Nem mindennapi együttesre bukkant egy gombász a Kassától mintegy ötven kilométerre keletre fekvő Vásárhelyen (Trhovište): két, szinte teljesen épen megmaradt bronzkori sisak, két arcvédő és két, a testre spirálisan illeszkedő karvédő alkotta a kollekciót. A leletek még januárban kerültek elő, a becsületes megtaláló – aki azt kérte, nevét ne hozzák nyilvánosságra – azonnal leadta a műkincseket az illetékes Kelet-szlovákiai Múzeumnak. A régészek később a gombász segítségével megvizsgálták környéket, ahol a leletek előbukkantak.
A műtárgyak értéke mintegy 60 ezer euró körül mozog – idézte a múzeumigazgatót beszámolójában a szlovák SITA hírügynökség. Pollák Róbert egyúttal azt is hozzátette, a leletek a szlovák állam tulajdonába kerültek, a múzeum és a Kassai Megyei Önkormányzat pedig azt kérvényezte a pozsonyi kormányzattól, hogy az együttes kerüljön a kassai intézmény kollekciójába.
A bemutatón Dárius Gašaj régész emlékeztetett, hogy bronzkori sisakok nem túl gyakran kerülnek elő, nem csak Szlovákiában, de úgy általában Európában sem. A Vásárhelyen talált két példány – amelyek előkerülésükkor egymásba voltak csúszva – nyugati-európai sisakokkal mutat párhuzamot; két bronzlemezből készült, a tetején háromágú taréj futott végig, amelyben a dísztollakhoz lyukakat is kiképeztek. Az oldalsó és alsó részen megfigyelt lyukakba pedig az arcvédőt rögzítették. A régészek szerint ehhez hasonló sisak eddig mindössze három került elő korábban az Alpok keleti régiójából. A felvidéki Lucski (Lúčky), Szepesbéla (Spišská Belá) és Zsaskó (Žaškov) mellett is találtak korábban bronzkori sisakokat, amelyeket a Kr. e. 12-10 századra kelteztek a szakemberek. Ugyanakkor azokat a darabokat egy lemezből kovácsolták.
A hatalom jelképe
A tárgyak eredete ismeretlen. A régészek úgy vélik, kereskedelem útján, importként került a térségbe. Ilyet pedig csak a vagyonos elit engedhetett meg magának, így nagyon valószínű, hogy a sisakok helyi törzsfőké, katonai parancsnokoké lehettek. A tárgyakat huzamosabb ideig használhatták, mivel azokon javítások is megfigyelhetőek.
A szakemberek szerint a sisakok inkább státuszszimbólumnak számítottak, utaltak gazdáik magas társadalmi, vagyoni helyzetére, semmint valós katonai-védelmi funkciót töltöttek volna be.
Aki picit el szeretne merülni a Kárpát-medence egyébként gazdag bronzkori világába, annak ajánljuk a Magyar régészet az ezredfordulón című 2003-as kötet vonatkozó fejezetét, valamint az öt éve elhunyt, egykori Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató, Kovács Tibor 1977-es A bronzkor Magyarországon című ismeretterjesztő monográfiáját.
