Mihez kezd a harctéri sokk után a #MeToo?

Asia Argento az 1996-os A Stendhal szindróma című filmben (Fotó: IMDb)

„Bárcsak többet tehettem volna, bárcsak megállíthattam volna. Azzal, amit most elmondok, mégis elejét vehetem a további erőszaknak” – nyilatkozta egy anonimitáshoz ragaszkodó nő a New Yorker magazinnak tavaly ősszel abban a cikkben, amely lerántotta a leplet Harvey Weinstein hollywoodi producer sötét titkokkal teli magánéletéről.

Hirdetés

Weinstein a hatalmával visszaélve évtizedeken át zaklatott nőket, bukása a korábbi gyakorlattól eltérően nem maradt elszigetelt eset, áldozatok tucatjai törték meg a hallgatást, és olyan hollywoodi nagyágyúk lepleződtek le, mint Kevin Spacey, Dustin Hoffman, Morgan Freeman, James Franco, és a CBS csatorna vezetője, Leslie Moonves. Az ügy hullámai Magyarországot is elérték, két Kossuth-díjas művész került a kéretlen reflektorfénybe: előbb Marton László színházi rendező, majd Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház korábbi igazgatója.

A szexuális zaklatási ügyek áldozatainak eredeti célja a közélet megtisztítása volt, szűk egy évvel a botrány kipattanása után azonban egyre erőteljesebb belső ellentmondások feszítik szét az erőszak ellen küzdő #MeToo mozgalmat. A lebukások narratívája korábban meglepően hasonlónak bizonyult a különféle esetekben. Amíg a magukat érinthetetlennek tartó szexuális ragadozók lebuktatása volt terítéken, a #MeToo retorikája szabta meg az ítélkezés irányát. Az elmúlt hetekben azonban több olyan történetre derült fény, amely felborította a megszokott ügymenetet, megkérdőjelezve a mozgalom eddigi eredményeit.

Kinek bocsáthat meg Hollywood?

James Gunn amerikai filmrendező 2008 és 2011 között egyebek mellett kisgyermekek megerőszakolásával viccelődött a Twitteren. Az akkor még alig ismert alkotó később elkészítette A galaxis őrzői című szuperhősfilmet és folytatását, amelyek összesen több mint 1,5 milliárd dollárt hoztak a Disney-nek, alaposan megemelve a rendező ázsióját. Ezért is szólt nagyot, amikor idén júliusban előásták a régi bejegyzéseit.

A rendező természetesen egyből hangsúlyozta, hogy azóta jobb ember lett, a Disney-t azonban nem hatotta meg a magyarázat, azonnali hatállyal kirúgták a stúdió minden produkciójából. És ekkor vett izgalmas fordulatot a történet: Gunn-t védelmébe vette Hollywood. Neves filmesek, szakírók, közéleti személyiségek követelték a rendező rehabilitálását.

Politikai leszámolás zajlik Hollywoodban

A jelek szerint Hollywood kényelmetlenül érzi magát, ha túl sokáig kell a valódi problémákkal foglalkoznia.

Az inkriminált Twitter-bejegyzéseket a történet szempontjából nem mellékesen Donald Trump amerikai elnök egyik lelkes támogatója, a szélsőséges eszméiről elhíresült médiaszemélyiség, Mike Cernovich hozta nyilvánosságra. A forrás kiléte azért is fontos, mert Gunn évek óta keményen támadja Trumpot, a bosszúként is felfogható leleplezés így komolyan átpolitizálja az ügyet.

A rendező a szexistának bélyegzett elnök kíméletlen kritikusaként alapvetően pozitív figura, jó fiú a #MeToo értelmezési rendszerében, aki azonban egyúttal vállalhatatlan bejegyzések szerzője is, a megbocsátás így könnyen relativizálhatja a bűnösség fogalmát. Hogyan védhető valaki, aki gyerekek megerőszakolásáról írt, és ha neki megbocsátanak, ugyanezt kell-e tenni más esetben is? Hol húzható meg a határ? A Gunn ügyét elemző írásokban mindezekre egyelőre nem született kielégítő válasz.

Rosszindulatú kampány a feminizmus lejáratására

Ahogy Avital Ronell ügyében sincs minden kételyt eloszlató megoldás. A New York University német- és összehasonlító irodalomelmélet professzorát egyik tanítványa szexuális zaklatással vádolta meg. Az egyetem 11 hónapos vizsgálatot követően tavasszal felfüggesztette a tanárnő munkaviszonyát. Mivel a professzor a „jelenkori filozófia kevés nagy sztárjainak egyike” (ahogy egy kollégája jellemezte), a hír komoly botrányt kavart világszerte. A New York Times által nyilvánosságra hozott zaklatási ügy azonban jóval bonyolultabb, mint azt elsőre gondolnánk.

A 66 éves Ronell leszbikus feminista filozófus, míg áldozata egy 34 éves meleg férfi, Nimrod Reitman. Az egyetem vizsgálóbizottságának jelentése szerint a nő három éven át zaklatta Reitmant, aki a professzor hatalmával indokolta, miért nem állt ellen a kéretlen közeledésnek. Ronell visszautasította a zaklatás vádját, „kommunikációnk két felnőtt ember között zajlott, egy meleg férfi és leszbikus nő között” – írta közleményében.

A hús és a sérelem piaca

Ha emberi nőstény vagy hím párosodni kíván, szexuális javaival kétféle tőzsdén kereskedhet. Egyik a hús-, másik a metoo-piac.

A New York Times cikkének megjelenését követő napokban a filozófiaprofesszor ügye – James Gunn esetéhez hasonlóan – különös fordulatot vett. Neves akadémikusok álltak ki a megvádolt Ronell mellett, köztük az egyik legjelentősebb feminista filozófus, Judith Butler is, aki arról írt, „rosszindulatú kampány” folyik kollégája ellen. A professzor védelmében felsorakoztatott érvek azonban – mutat rá a New York Times – kísértetiesen emlékeztetnek a férfi zaklatók magyarázkodására. Ronell védői állítják, a férfi az akciójával csak le akarja járatni a feminizmus, és valójában sosem utasította el a közeledéseket, sőt ezeket kihasználva igyekezett feljebb jutni a ranglétrán.

Szomorú, hogy a #MeToo eredményeit arra használják fel, hogy egy feminista nőt lejárassanak – hangzott a professzor támogatóinak konklúziója.

Ha azonban az állítást megfordítjuk, és kérdésként tesszük fel – ahogy azt a New York Times is tette –, izgalmas eredményre juthatunk: mi történik a #MeToo-val, ha egy feminista nő válik zaklatóvá? A botrány kapcsán csupán férfiakat ítélhetünk el, ha olyasvalaki kerül a fókuszba, aki nem illik bele a megszokott narratívába, azt szükségszerűen fel kell menteni mint ártatlan áldozatot?

Fogalma sem volt, hogy még csak 17

Már ezek az ügyek is jelezték, az első lendület elültével a szexuális erőszak ellen küzdők komoly kihívással nézhetnek szembe, Asia Argento a napokban nyilvánosságra került esete azonban tovább mélyítheti a #MeToo válságát. Az olasz színésznő volt az egyik első, aki nyíltan vállalta, hogy Harvey Weinstein megerőszakolta őt. Fellépése és őszintesége hamar a mozgalom arcává tette Argentót, jelentősége hosszú időn át megkérdőjelezhetetlen volt. Egészen augusztus 19-ig, amikor a New York Times megírta, a színésznő 2013-ban egy fiatalkorú fiúval bújt ágyba egy kaliforniai motelben.

Argento a cikk szerint Jimmy Bennett fiatal színészt vette rá a törvénybe ütköző együttlétre. Később, hogy az ügyet minél gyorsabban elfelejtsék, 380 ezer dollárt utalt át a fiúnak. A színésznő előbb tagadta a vádakat, majd egy chat-beszélgetés során elismerte, tényleg ágyba bújt Bennettel, ám mint írta, fogalma sem volt róla, hogy csak 17 éves.

Argento állítása szerint az együttlétet a fiú kezdeményezte, azt hajtogatva, hogy kiskamasz kora óta róla álmodozik, még fotón is megörökítette magukat. Bennett később szexuális tartalmú üzenetekkel bombázta, majd a színésznő szerint az ügyvédjén keresztül megzsarolta őt: fizessen, vagy bíróságra viszik az ügyet. Argento azt állította, akkori élettársa, a június elején elhunyt sztárszakács, Anthony Bourdain javaslatára fizetett Bennettnek.

Magyarázata nem mentette meg a színésznőt, aki mögé befolyásos védelmezők sem álltak oda, magára maradt. Kirúgták az olasz X-Faktor műsorából, a #MeToo mozgalom másik meghatározó alakja, Rose McGowan pedig közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, minden kapcsolatot megszakít Argentóval.

Majd hozzátette: harctéri sokkhoz hasonlót érez most, hogy minden veszélybe került, amit a #MeToo eddig elért.

Magyarországon a szexuális zaklatási ügyeknek lényegesen kisebb volt az amplitúdója. A Marton Lászlóról és a Kerényi Miklós Gáborról nyilvánosságra hozott történetek nem okoztak valódi társadalmi katarzist, így a közélet megtisztulásáról, vagy akár csak a közbeszéd átalakulásáról sem beszélhetünk. Ennek megfelelően a megbocsátás, vagy a felejtés sem okoz akkora dilemmát itthon, mint a tengerentúlon.

Tartuffe és a közösségért végzett munka

Miután Sárosdi Lilla színésznő tavaly ősszel nyilvánosságra hozta, hogy Marton László szexuálisan zaklatta őt, a Kossuth- és Prima Primissima-díjas művész először tagadta a vádakat, egy héttel később azonban közleményben kért bocsánatot, ha megsértette, vagy nehéz helyzetbe hozta az érintetteket. Vallomása után egy nappal a Vígszínház kezdeményezte Marton munkaviszonyának megszüntetését, a Színház- és Filmművészeti Egyetemi (SZFE) oktatói állását a rendező saját maga függesztette fel. A botrány kipattanását követően további áldozatok vallottak Marton visszaéléseiről, a rendező hosszú időre eltűnt a nyilvánosság elől.

Hirdetés

Május elején kiderült, Marton László a Veszprémi Petőfi Színház ősszel kezdődő évadában visszatér a rendezéshez, Molière Tartuffe című darabját állítja színpadra. Augusztus 23-án pedig az SZFE bejelentette, lezárult a rendező ügyében november 8-án indult vizsgálat, amely megállapította, hogy „az egyetemre semmilyen bejelentés nem érkezett arról, hogy Marton László tanárként visszaélt volna a pozíciójával”. Hozzátették ugyanakkor, hogy a művész határozott idejű, és azóta lejárt oktatói szerződését nem újítják meg.

Kerényi Miklós Gábor esetében a felejtés kevésbé diszkrét módon öltött testet. Az Operettszínház egykori igazgatóját, majd művészeti vezetőjét tavaly november elején több blogbejegyzésben, és újságcikkben vádolták meg szexuális zaklatással. A KERO márkanéven ismert művész minden vádat visszautasított, ám a nyugalma érdekében lemondott az Operettszínház művészeti vezetői tevékenységéről. Az intézmény 2018. április 13-án rendkívüli felmondással ki is rúgta, a bulvárlapok információi szerint pedig már a külföldi karrierjét tervezgette.

Az Operettszínházat is elérte a kultúrharc

Jelentős hatalmi harcok zajlanak az igazgatói pályázat hátterében.

Augusztus 21-én azonban kiderült, itthon marad, és beadja pályázatát az Operettszínház főigazgatói posztjára. Döntését a Facebookon jelentette be, mint írta:

„A hibák alól kell, hogy legyen feloldozás. És ezt leginkább mindig a közösségért végzett munka segítheti. Ez a pályázat ennek jegyében született.”

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.