Kezdőlap Kultúra Építőmesterek...

Építőmesterek és hívő kubikosok – Száz éve hunyt el Szabó Ervin

Vasárnap volt száz éve, hogy elhunyt Szabó Ervin, személye azonban a mai napig megosztja a közvéleményt. Hiába viseli a nevét több mint hetven éve a fővárosi könyvtárhálózat, politikai nézetei sok esetben felülírják a tudományos és könyvtárszervezői munkásságát. A baloldali radikális gondolkodót előszeretettel bélyegzik kommunistának napjainkban, olyan súlyos bűntetteket is a nyakába varrva, amelyeket korai halála miatt elkövetni sem volt lehetősége.

HIRDETÉS

„Szabó Ervin halála talán nagyobb vesztesége a holnapi Magyarországnak, mint a mainak, de az érte való gyász egészen a miénk, s abból igaz fájdalommal vesszük ki a részünket mi is, akik szerte a vidéken vagyunk névtelen és kicsi, de hűséges és hívő kubikosai annak a kultúrának, amelynek Ő építőmestere volt” – írta Móra Ferenc a tudós halálára, akinek nevét legtöbben ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) kapcsán ismerik.

Szabó Ervin (Schlesinger Sámuel Ármin néven) 1877-ben, az Árva megyei Szlanicán (a mai Szlovákia területén) született egy elszegényedett zsidó polgárcsalád gyermekeként. A szerény anyagi körülményeik ellenére a szülők mindvégig gondoskodtak a fiuk megfelelő taníttatásáról, aki így előbb Bécsben, majd Budapesten járt egyetemre. A pezsgő szellemi élet magával ragadta a fiatal Szabó Ervint, aki a császárvárosban hamar kapcsolatba került a radikális baloldali eszmék híveivel. Szülei ugyan óvták a politikától, ő mégis elszántan vetette bele magát a mozgalmi életbe.

„A NER-en belül van, akit érdekel a könyvpiac” – Magyar Hang

Rémhírként terjed a könyves szakma „államosítása”. Piaci szereplőket kérdeztünk, mennyire tartják reálisnak az állami beavatkozást

Tanulmányai során kiemelt figyelmet szentelt a könyvtárak működésének, a doktori fokozat megszerzése után, néhány év gyakorlatot követően a Fővárosi Könyvtár alkalmazottja lett. 1911-ben az intézmény igazgatójává nevezték ki, s megkezdte a könyvtár modernizációját. Átfogó művelődési rendszert alakított ki, létrehozta a mai fiókkönyvtári rendszer magját, és gyermekkönyvtárat is szervezett. Legfontosabb intézkedése azonban alighanem az egyetemes tizedes osztályzás bevezetése volt, amely napjainkig a könyvek nyilvántartásának és rendszerezésének legmodernebb eszköze.

– Szabó Ervin egyszerre volt a modern magyar könyvtárügy atyja és a korai magyar munkásmozgalom agya, és az egyik Szabót nem lehet elválasztani a másiktól: a tudást nem önmagáért, hanem az osztályharc érdekében kívánta terjeszteni, hogy a munkások öntudatukra ébredve megváltsák magukat – fogalmazott a Magyar Hangnak Csunderlik Péter, az ELTE BTK oktatója, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa. – Azért kezdett hozzá a fővárosi kölcsönkönyvtár-hálózat szervezéséhez is, mert hitte, hogy új társadalmat parancsszóval nem, csak műveltségemeléssel lehet csinálni.

Sokan ma a korszak sorosistáiként tekintenek rájuk

A jobb- és baloldalnak egyaránt érdeke volt, hogy a Galilei Kört a Tanácsköztársaság előtörténeteként tárgyalja – véli Csunderlik Péter. A történész a Napvilág Könyvkiadónál megjelent négyszáz oldalas monográfiájában tárja fel az 1908 és 1919 közötti diákszervezet működését. Elmondása szerint lebontva kultuszt és ellenkultuszt is.

Szabó Ervin a Társadalomtudományi Társaságban lelt otthonra, leghívebb tanítványai pedig a Galilei Kör tagjai lettek. Az antimilitarista mozgalom egyik szellemi vezéreként Szabó Tisza Istvánt tekintette az első világháború jelképének, a könyvtárigazgató 1917-ben Duczynska Ilonát, a Galilei Kör tagját biztatta a miniszterelnök megölésére, a merénylet végül csupán Tisza István lemondása miatt hiúsult meg.

A gyilkosság tervezése tény, mint ahogy az is, hogy Szabó Ervin 1918. szeptember 30-án a világszerte tomboló spanyolnáthajárvány áldozatául esett. Így nem vehetett részt sem a Tisza István elleni újabb merényletben, amely a gróf halálát okozta, sem a Kommunisták Magyarországi Pártja munkájában, hiszen az csak 1918. november 24-én alakult meg. A Tanácsköztársaságot fél évvel a halála után kiáltották ki, azt a kérdést pedig, hogy milyen szerepet vállalt volna a proletárdiktatúrában Szabó Ervin, ha nem betegszik meg, felesleges feltenni, választ úgysem kapunk rá.

Békés Márton: Mi vagyunk a forradalom – a teljes interjú – Magyar Hang

A Terror Háza kutatási igazgatója kultúrharcról, Esterházy Péterről, Pruck Pálról, Kertész Imréről.

– A könyvtár búcsúzzon el Szabó Ervin nevétől – adta ki az utasítást 2010-ben Szőcs Géza, akkori kulturális államtitkár, aki az eredeti, Fővárosi Könyvtár elnevezéshez tért volna vissza. Budapest központi könyvtárát 1946-ban nevezték át, akkor vette fel korábbi igazgatója, Szabó Ervin nevét.

Több mint hatvan évig nem okozott problémát az elnevezés. A 2010-es választásokat követően azonban a Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány komoly kampányba kezdett Szabó Ervin nevének eltüntetéséért. A nem sokkal a bejelentést megelőzően alakult alapítványt Vincze Géza és a Magyar Idők publicistájaként a jelenlegi kultúrharc motorjának és szellemi vezérének számító Szakács Árpád hozta létre. Történelemportál elnevezésű honlapjukon egymást követték a Szabó Ervin bűneit taglaló írások. Munkájukat azonban nem koronázta siker, Tarlós István főpolgármester hamar egyértelművé tette, fontosabb dolgai is vannak, mint a könyvtár neve. „Én a Szabó Ervin Könyvtár működését ismerem, a Szabó Ervin Könyvtár működése nem rossz” – mondta.

Szakács: Az lesz az első puskalövés, ha a Szabó Ervin Könyvtár neve megváltozik – Magyar Hang

„Fogott emberek” vannak a jobboldalon, Deutsch Tamás pedig gondolkozzon el a mondatain. Nem hétköznapi kormánypárti fórumon jártunk.

A történet azonban mégsem zárult le ennyivel. Erre utal legalábbis, hogy egy, a könyvtárigazgató halálának századik évfordulójára szervezett beszélgetést lemondott az FSZEK. Úgy tudjuk, a telefonos egyeztetés során az intézmény vezetése beleegyezett, hogy otthont ad az eseménynek, amikor azonban kiderült, hogy a beszélgetés a lapunknak is nyilatkozó Csunderlik Péter, a Kötöttfogás című műsor állandó vendége, Konok Péter és K. Horváth Zsolt társadalomtörténész részvételével zajlik majd, és szükségszerűen szóba kerül a 2010-es átnevezési ügy, és így Szakács Árpád személye is, az FSZEK elállt a rendezvénytől. Lapunk megkeresésére a könyvtár azt közölte, a beszélgetés azért marad el, mert az FSZEK saját megemlékezéssel készül Szabó Ervin tiszteletére.

A beszélgetést végül más helyszínen megrendezték, itt pedig meg is nézhetik:

Mérce

100 éve hunyt el Szabó Ervin. Róla és a század eleji magyarországi munkásmozgalomról beszélget K. Horváth Zsolt és Konok Péter, a beszélgetést Csunderlik Péter moderálja. Élőben a Mércén! Hasonló…

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 20. számában jelent meg, 2018. szeptember 28-án.

Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon És hogy miről olvashat még a 20. számban? Itt megnézheti.

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

21,920lájkolóTetszik
861követőKövetés
10,209feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Odacsap a vasököl? – Magyar Hang-ajánló

Péntektől csütörtökig keresse a 31. számot az újságárusoknál! Már 28 oldalon, változatlan áron!

Kiemelt cikkek