Kezdőlap Kultúra „A NER-en bel...

„A NER-en belül van, akit érdekel a könyvpiac”

Orbán Viktor szavai nyomán rémhírként terjed a könyves szakma „államosítása”. Piaci szereplőket kérdeztünk, mennyire tartják reálisnak az állami beavatkozást.

HIRDETÉS

Új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség a harmadik kétharmad után, és mi tagadás, szeptembertől nagy változások előtt állunk – jelentette ki Orbán Viktor Tusnádfürdőn július végén. Mivel a kormányközeli médiumok már jóval a tusványosi beszéd előtt hadi üzemmódba kapcsoltak a kultúra területén, sokan rettegve várták, mi lehet még az ötvenes évek szellemiségét idéző publicisztikákban foglaltaknál is drasztikusabb.

Azt a miniszterelnök és a gondolatai nyomán régről ismert szabályozó rendszert – tilt, tűr, támogat – építő megmondóemberek egyértelművé tették, hogy a cél a kulturális élet baloldali hegemóniájának felszámolása. „Ha a politikában megvan a kétharmad, legyen meg a kultúrában is” – fogalmazott lapunknak adott interjújában Békés Márton. A területfoglalás terve ugyanakkor számos gyakorlati kérdést vet fel, elsőként azt, hogy vajon hol kezdi a kormány a felszámolást.

Békés Márton: Mi vagyunk a forradalom – a teljes interjú – Magyar Hang

A Terror Háza kutatási igazgatója kultúrharcról, Esterházy Péterről, Pruck Pálról, Kertész Imréről.

Mivel az állami beavatkozás azon a területen lehet a leglátványosabb és kormányzati szempontból a legjövedelmezőbb, amely a szabadpiac törvényei mellett is nyereséggel működik, egy kis fantázia is elegendő ahhoz, hogy a magyar könyvszakma „államosítását” halljuk bele Orbán Viktor szavaiba.

Állami beavatkozás a könyvpiacon

Bár egyelőre semmilyen konkrétum nem hangzott el, a beavatkozástól való félelem egyre nyilvánvalóbb. Elég csak a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) rendezett kerekasztal-beszélgetésre utalni, ahol a közönség úgy figyelt L. Simon László szavaira, ahogy talán eddig senki sem.

Az egykori kulturális államtitkár Gyurgyák Jánossal, az Osiris Kiadó vezetőjével, valamint Kolosi Tamással, a Líra-csoport elnökével a könyvpiac állami szerepvállalásának lehetőségeit elemezte. S bár konkrét tervekkel L. Simon László sem állt elő, nem rejtette véka alá véleményét, hogy az államnak helye van a könyvkiadásban, és nem lenne ördögtől való egy nemzeti könyvterjesztő hálózat ötlete.

Konzervatívok a célkeresztben – Magyar Hang

Figyelemelterelés az úgynevezett kultúrharc, meg egy kicsit több is annál.

– Az állami beavatkozás már létezik – mondja a Magyar Hangnak Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke. – Vannak kiadók, amelyek működését az állam finanszírozza. A Kárpát-medencei Tehetséggondozó és a Magyar Művészeti Akadémia is foglalkozik könyvkiadással. De említhetjük a Nemzeti Könyvtár-sorozatot is, amely szintén nem piaci körülmények között kerül az olvasókhoz.

Nemzeti könyvesbolt?

L. Simon László elsősorban a terjesztésről beszélt, teszi hozzá Gál Katalin. – A kérdés csak az, hogyan hoznának létre egy nemzeti könyvesboltot. A semmiből építenének fel új hálózatot, vagy egyszerűen felvásárolnák a két nagy csoport, a Líra vagy a Libri egyikét? Ez utóbbi ellen szól L. Simon megjegyzése, miszerint az állam nem érdekelt abban, hogy beszálljon a könyvkereskedelembe, ám a NER-en belül vannak vállalkozók, akiket érdekelhet ez a piac.

– Újságírók vágyai alapján valóban másfajta kultúra képe körvonalazódik – utal a Magyar Idők kultúrharcos cikksorozatára Sárközy Bence, a Libri Kiadói Csoport kiadási igazgatója. – De ezek magánemberek vágyai, és én még mindig szeretném azt hinni, hogy Európa közepén egy kapitalista demokráciában nem ezek irányozzák elő a törvényalkotást. Ezért a könyvpiaci pánikkeltés kapcsán is csitítanám egy kicsit a kedélyeket.

A tájékozatlanság diktatúrája a könnyűzene kapcsán – Magyar Hang

Hova vezethet az, amikor valaki nem létező fantomok ellen akar kultúrharcot vívni egy nem létező csatában úgy, hogy közben a csatateret sem ismeri?

Az igazgató felidézi: L. Simon László már az Alexandra-könyvesboltlánc csődje után is kormányzati szerepvállalást sürgetett. – Az Alexandra-ügy állami beavatkozás nélkül is megoldódott – mondja. – Ezt lehet vitatni persze, és el tudok képzelni olyan érdeket, amelynek kapóra jön, hogy a hálózat csődje miatt változtatásokért kiáltson, de mostanra, hogy a Líra és a Libri átvette az Alexandra boltjainak nagy részét, megbízható partnerként időben fizet, és átláthatóan működik, a kiadók megnyugodhattak.

Van fizetőképes kereslet

Sárközy Bence a könyvpiac jelenlegi állapotáról szólva emlékeztet arra, amit Kolosi Tamás is említett az ominózus beszélgetésen: azt követően, hogy az állam kivonta a tankönyvüzletágat a rendszerből, még mindig maradt közel 50 milliárdnyi forgalom a piacon, amelynek alig 4-5 százaléka állami, a lényegi részén valós piaci szereplők osztoznak. – Ez azt jelenti, hogy van fizetőképes kereslet, és az ezt kiszolgáló cégek olyan árut állítanak elő és forgalmaznak, amelyből meg tudnak élni.

A művészet nem kulturkampf – Magyar Hang

Úgy nem lehet egy ország érdekeit képviselni, ha a saját ideológiáink ketrecébe vagyunk bezárva.

Az állami beavatkozás esélyeit illetően Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó egykori igazgatója rámutat, ez a kérdés, ahogy a jelenlegi politikai kurzusban sok minden, racionálisan nem megítélhető, emiatt bármi elképzelhető. – S mivel gazdaságilag kis tételekről van szó, és ezekkel is jó nagy hangzavart lehet kelteni, szinte biztos, hogy ha nem is a szűken vett piaci részben, de a beavatkozás így vagy úgy erősödik.

Miért érné meg a felvásárlás?

A PIM-beli kerekasztal-beszélgetésen L. Simon László felvetette, a könyvkereskedelem talán nem is csupán piaci kérdés, hiszen az állam dönthet úgy, hogy minden polgárának biztosítja a kultúrához való hozzáférés jogát. – Ez cinizmus – reagál minderre Morcsányi Géza. – E mögött is csupán agresszió és tisztességtelen előnyszerzési bírvágy van, előtte meg vastag bőr. Ha ez a szándék őszinte lenne, a diskurzus az iskolák, az oktatás és a könyvtárak körül forogna. Nem a harmadlagos frissességű, kicsiny tehetségű sértettek sikertelensége körül.

– Van az a pénz, amiért (szinte) bármely cég eladó – fogalmaz Morcsányi Géza a két nagy kereskedelmi csoport állami felvásárlásának lehetősége kapcsán. – Normális aggyal ugyanakkor nem tudom elképzelni, mi értelme lenne – valószínűleg sok pénzért – megvenni egy piacdarabot, hogy aztán ne piacszerűen működtessék. Ha csak nem éppen ez.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 18. számában jelent meg, 2018. szeptember 14-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál! És hogy miről olvashat még a Magyar Hang 18. számában? Itt megnézheti.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

25,141lájkolóTetszik
1,590követőKövetés
13,801feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Karanténba zárva – Magyar Hang-ajánló

Orbán Viktor és a Néppárt, Éger István-, Szalma Botond- és Zoboki Gábor-interjú, mitrovicai riport, 44 év után új polgármestert választ Ibrány. Keresse a friss számot!

Kiemelt cikkek

Brexit: újabb határidőkről döntött az EU-csúcs

A kétnapos brüsszeli EU-csúcs első napján született meg a legfontosabb döntés az Egyesült Királyság kiválásával kapcsol...