Építőmesterek és hívő kubikosok – Száz éve hunyt el Szabó Ervin

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (akkor még Fővárosi Könyvtár) központi épülete 1938-ban A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (akkor még Fővárosi Könyvtár) központi épülete 1938-ban (Fotó: Fortepan)

Vasárnap volt száz éve, hogy elhunyt Szabó Ervin, személye azonban a mai napig megosztja a közvéleményt. Hiába viseli a nevét több mint hetven éve a fővárosi könyvtárhálózat, politikai nézetei sok esetben felülírják a tudományos és könyvtárszervezői munkásságát. A baloldali radikális gondolkodót előszeretettel bélyegzik kommunistának napjainkban, olyan súlyos bűntetteket is a nyakába varrva, amelyeket korai halála miatt elkövetni sem volt lehetősége.

Hirdetés

„Szabó Ervin halála talán nagyobb vesztesége a holnapi Magyarországnak, mint a mainak, de az érte való gyász egészen a miénk, s abból igaz fájdalommal vesszük ki a részünket mi is, akik szerte a vidéken vagyunk névtelen és kicsi, de hűséges és hívő kubikosai annak a kultúrának, amelynek Ő építőmestere volt” – írta Móra Ferenc a tudós halálára, akinek nevét legtöbben ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) kapcsán ismerik.

Szabó Ervin (Schlesinger Sámuel Ármin néven) 1877-ben, az Árva megyei Szlanicán (a mai Szlovákia területén) született egy elszegényedett zsidó polgárcsalád gyermekeként. A szerény anyagi körülményeik ellenére a szülők mindvégig gondoskodtak a fiuk megfelelő taníttatásáról, aki így előbb Bécsben, majd Budapesten járt egyetemre. A pezsgő szellemi élet magával ragadta a fiatal Szabó Ervint, aki a császárvárosban hamar kapcsolatba került a radikális baloldali eszmék híveivel. Szülei ugyan óvták a politikától, ő mégis elszántan vetette bele magát a mozgalmi életbe.

„A NER-en belül van, akit érdekel a könyvpiac” – Magyar Hang

Rémhírként terjed a könyves szakma „államosítása”. Piaci szereplőket kérdeztünk, mennyire tartják reálisnak az állami beavatkozást

Tanulmányai során kiemelt figyelmet szentelt a könyvtárak működésének, a doktori fokozat megszerzése után, néhány év gyakorlatot követően a Fővárosi Könyvtár alkalmazottja lett. 1911-ben az intézmény igazgatójává nevezték ki, s megkezdte a könyvtár modernizációját. Átfogó művelődési rendszert alakított ki, létrehozta a mai fiókkönyvtári rendszer magját, és gyermekkönyvtárat is szervezett. Legfontosabb intézkedése azonban alighanem az egyetemes tizedes osztályzás bevezetése volt, amely napjainkig a könyvek nyilvántartásának és rendszerezésének legmodernebb eszköze.

– Szabó Ervin egyszerre volt a modern magyar könyvtárügy atyja és a korai magyar munkásmozgalom agya, és az egyik Szabót nem lehet elválasztani a másiktól: a tudást nem önmagáért, hanem az osztályharc érdekében kívánta terjeszteni, hogy a munkások öntudatukra ébredve megváltsák magukat – fogalmazott a Magyar Hangnak Csunderlik Péter, az ELTE BTK oktatója, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa. – Azért kezdett hozzá a fővárosi kölcsönkönyvtár-hálózat szervezéséhez is, mert hitte, hogy új társadalmat parancsszóval nem, csak műveltségemeléssel lehet csinálni.

Sokan ma a korszak sorosistáiként tekintenek rájuk

A jobb- és baloldalnak egyaránt érdeke volt, hogy a Galilei Kört a Tanácsköztársaság előtörténeteként tárgyalja – véli Csunderlik Péter. A történész a Napvilág Könyvkiadónál megjelent négyszáz oldalas monográfiájában tárja fel az 1908 és 1919 közötti diákszervezet működését. Elmondása szerint lebontva kultuszt és ellenkultuszt is.

Szabó Ervin a Társadalomtudományi Társaságban lelt otthonra, leghívebb tanítványai pedig a Galilei Kör tagjai lettek. Az antimilitarista mozgalom egyik szellemi vezéreként Szabó Tisza Istvánt tekintette az első világháború jelképének, a könyvtárigazgató 1917-ben Duczynska Ilonát, a Galilei Kör tagját biztatta a miniszterelnök megölésére, a merénylet végül csupán Tisza István lemondása miatt hiúsult meg.

A gyilkosság tervezése tény, mint ahogy az is, hogy Szabó Ervin 1918. szeptember 30-án a világszerte tomboló spanyolnáthajárvány áldozatául esett. Így nem vehetett részt sem a Tisza István elleni újabb merényletben, amely a gróf halálát okozta, sem a Kommunisták Magyarországi Pártja munkájában, hiszen az csak 1918. november 24-én alakult meg. A Tanácsköztársaságot fél évvel a halála után kiáltották ki, azt a kérdést pedig, hogy milyen szerepet vállalt volna a proletárdiktatúrában Szabó Ervin, ha nem betegszik meg, felesleges feltenni, választ úgysem kapunk rá.

Békés Márton: Mi vagyunk a forradalom – a teljes interjú – Magyar Hang

A Terror Háza kutatási igazgatója kultúrharcról, Esterházy Péterről, Pruck Pálról, Kertész Imréről.

– A könyvtár búcsúzzon el Szabó Ervin nevétől – adta ki az utasítást 2010-ben Szőcs Géza, akkori kulturális államtitkár, aki az eredeti, Fővárosi Könyvtár elnevezéshez tért volna vissza. Budapest központi könyvtárát 1946-ban nevezték át, akkor vette fel korábbi igazgatója, Szabó Ervin nevét.

Több mint hatvan évig nem okozott problémát az elnevezés. A 2010-es választásokat követően azonban a Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány komoly kampányba kezdett Szabó Ervin nevének eltüntetéséért. A nem sokkal a bejelentést megelőzően alakult alapítványt Vincze Géza és a Magyar Idők publicistájaként a jelenlegi kultúrharc motorjának és szellemi vezérének számító Szakács Árpád hozta létre. Történelemportál elnevezésű honlapjukon egymást követték a Szabó Ervin bűneit taglaló írások. Munkájukat azonban nem koronázta siker, Tarlós István főpolgármester hamar egyértelművé tette, fontosabb dolgai is vannak, mint a könyvtár neve. „Én a Szabó Ervin Könyvtár működését ismerem, a Szabó Ervin Könyvtár működése nem rossz” – mondta.

Szakács: Az lesz az első puskalövés, ha a Szabó Ervin Könyvtár neve megváltozik – Magyar Hang

„Fogott emberek” vannak a jobboldalon, Deutsch Tamás pedig gondolkozzon el a mondatain. Nem hétköznapi kormánypárti fórumon jártunk.

A történet azonban mégsem zárult le ennyivel. Erre utal legalábbis, hogy egy, a könyvtárigazgató halálának századik évfordulójára szervezett beszélgetést lemondott az FSZEK. Úgy tudjuk, a telefonos egyeztetés során az intézmény vezetése beleegyezett, hogy otthont ad az eseménynek, amikor azonban kiderült, hogy a beszélgetés a lapunknak is nyilatkozó Csunderlik Péter, a Kötöttfogás című műsor állandó vendége, Konok Péter és K. Horváth Zsolt társadalomtörténész részvételével zajlik majd, és szükségszerűen szóba kerül a 2010-es átnevezési ügy, és így Szakács Árpád személye is, az FSZEK elállt a rendezvénytől. Lapunk megkeresésére a könyvtár azt közölte, a beszélgetés azért marad el, mert az FSZEK saját megemlékezéssel készül Szabó Ervin tiszteletére.

A beszélgetést végül más helyszínen megrendezték, itt pedig meg is nézhetik:

Mérce

100 éve hunyt el Szabó Ervin. Róla és a század eleji magyarországi munkásmozgalomról beszélget K. Horváth Zsolt és Konok Péter, a beszélgetést Csunderlik Péter moderálja. Élőben a Mércén! Hasonló…

Hirdetés

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 20. számában jelent meg, 2018. szeptember 28-án.

Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon És hogy miről olvashat még a 20. számban? Itt megnézheti.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.