Munkásszálló is volt, most felújítják II. Rákóczi Ferenc szülőházát a szlovákiai Borsiban

II. Rákóczi Ferenc szülőházának főhomlokzata Borsiban a felújítás kezdete előtt (Fotó: Teleki László Alapítvány/Németh Róbert) II. Rákóczi Ferenc szülőházának főhomlokzata Borsiban a felújítás kezdete előtt (Fotó: Teleki László Alapítvány/Németh Róbert)

Szeptember 26-án jelentették be, hogy megindult a borsi Rákóczi-kastély felújítása. Aki ellátogatott az ünnepélyes eseményre a Sátoraljaújhelytől kőhajításnyira, a határ szlovák oldalán található, 1200 lelkes településre, rögtön szembesülhetett vele, hogy a felújítás nem csupán elkezdődött, hanem teljes gőzzel folyik. Pedig, mint kiderült, a munkát vezénylő Teleki László Alapítvány alig egy hete írta alá a kivitelezésről szóló szerződést a sárospataki Épszer Zrt.-vel.

Hirdetés

Az 1500-as években emelt épület az utóbbi jó néhány évtizedben nem szokhatott efféle sietséghez. A második világháború után államosították, 1945 után hasznosították raktárként, iskolaként, munkásszállásként, az 1990-es évekre a teljes pusztulás határára került. Ekkor a borsi önkormányzat tulajdona lett, megkezdték felújítását, ám az hamar félbemaradt; 2000-ben újra megindult a rekonstrukció, de 2006-ban ismét leálltak a munkálatok.

II. Rákóczi Ferenc emléktáblája borsi szülőháza falán (Fotó: Teleki László Alapítvány/Németh Róbert)
II. Rákóczi Ferenc emléktáblája borsi szülőháza falán (Fotó: Teleki László Alapítvány/Németh Róbert)

A Borsiban álló reneszánsz kastély kitüntetett helyszín: történelmi érdekessége, hogy itt született 1676. március 27-én II. Rákóczi Ferenc, építészetileg pedig azért jelentős, mert a hajdan a török által megszállt magyar területeken alig, Erdélyben és a Felvidéken inkább fennmaradt magyar reneszánsz építészet egyik szép példája.

Reneszánsz gyöngyszem

Igaz, az, hogy a borsi kastély reneszánsz gyöngyszem, most alig észrevehető rajta. „Innen szép nyerni” – jegyzi is meg Káldi Gyula, a Teleki-alapítvány munkatársa, aki szerint műemlékes szemnek nem olyan riasztó a látvány: a tetőzet nagyrészt lebontva, a főbejárat fölötti szakaszon serény munkások épp a cserepet szedik. A belső udvar felé néző homlokzatokon jószerével egyetlen nyílászáró sincs a helyén, a vakolatot lényegében az egész épületről leverték. Avatatlan szemlélőnek fölöttébb ambiciózus vállalásnak tűnik, amiről a sajtótájékoztatón hallunk: a Rákóczi-kastély 2020- ra teljes reneszánsz pompájában áll majd, megmutatva mindazt, amit a XVI. századi állapotból megalapozottan helyre lehet állítani. Ez nem lesz egyszerű: ábrázolások csak későbbi korokból állnak rendelkezésre, egy-két leírás és inventárium anyagán kívül alig akad fogódzó a rekonstrukcióhoz.

II. Rákóczi Ferenc szülőháza Borsiban (Fotó: Teleki László Alapítvány/Németh Róbert)
Fotó: Teleki László Alapítvány/Németh Róbert

A kastélyt a híres végvári vitéz, Henyey Miklós építtette 1559-ben, miután a Délvidékről északra húzódott a török elől. Henyey kúriája később egybeépült Zeleméry Kamarás Miklós mellette álló, ugyancsak reneszánsz házával (Zeleméry Henyey lányát vette el). 1604-ben a kastélyt mint udvarházat említik, tehát már erődített lehetett.

Itt élt a Rákóczi család

II. Rákóczi Ferenc szülőháza Borsiban
Fotó: Teleki László Alapítvány/Németh Róbert

A kastély az 1660-as évekig tartó időszakában élhette virágkorát. Sokszor cserélt gazdát az épület, az 1670-es években Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc családi kastélyaként szolgált – a legújabb kutatások szerint Sárospatak lehetett a család reprezentációs központja, míg a lakájos, otthonos Borsi a mindennapi életé. Arra, hogy hivatalos látogatókat nemigen fogadtak itt, többek közt a megmaradt kő ajtókeretek utalnak, tudjuk meg Wittinger Zoltántól, a felújítás tervezőjétől: a keretek hevenyészetten összeillesztett, szép, de nem túl míves darabok.

A kastély a kutatások szerint fénykorában az alaptól a tetőszintig festett volt, vakolata élő, hullámos felületet képezett, amelyen a nap minden szakában másként játszott a rávetülő napfény. Az épület virágkora, reneszánsz gyökerei legkézzelfoghatóbban a kő ablakkereteken tetten érhetők, amelyek rekonstruálását már javában végzik szlovák kőrestaurátor szakemberek.

A kutatásvezetőtől, a kassai Krcho Jánostól megtudjuk: eredetileg minden bizonnyal zsindelytető fedte a házat, és bár szerencsés lenne ezt visszaépíteni – a tartószerkezet teherbírása is ezt indokolná –, erre nincs lehetőség. A szlovák műemlékvédelem ugyanis Krasznahorka várának 2012-es leégése óta nem engedélyezi a zsindely használatát.

„Szent zarándokhely a magyaroknak”

A Rákóczi-kastély felújításának első ütemét 805 millió forinttal támogatja a magyar kormány, a felújításra Borsi önkormányzata és a Teleki László Alapítvány közös, szlovákiai bejegyzésű szervezetet hozott létre. Ez – a II. Rákóczi Ferenc Nonprofit Szervezet – üzemelteti majd az épületet, amelyben Rákóczi-múzeum nyílik, de helyet kap benne konferenciaterem, szálloda, étterem, a régió borait árusító bolt is, és megalapozott remények szerint a hasonló, felújított, anyaországi kastélyokhoz hasonlóan kedvelt esküvői helyszín is lehet. Emellett pedig minden bizonnyal marad zarándokhely: Krcho János mesélte azt is, hogy a házhoz még leromlott állapotában, cudar, novemberi időben is buszokkal érkeztek II. Rákóczi Ferenc tisztelői. A fejedelemnek emléket állító kiállítás méltó helyszíne lehet a Rákóczi-tiszteletnek – és végre megvalósulhat, amit Mikszáth Kálmán 1882-ben, A borsi ünnep című írásában fogalmazott meg: „Eltávoztunk, még egy futó pillantást vetve a házra, mely megérdemlené, hogy szent zarándokoló helye legyen a magyarnak.”

Hirdetés

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 21. számában jelent meg, 2018. október 5-én.

Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon És hogy miről olvashat még a 21. számban? Itt megnézheti.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.