Mulatságot is rendezünk – képriport a csatkai cigánybúcsúról

A csatkai cigánybúcsú Fotó: Balogh Dávid

„Ver, tép, vérez az élet vad vihara
Segíts az éjben és vészben, Mária.
S lesz-e az éjnek fénylő csillaga?
Csak te tudod, csatkai Szűzanya.”

Hirdetés

Én édes, drága jó, egyetlen anyácskám, Szűz Mária, aki az Úr Jézust szülted a világra, hogy megváltson minket a bűneinktől, eljöttem hozzád megint, a csatkai búcsúba, mert bűnös vagyok, ahogyan mindenki bűnös, akit anya szült. Itt vagyok, sír és ragyog a szívem. És mielőtt elvennéd tőlem a szót, azt mondom, adjon a búcsúnak hosszú életet az évszázados hagyomány: cigány, magyar, magyar–cigány, cigány–magyar együtt imádkozik itt, megpihenve márványos kebeled árnyékában, és nem gondol a harcos hétköznapokra.

„Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek, jaj, egyszer azért visszanézek.” Ezt énekeltük idefelé jövet. Messziről jöttünk, Mennyország Királynője! Onnan fölülről ránk tekintve azt hihetnéd, Anyácskánk, hogy csak az arany meg a csillogás a fontos nekünk itt, e könnyektől szabdalt országban, pedig ezzel is csak téged éltetünk, Magyarok Nagyasszonya!

A csatkai cigánybúcsú
Fotó: Balogh Dávid

Édesanyánk! Öregapánk szépapja mesélte először, hogy itt egy vak ember, bizonyos Meizler Vilmos a Te közbenjárásodra csodálatosan meggyógyult, és azóta is minden évben történnek csodák. És mi hisszük. Ezért is vagyunk itt minden esztendőben, kerekesszékes apánkat, dúlt feleségünket, bicegő fiúcskánkat vagy csak az épeket idehozva, a további egészség reményében. Ha a csoda véletlenül el is maradna, tudjuk jól, a csatkai Szentkút vize gyógyítja a lábfájást és a bénaságot. Visszük is a forrás vizét haza, az otthon maradottaknak.

És Te tudod a legjobban, áldott Szűz, hogy bizony itt házasságok ügyében is eldől néhány dolog, Isten áldja azokat, akik közbenjárnak Nálad, vajdákat, papokat egyaránt. És persze keresztelőket is tartunk, mert azt a legjobb közvetlenül az Áldás forrásánál tartani, nehogy a babona elvegye a kisded szerencséjét. Aztán ha belefáradtunk az imádságba meg a körmenetbe, letesszük hatalmas szívünk irdatlan terhét, és mulatságot rendezünk, de azt is csak a Te dicsőségedre, Mária, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Ámen.

A csatkai cigánybúcsú
Fotó: Balogh Dávid

A csatkai búcsú a kárpát-medencei oláh cigányok számára a legfontosabb egyházi ünnep. A búcsút Kisboldogasszony napján, szeptember 8-án tartják. A vak Meizler Vilmos gyógyulását 1792-ből jegyezték fel, a kút vize a búcsújárók szerint bénaságot, lábfájást is gyógyít. A Komárom-Esztergom megyei község az 1860-as években vált búcsújáróhellyé, templomát 1864-ben szentelték fel. Ott áll, ahol megjelent az összesereglett falusiak előtt Boldogságos Szűz Mária.

A csatkai cigánybúcsú
Fotó: Balogh Dávid

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 18. számában jelent meg, 2018. szeptember 14-én.

Hirdetés

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál! És hogy miről olvashat még a Magyar Hang 18. számában? Itt megnézheti.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.