Az éj leple alatt elveszni Bajor Gizi villájában

Bajor Gizi színművésznő (balra) 1940-ben Stromfeld Aurél (egykor Pilsudski) úti villája udvarán Bajor Gizi színművésznő (balra) 1940-ben Stromfeld Aurél (egykor Pilsudski) úti villája udvarán (Fotó: Fortepan)

Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatójának ötlete nyomán 2011-ben rendezték meg az első Színházak Éjszakáját, felbuzdulva a múzeumi változat sikerén. Idén már 31 színház csatlakozott a szeptember 22-én, szombaton zajló évadnyitó fesztiválhoz, amelyen kulisszatitkok tárulnak fel, be lehet lesni a legújabb bemutatók próbafolyamatába, de akár villámrandira is el lehet menni néhány színésszel. A programok látogatásához csupán egyetlen karszalagra van szükség.

Hirdetés

A Katona József Színházban a rendszerváltáshoz fűződő történeteken keresztül értelmezik a mai magyar társadalom működését, a Trafóban eredeti ügynöki jelentések segítségével nyújtanak betekintést az egykori állambiztonsági szolgálat működésébe, az állampolgári megfigyeltség intim és hétköznapi részleteibe. Az Örkény Színház Köz-játék címmel felnőtteknek kínál színházi játékokat, a Radnótiban pedig a nézők által a regisztrációkor megadott mondatokból egy számítógép ír darabot, amelyet Schneider Zoltán vezetésével próbál el és ad elő a társulat néhány színésze.

Hol van a határa a szabad döntéshozatalnak, kinek mit jelent húszezer forint, menni vagy maradni? – e kérdésekre próbálnak meg válaszokat találni a Radnóti Ifjúsági Műhely diákjai a saját maguk által írt és előadott jelenetekkel, míg a Ferencvárosi Pinceszínházban két börtönszínház alkotógárdájával lehet találkozni és megismerni a fegyházak falai között zajló művészeti munkát. A Színházak éjszakáján tematikus városi sétákhoz is lehet csatlakozni.

Kell egy tükör, amibe bele tudok nézni – Máté Gábor-interjú – Magyar Hang

A Katona József Színház igazgatója a zaklatási botrányok elmaradt hatásáról, a társadalomkritikáról és az ötvenes éveket idéző listázásokról.

Szó esik a Pesti Broadway kialakulásáról, a sugárút feltűnő, rejtett és már nem létező színházairól, valamint arról, minek köszönhető, hogy Budapest több külföldi filmben játszotta már el Moszkvát, Berlint és Párizst. Az egykor menekülteket rejtő alagsortól a tetőteraszon megbúvó manzárdszobáig feltárul Bajor Gizi egykori villájának titkokkal teli világa, a budai Várból indulva pedig az első hivatásos magyar színtársulat történetét lehet felfejteni.

A magyar modernista építészet egyik legjelentősebb képviselője, Kozma Lajos tervei alapján készült el 1935-ben az Átrium-ház, a Margit körúti modern házsor meghatározó és egykor legmodernebb darabja. Itt működik 2012 óta az Átrium Film-Színház, amelyet ezen az estén a pincétől a kupoláig be lehet járni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 19. számában jelent meg, 2018. szeptember 21-én.

Hirdetés

Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon És hogy miről olvashat még 19. számban? Itt megnézheti.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.