HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Időgép „Ne csak őriz...

„Ne csak őrizd, hanem gyűlöld is…” – 70 éve jött létre az ÁVH

Kérjük, támogassa a Magyar Hangot...

és a szabad sajtó megmaradását! Olvasóink segítségére is szükségünk van, hogy még több riportot és tényfeltáró cikket közölhessünk. Részletek ITT.

HIRDETÉS

A magyar kommunista pártállami diktatúra talán legkegyetlenebb állami terrorszervezete volt az Államvédelmi Hatóság, rettegett nevén ÁVH. A szervezetet hivatalosan éppen hetven esztendeje, 1948. szeptember 6-án alapították meg, miután Kádár János lett a belügyminiszter, de bőven volt előtörténete a második világháború utáni valamivel több mint három évben.

HIRDETÉS

Az ÁVH előzményeként is értelmezzük például az 1945-ben létrehozott, a Belügyminisztérium szervezeti egységeként működő Politikai Rendészeti Osztályt (PRO), amely a Magyar Kommunista Párt (MKP) Politikai Bizottságának utasítására, Péter Gábor vezetésével, a Budapesti Rendőr-főkapitányságon belül, mintegy hatvan fővel jött létre. A PRO már a kormányzat Budapestre költözése előtt az Andrássy út 60. alatt rendezte be székhelyét, az épületet korábban Szálasi Ferenc a Hűség Házának nevezte el.

A PRO, illetve utóda, az Államvédelmi Osztály (ÁVO) személyi állománya „sajátosan” vegyes volt: ugyanúgy beálltak soraikba bosszúvágytól fűtött egykori munkaszolgálatos zsidók és politikai elítéltek, ahogy az olyan nyilas pártszolgálatosok is, akik a kínzásokban, fizikai erőszakban jártasak voltak. Természetesen az ÁVO élén is Péter Gábor állt, sőt ekkor már az egységes, központi szervezetbe beolvasztották a Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályát is.

Már ebben az időszakban is a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) legszűkebb vezetése, főképp Rákosi Mátyás főtitkár határozta meg az ÁVO tevékenységét: egyebek között adatokat gyűjtött a koalíciós pártok vezető politikusairól, lehallgatta a kommunisták politikai ellenfeleinek telefonját, később pedig kiterjedt ez a fajta tevékenysége magára a kommunista pártra is.

HIRDETÉS

A diktatúra kiépülése után, 1948. szeptember 6-án létrejött az Államvédelmi Hatóság, majd négy nap elteltével kiszélesített hatáskörrel a BM közvetlen alárendeltségébe került, és minden szinten függetlenné vált a rendőrségtől. Az ÁVH feladata hivatalosan a rendszer ellenfeleinek üldözése, valamint a rendszer és vezetői, elsősorban Rákosi és szűk körének védelme volt. És ez a szervezet már nem az eredetileg kis létszámú, szedett-vedett, belső rivalizálástól gyötört PRO volt, hanem a kommunista párt félelmetes terrorszervezete, amelytől már joggal tarthatott a párt vezetőinek egy része is.

Az ÁVH – a szovjet példát követve – megkezdte a különféle koncepciós perek szervezését. 1950-től pedig kiépítette az internálótáborok új rendjét, átvette az ország börtöneit, intézte a kitelepítést, őrizte a határokat. Gyakorlatilag rettegésben tartotta a társadalom minden tagját.

A falról lekapott feszületen ugrált az ávós

Kitelepített kislányként megsiratta Sztálint, a nagyanyja pedig misét mondatott Nagy Imréért. Zsákai Piroska mesélt az életéről.

Akiket elfogott, azokat különböző módszerekkel kínozta meg. A fellelhető iratokból, illetve az ÁVH börtönét túlélők elmondásaiból kiderült, hogy Péter Gábor – természetesen ő lett a szervezet parancsnoka – emberei a kihallgatások során a legembertelenebb fizikai, lelki kényszert alkalmazták a letartóztatottakkal szemben. Az őrök a Farkas Mihálynak tulajdonított jelmondat szellemében dolgoztak: „Ne csak őrizd, hanem gyűlöld is!”

Sztálin halála után a reformkommunisták egyik legfontosabb törekvése az ÁVH megszüntetése vagy jelentős visszaszorítása volt. Amikor 1953-ban megkezdődött az ÁVH-vezetők elleni fellépés, sokan közülük inkább öngyilkosságot követtek el, tudván azt, hogy mire számíthatnak volt kollégáiktól. Ám ekkor a szervezet még túlélte a változásokat, és az 1956-os forradalom és szabadságharc napjaiban is harcoltak a proletárdiktatúra fennmaradásáért. Az október 25-ei, Kossuth téri vérengzés kirobbantásában vagy a Köztársaság téri pártház körüli eseményekben is szerepük volt.

A második, végső csapást egyébként éppen Kádár János adta meg az ÁVH-nak, jelesül Münnich Ferenc 1956. november 7-i rendeletében megtiltotta az államvédelmi szervezet újjászervezését, majd decemberben hivatalosan is elbocsátották az ott dolgozókat. Az viszont nem zavarta a Kádár-rendszert, hogy az egykori ÁVH tagjai közül nagyon sokakat alkalmaztak az új karhatalmi szerveknél.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

31,541lájkolóTetszik
3,048követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

A NER közepén állva – Magyar Hang-ajánló

Interjú Udvaros Dorottyával, kádári módszerekkel megosztott magyar közösségek és az Edda, ózdi és sályi riport. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Nem én voltam…

Tudtommal nem folyik az ereimben kipcsak vér, de ha igen, akkor lehet még besenyő, jász, tót, rác, oláh, sokác, bunyevác, török, cigány, zsidó, orosz, német is. Ettől magyar a magyar.