Kezdőlap Kultúra Munkásszálló ...

Munkásszálló is volt, most felújítják II. Rákóczi Ferenc szülőházát a szlovákiai Borsiban

Szeptember 26-án jelentették be, hogy megindult a borsi Rákóczi-kastély felújítása. Aki ellátogatott az ünnepélyes eseményre a Sátoraljaújhelytől kőhajításnyira, a határ szlovák oldalán található, 1200 lelkes településre, rögtön szembesülhetett vele, hogy a felújítás nem csupán elkezdődött, hanem teljes gőzzel folyik. Pedig, mint kiderült, a munkát vezénylő Teleki László Alapítvány alig egy hete írta alá a kivitelezésről szóló szerződést a sárospataki Épszer Zrt.-vel.

HIRDETÉS

Az 1500-as években emelt épület az utóbbi jó néhány évtizedben nem szokhatott efféle sietséghez. A második világháború után államosították, 1945 után hasznosították raktárként, iskolaként, munkásszállásként, az 1990-es évekre a teljes pusztulás határára került. Ekkor a borsi önkormányzat tulajdona lett, megkezdték felújítását, ám az hamar félbemaradt; 2000-ben újra megindult a rekonstrukció, de 2006-ban ismét leálltak a munkálatok.

II. Rákóczi Ferenc emléktáblája borsi szülőháza falán (Fotó: Teleki László Alapítvány/Németh Róbert)
II. Rákóczi Ferenc emléktáblája borsi szülőháza falán (Fotó: Teleki László Alapítvány/Németh Róbert)

A Borsiban álló reneszánsz kastély kitüntetett helyszín: történelmi érdekessége, hogy itt született 1676. március 27-én II. Rákóczi Ferenc, építészetileg pedig azért jelentős, mert a hajdan a török által megszállt magyar területeken alig, Erdélyben és a Felvidéken inkább fennmaradt magyar reneszánsz építészet egyik szép példája.

Reneszánsz gyöngyszem

Igaz, az, hogy a borsi kastély reneszánsz gyöngyszem, most alig észrevehető rajta. „Innen szép nyerni” – jegyzi is meg Káldi Gyula, a Teleki-alapítvány munkatársa, aki szerint műemlékes szemnek nem olyan riasztó a látvány: a tetőzet nagyrészt lebontva, a főbejárat fölötti szakaszon serény munkások épp a cserepet szedik. A belső udvar felé néző homlokzatokon jószerével egyetlen nyílászáró sincs a helyén, a vakolatot lényegében az egész épületről leverték. Avatatlan szemlélőnek fölöttébb ambiciózus vállalásnak tűnik, amiről a sajtótájékoztatón hallunk: a Rákóczi-kastély 2020- ra teljes reneszánsz pompájában áll majd, megmutatva mindazt, amit a XVI. századi állapotból megalapozottan helyre lehet állítani. Ez nem lesz egyszerű: ábrázolások csak későbbi korokból állnak rendelkezésre, egy-két leírás és inventárium anyagán kívül alig akad fogódzó a rekonstrukcióhoz.

II. Rákóczi Ferenc szülőháza Borsiban (Fotó: Teleki László Alapítvány/Németh Róbert)
Fotó: Teleki László Alapítvány/Németh Róbert

A kastélyt a híres végvári vitéz, Henyey Miklós építtette 1559-ben, miután a Délvidékről északra húzódott a török elől. Henyey kúriája később egybeépült Zeleméry Kamarás Miklós mellette álló, ugyancsak reneszánsz házával (Zeleméry Henyey lányát vette el). 1604-ben a kastélyt mint udvarházat említik, tehát már erődített lehetett.

Itt élt a Rákóczi család

II. Rákóczi Ferenc szülőháza Borsiban
Fotó: Teleki László Alapítvány/Németh Róbert

A kastély az 1660-as évekig tartó időszakában élhette virágkorát. Sokszor cserélt gazdát az épület, az 1670-es években Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc családi kastélyaként szolgált – a legújabb kutatások szerint Sárospatak lehetett a család reprezentációs központja, míg a lakájos, otthonos Borsi a mindennapi életé. Arra, hogy hivatalos látogatókat nemigen fogadtak itt, többek közt a megmaradt kő ajtókeretek utalnak, tudjuk meg Wittinger Zoltántól, a felújítás tervezőjétől: a keretek hevenyészetten összeillesztett, szép, de nem túl míves darabok.

A kastély a kutatások szerint fénykorában az alaptól a tetőszintig festett volt, vakolata élő, hullámos felületet képezett, amelyen a nap minden szakában másként játszott a rávetülő napfény. Az épület virágkora, reneszánsz gyökerei legkézzelfoghatóbban a kő ablakkereteken tetten érhetők, amelyek rekonstruálását már javában végzik szlovák kőrestaurátor szakemberek.

A kutatásvezetőtől, a kassai Krcho Jánostól megtudjuk: eredetileg minden bizonnyal zsindelytető fedte a házat, és bár szerencsés lenne ezt visszaépíteni – a tartószerkezet teherbírása is ezt indokolná –, erre nincs lehetőség. A szlovák műemlékvédelem ugyanis Krasznahorka várának 2012-es leégése óta nem engedélyezi a zsindely használatát.

„Szent zarándokhely a magyaroknak”

A Rákóczi-kastély felújításának első ütemét 805 millió forinttal támogatja a magyar kormány, a felújításra Borsi önkormányzata és a Teleki László Alapítvány közös, szlovákiai bejegyzésű szervezetet hozott létre. Ez – a II. Rákóczi Ferenc Nonprofit Szervezet – üzemelteti majd az épületet, amelyben Rákóczi-múzeum nyílik, de helyet kap benne konferenciaterem, szálloda, étterem, a régió borait árusító bolt is, és megalapozott remények szerint a hasonló, felújított, anyaországi kastélyokhoz hasonlóan kedvelt esküvői helyszín is lehet. Emellett pedig minden bizonnyal marad zarándokhely: Krcho János mesélte azt is, hogy a házhoz még leromlott állapotában, cudar, novemberi időben is buszokkal érkeztek II. Rákóczi Ferenc tisztelői. A fejedelemnek emléket állító kiállítás méltó helyszíne lehet a Rákóczi-tiszteletnek – és végre megvalósulhat, amit Mikszáth Kálmán 1882-ben, A borsi ünnep című írásában fogalmazott meg: „Eltávoztunk, még egy futó pillantást vetve a házra, mely megérdemlené, hogy szent zarándokoló helye legyen a magyarnak.”

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 21. számában jelent meg, 2018. október 5-én.

Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon És hogy miről olvashat még a 21. számban? Itt megnézheti.

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

23,349lájkolóTetszik
1,089követőKövetés
11,850feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Dolgoznék, de már nem kellek – Magyar Hang-ajánló

2019. évi harmadik számunk jelenik meg január 18-án, pénteken. Keressék a következő csütörtökig az újságárusoknál!

Kiemelt cikkek

A törzs matrónájából lesz a legkegyetlenebb maffiavezér

Kizsákmányolásról és kölcsönös meg nem értésről mesél Az átkelés madarai. A helyi hagyományok feladása mutatja a fokozatos erkölcsi romlást.

Törv. védve