Sorost is úgy jellemzik, mint a szabadkőműveseket

Szabadkőműves beavatási szertartás Franciaországban 1805. körül (Fotó: Wikipedia) Szabadkőműves beavatási szertartás Franciaországban 1805. körül (Fotó: Wikipedia)

Politikailag mi sem lehetne kockázatosabb annál, mint hogy két történész Chesterton koráról beszélget nagyjából száz ember jelenlétében. Így látta legalábbis az A38, amikor úgy döntött, letiltja az Ökofilmklub szabadkőművesekről szóló beszélgetését. A szervező emiatt bejelentette, inkább a genderkérdéseket is máshol vitatja meg legközelebb. A hajó aggodalma és megalkuvása értelmezhetőbbé válik, mikor látjuk, hogy nálunk múzeumigazgatók buknak bele Kinek a kulturális diktatúrája?-féle cikksorozatokba. Szakács Árpádnak elég volt megírnia, hogy szerinte a Kassák Múzeumban a Tanácsköztársaságot mentegető, „történelemhamisító” tárlatot rendeztek, Prőhle Gergely pedig máris kezdhetett álláskeresésbe. „Képes lenne a Szálasi-korszak művészetét is ilyen egyrészt-másrészt alapon megközelíteni?” – tette fel a kérdést Szakács, mintha nem épp az lenne a mostani kultúrpolitika elvárása, hogy több Nyirő Józsefhez hasonló író kerüljön a kánonba.

Hirdetés

Veszélyes dolog hát szabadkőművesekről elmélkedni úgy, hogy a végeredmény túlmutasson egy Raffay Ernő-írás szellemi színvonalán. Ráadásul a jeles történész felesége, Vastag Andrea irodalomtörténész is beszállt már, Ady Endre-ellenes Magyar Idők-cikkében csupán ötször írta le a a „szabadkőműves” kifejezést. Csoda-e, hogy megijedt az A38 Csunderlik Péter és Pók Attila beszélgetésétől? Még ha előbbi úgy is kommentálta lapunknak a dolgot: „Aki azt hiszi, hogy az ilyen önkéntes és legtöbbször nem is szükséges visszavonulások bárhova is vezetnek, annak Bibó István gondolatait ajánlom a »hamis realizmusról«.”

A pók hálója

Szerencsére a rendezvénynek sikerült új helyszínt találni, így a Politikatörténeti Intézetben borzonghattunk szerda este a szabadkőműveseket nem fondorkodó gyilkosoknak beállító történészek beszélgetésén. Szerencsére előtte még levetítettek egy 1943-as francia propagandafilmet, a Jean Mamy-féle Forces occultes-ot. Így kiderülhetett az igazság is a zsidó összeesküvésről, ami még olyanokat is pókként tudott behálózni, mint amilyen a naiv képviselő, Pierre Avemel. A Paul Riche álnéven dolgozó férfit egyébként 1949-ben halálra ítélték a Gestapóval való együttműködéséért.

Ahogy a szabadkőműves tagságát felvállaló Pók Attila kezdte: személyes megtámadtatásként is felfoghatja, hogy a film egy a világot behálózó pókkal nyitott. De ezen nem is kell csodálkoznunk, hisz a zsidó konteók fontos része volt a különböző ízeltlábúakhoz való hasonlítás. Az MTA Történettudomány Intézet igazgatói megbízottja szerint az összeesküvés-elméletek úgy működnek, ahogy a filmben is látjuk. Bizonyos igazságelemeket hordanak egymás mellé egy adott cél érdekében, hogy a végére a közönség számára mindenképp egyértelművé váljon „az igazság”.

Ha az ember semmit nem hisz el, mindenről meggyőzhető – Magyar Hang

A kormánynak az a célja, hogy megfossza a közéleti diskurzust a szakpolitikai kérdésektől – mondja Krekó Péter. Interjú.

A szabadkőművesek küldetése

Pók szerint viszont a szabadkőművesség valójában másról szólt, és három fő pillérre épült: a filozófiára, a filantrópiára és a progresszióra. Vérbeli origós persze már itt gyanakodni kezdhetett volna, hiszen ezt a három jelzőt szokás Soros Györgyre is használni. Véletlen volna? A történész mindenesetre úgy fogalmazta meg a szabadkőművesek küldetését: egy építkezéshez csiszolt kövek kellenek, a társadalom pedig csak akkor állhat össze, ha egymás durva köveit csiszoljuk. A cél érezhetően tehát az öntökéletesítés, önképzés, bár a beszélgetés hiányossága lehetett, hogy ezen túl nem nagyon derült ki, miért kell a bölcsészettudományok művelését, a társadalomtudományi érdeklődést épp szabadkőművességnek nevezni – különösen napjainkban.

A szabadkőművességhez mindenesetre a kezdet kezdetétől negatív képzetek társultak. Ahogy Pók mondta, nem egy pozitív szabadkőműves-kép változott át, amióta jelen voltak a politikatörténetben, mindig gyanú és kétely övezte tevékenységüket. A katolikus egyházból pedig annak idején kiátkozással fenyegették, aki valamely páholyhoz csatlakozott.

A diszkréció vonzóvá tette

Csunderlik Péter szerint azért is alakulhatott így, mert válság idején különösen felerősödik a mitikus gondolkodásra való hajlam. „Szeretjük magunk nagyon racionális embernek gondolni, de válsághelyzetben rögtön menekülünk egy erős ember védelmébe” – magyarázta. Hozzátéve, hogy a szabadkőművesek előtt a jezsuita összeesküvéstől rettegtünk még. Szerencsére ez mára megváltozott, különben ki tudja, mit kellene gondolnunk a „migránssimogató” Ferenc pápáról! (Hiszen ő is jezsuita.)

Most az A38 mondott le egy rendezvényt, ami valószínűleg nem tetszett volna a kormánynak – Magyar Hang

A szabadkőművességről beszélgettek volna történészek, a szervezők szerint a téma miatt lépett vissza a hajó vezetése.

Csunderlik szerint az egyik fő kiindulópont a tolerancia hirdetése volt a szabadkőműveseknél, de a konzervatív páholyok megkövetelték még az istenhitet, a nagy építőmesterbe vetett bizalmat. Ha nem is volt titkos a csoport, de a diszkréció vonzóvá tehette a szabadkőművességet. „Ahogy Woody Allen idézte az Annie Hallban, ki akarna olyan klubba belépni, ahol elfogadják tagnak” – jegyezte meg az ELTE BTK oktatója. A páholyok ráadásul a kapcsolatépítésben is segítettek, simán össze lehetett ismerkedni akár a brit trónörökössel is. A szabadkőművesek továbbá értelmi alapon, és nem származás szerint tettek különbséget az emberek között, fűzte hozzá a történész.

Rákosi nem volt szabadkőműves

Szóba került az összeesküvés-elméletek kapcsán az is, hogy a tévhittel szemben Rákosi Mátyás nem volt szabadkőműves, attól még, hogy a Galilei-kör titkáraként dolgozott fiatalkorában. Csunderlik szerint a kommunizmus nem volt összeegyeztehető a szabadkőművességgel. „Az osztályharc hogyan is lehetne toleráns? Emiatt is komoly problémájuk volt a marxistáknak a szabadkőművesekkel, a Szociáldemokrata Párt pedig a tagságot is megtiltotta” – mondta. A Horthy-rendszer is felelősnek mondta ki a csoportot Trianonért, ezért betiltották a páholyokat. Közrejátszott a döntésben a Károlyi-kormány, ami támaszkodott a Jászi Oszkár-féle Martinovics Páholyra. Mindenesetre Csunderlik szerint a történelmet 1918-19-ben nem épp hasonló kis csoportok döntötték el, hanem olyan apróságok, mint az oroszországi polgárháború. Chesterton írta, hogy nem a szeretet, hanem a gyűlölet egyesít, ezt pedig a szabadkőművesek esetében láthattuk is – tette még hozzá a Galilei-körről vaskos kötetet jegyző történész.

Kennedy és Mozart

Hirdetés

A végére szerencsére kijutott a szokott izgalmas kérdésekből is. Egy szakállas fiatalember pattant fel, és tudni szerette volna, a résztvevők mit gondolnak J. F. Kennedy meggyilkolásáról. Teóriája lényegében arról szólt, hogy Kennedy halála előtt nem sokkal értesült a gyanús szabadkőműves csoportok tevékenységéről, majd váratlanul meg is gyilkolták. Csunderlik szerint viszont inkább a fegyverlobbi és a texasi tőke állhatott a merénylet mögött. Arról ugyanakkor ő sincs meggyőződve, hogy magányos gyilkos követte volna el a tettet. Sőt, Csunderlik hivatkozott Oliver Stone filmjére, miközben a JFK – Nyitott dosszié sok történész kedélyeit borzolja épp azért, mert táptalajul szolgált újabb összeesküvés-elméleteknek. (És Stone is leszögezte később: soha nem állította, hogy ő leplezte le az igazságot.)

Az ELTE BTK fiatal oktatójának Mozart-hasonlata mindenesetre pontos volt: a zeneszerzőről is elsütötték, milyen gyanús, hogy A varázsfuvola megírása után nem sokkal hunyt el. Miközben a betegsége jóval inkább közrejátszhatott ebben, mint az, hogy „szabadkőműves jelképeket” leplezett volna le a művében.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.