos színész-táncos, aki névvel is vállalta a nyilvánosságot. Kerényi mindent visszautasított, ám nyugalmára hivatkozva mégis felmentését kérte művészeti vezetői tevékenysége alól, és kezdeményezte nyugdíjazását. Az operett vezetése később rendkívüli felmondással megvált Kerényitől, és belső vizsgálatot indított az ügyében.

Kerényi alig fél évvel elbocsátása után mégis megpályázta az Operettszínház vezetői posztját. Az egykori művészeti vezető Újrakezdve címmel közzétett pályázatában az ellene felhozott zaklatási vádakat skandalumnak nevezte, illetve a jelenlegi igazgató, Lőrinczy György lejárató kampányaként értelmezi. Kerényi és Lőrinczy az előző ciklusban még közösen indultak a vezetői posztokért, azonban a kirúgott művészeti vezető most már írásának bevezetőjében személyeskedő hangnemben támadja az intézmény jelenlegi igazgatóját.

Kerényi aktuális pályázatához Kálmán Imre világhírű operettszerző lányának, Kálmán Yvonne-nak öt évvel ezelőtt kelt támogatói levelét is csatolta. Az örökös szerint azonban az egykori művészeti vezető hazudik: „Igen, én írtam ezt a levelet, de öt évvel ezelőtt. Azóta nagyon sok minden megváltozott, sok minden kiderült. Kero rengeteg embert tett tönkre, úgy kezelte a színházban a dolgozókat, mintha börtönben lennének” – nyilatkozta Kálmán Yvonne a Blikknek.

Információnk szerint Kerényi a támogatói levélen túl sem bízott semmit a véletlenre: tanácsadóként Kiss B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes pályázatában is szerepet vállalt, amelyben rajta kívül Szabó P. Szilveszter, az operettszínház művésze is tevőlegesen közreműködött. Úgy tudjuk, a Vidnyászky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság (MTT) is szívesen látná Kiss B. Atillát a Nagymező utcai teátrum vezetői székében. Kiss B. Atillát megkerestük az ügyben, de későbbre ígért választ.

Más források szerint azonban, Vidnyánszky Attiláék Szente Vajk vezetői pályázatát támogatják. Szente Vajk idén nyáron a Szegeden bemutatott Apáca show című előadás rendezőjeként már együtt dolgozott az operettszínház társulatával. Az előadást ősztől a teátrumban láthatja a közönség. A művészt lapzártánkig nem sikerült elérni.

Ezek az összefonódások is jelzik, az operettszínház igazgatói pályázatának hátterében jelentős hatalmi harcok zajlanak. Színházi forrásokból úgy értesültünk, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója és az MTT elnöke nem nézte jó szemmel, hogy Lőrinczy vezetése alatt az NKA továbbra is támogatta a független, illetve az általa liberálisnak titulált produkciókat, társulatokat. Ez is közrejátszhatott abban, hogy Lőrinczy végül idő előtt lemondott alelnöki pozíciójáról.

A Népszava mindeközben arról írt, hogy az NKA alelnöki posztja kapcsán felmerült Szabó László, Vidnyánszky Attila bizalmi emberének neve is. Szabó a lap kérdésére megerősítette, hogy az országgyűlési választásokat követően valóban szóba került a személye.

Kinyírják a kultúrát?

A magyar kulturális (és részben a tudományos) élet nem kormánypárti fősodrára rátámadók vállalkozásának sikere hosszabb távon szinte bizonyosan kudarcra ítéltetett.

A két ügy kapcsán megkerestük Lőrinczy Györgyöt, aki lapunknak elmondta, Kerényi pályázata nem az operettszínház vezetői posztjának elnyeréséről szól, hanem az ő ellehetetlenítéséről. Hangsúlyozta, a zaklatással vádolt művész esetében a saját etikai mércéjének megfelelően járt el. Az NKA-ról szólva kifejtette, semmilyen konfliktus nincs közte és Vidnyánszky Attila között, lemondásával többek közt azt szerette volna szimbolizálni, milyen fontos számára az operettszínház vezetése. Hozzátette, szeptember 11-én az intézmény társulati meghallgatást tart, és ha ott nem szerzi meg a munkatársai támogatásának többségét, visszavonja a pályázatát.

A beérkezett pályázatokat szakmai bizottság véleményezi, majd Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere a vélemények kézhezvételétől számított harminc napon belül hoz döntést. Legkésőbb október 22-én derülhet ki, hogy ki vezetheti a jövőben a Budapesti Operettszínházat. A leendő direktor 2019. február 1-jétől öt évig töltheti be ezt a pozíciót.

Hirdetés

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 16. számában jelent meg, 2018. augusztus 31-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 16. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.