Érdekes sajtóetikai kérdésre hívta fel a figyelmet egy minap megjelent cikkében a BBC. Vajon valódi interjúnak tekinthető-e egy olyan anyag, ahol a beszélgetést elvileg jegyző újságíró és az interjúalany sosem ült le egymással az adott témában? Azaz a kérdések és válaszok úgy, ahogy olvashatjuk, sosem hangzottak el, viszont a cikkben szereplő kijelentéseket más közegben nyilatkozta már az interjú alanya. A kérdés a digitális dezinformáció és a kamuhírek korában már csak a hitelesség miatt is fontos, egyúttal aggasztó és veszélyes trendet jelez: ilyesmit látva hogyan bízhatunk meg egy-egy sajtótermékben?
A témához ezúttal egy Drew Barrymore-interjú adta az apropót. Történt ugyanis, hogy az Európa Tanács egyik külkapcsolatokért felelős politikai elemzőjének az EgyptAir járatán utazva kezébe akadt a légitársaság Horus nevű magazinja, amelyben interjút közöltek az amerikai színésznővel. Barrymore ebben elsősorban a kapcsolatairól, házasságairól, az anyaságról, szülői tapasztalatairól beszélt. Adam Baron kicsit életidegennek találta a nyelvtani és helyesírási hibákkal tarkított szöveget, és ezt egy Twitter-posztjában meg is jegyezte. Mivel az anyagot arab nyelven is publikálták, így akár fordítási hibára is lehetett volna gyanakodni, ám ennél sokkal hajmeresztőbb háttértörténet bontakozott ki. Kiderült ugyanis, hogy Barrymore „nem vett részt” ezen az interjún.
Miután ezt a BBC-nek megerősítette a színésznő sajtóstábja, a légitársaság reakciójában még mindig ragaszkodott ahhoz, hogy az anyag „profi magazininterjú, és távol áll attól, hogy kamu legyen”. A cikket elvileg az egyiptomi származású újságíró, Aida Takla O’Reilly jegyezte, ám az egyébként korábban a Golden Globe-gálát is szervező, Hollywoodba akkreditált külföldi újságírókat tömörítő szövetség (HFPA) elnöki tisztét is betöltő zsurnaliszta a brit Metrónak arról beszélt, hiába őt tüntetik fel szerzőként, még a bevezetőt sem ő írta. Közben az is kiderült, hogy a színésznő szavai, mondatai valóban elhangzottak, ám összeollózták őket a HFPA munkatársainak szervezett Barrymore-sajtótájékoztatók, -háttérbeszélgetések anyagaiból. Így ha nem is adtak a szájába kitalált szöveget, az, hogy nem jelezték, itt ilyen összevágásról van szó, komoly hiba.
Milyen esélyei vannak a nyomtatott sajtónak a túlélésre? - Magyar Hang
Mik a piaci kilátások, és mi történik, ha az egyedi, nem központosított helyi nyomtatott sajtó eltűnik? Az Egyesült Államokban már akadnak erről felmérések, sajnos Magyarországon egyelőre nem készült olyan kutatás, amely kifejezetten ezt a folyamatot tárná fel.
Hogy a jelenség nem egyedi, azt jól mutatja egy tavaly december közepi interjú Sophia Lorennel. Az ausztráliai olasz közösség életével foglalkozó Segmento magazin ugyanis hasonló „beszélgetést” közölt az országba látogató olasz színésznővel. Csakhogy ők cikkükben egyértelműen szerepeltették és kiemelték, hogy mivel Lorennek nem volt ideje interjút adni senkinek, ezért náluk csak „fiktív” kérdezz-felelek szerepel majd, amelybe a válaszokat a színésznő Tegnap, ma, holnap: Az életem, mint tündérmese című önéletrajzi könyvéből kölcsönözték.
Persze kamuanyagot lehet készíteni politikai céllal is. Ilyen motivációk sejlettek fel egy öt évvel ezelőtti Hoszni Mubarak-interjú esetében. Miként arról a brit The Guardian is beszámolt, az al-Watan által publikált anyag szerint egy merész újságírónak, Mohamed Sejknek sikerült szóra bírnia a 2011-es megbuktatása óta soha sehol meg nem nyilvánuló, megbuktatott elnököt. Így elvileg ez lett volna az első hivatalos interjú az akkor perének újratárgyalására váró Mubarakkal. Az egykori államfő ebben sajnálkozását fejezte ki többek között azért, hogy sokan elszegényedtek az országban, és épp annak a Muhammad Morszinak kért türelmet, akit a hadsereg puccsal távolított el az államfői székből. A lap jól is fogyott, ám kiderült, Mubarak sosem beszélt Sejkkel, legalábbis ügyvédje ezt határozottan tagadta. Sejk és a lapvezetés, amely több hírhamisítási ügybe is keveredett korábban, közben azzal védekezett, a riporternek tényleg sikerült a tárgyalására váró Mubarak közelébe kerülnie, a riporter azonban nem jelezte neki, hogy újságíró, mint „magánember” elegyedett szóba vele, és hogy ne legyen „gyanús”, ezért nem is vette fel a beszélgetést. Mubarak egyébként 2014 februárjában valóban adott egy interjút Fajer al-Szajed kuvaiti újságírónak, amelyben pont a Morszit megbuktató Abdel Fatah el-Szíszi mellett állt ki.
Ki finanszírozza a háttérből a Magyar Hangot? - Magyar Hang
A Magyar Hangot a kezdetektől fogva Pozsonyban nyomják. Hogy miért van ez így, és ki finanszírozza a háttérből a szerkesztőséget, kiderül lapunk riportjából.
Kurt Cobain mellett a Seattle-ből felfutó zenei stílus, a grunge másik fontos alakja Layne Staley volt. Az Alice in Chains zenekar frontembere ugyancsak sokat küszködött a drogokkal, túladagolásban vesztette el barátnőjét, és a Nirvana frontemberéhez hasonlóan ugyancsak nagyon fiatalon, 2002-ben mindössze 34 évesen hunyt el drogtúladagolásban pont azon a napon, április 5-én, amelyen nyolc évvel korábban Cobain is. Egy argentin újságírónő, Adriana Rubio a Staleyről halála után, 2003-ban megjelent életrajzi könyvében publikálta a zenész állítólagos utolsó interjúját, amit – állítása szerinte – kevesebb, mint 3 hónappal a halála előtt adott neki az előtte amúgy évekig nagyjából semmilyen közszereplést nem vállaló, a világtól magát szinte hermetikusan elzáró zenész. Az anyagot, és már magát a két és fél órás telefonbeszélgetés tényét később többen, köztük Staley családja is megkérdőjelezte. A zenészről, illetve az Alice in Chains történetéről ugyancsak kötet jegyző David De Sola még hét éve alaposan körbejárva a kérdést elég meggyőzően érvel amellett, hogy az újságírónő csak a képzeletében beszélgetett az énekessel. Az ominózus felvételt sose hallotta senki, ráadásul Staley korábban egyetlen egy interjújában se válaszolt kérdésre saját dalszövegidézettel, ahogy Rubio szövegében nem egy helyen. Így az egész inkább tűnik marketinghazugságnak, semmint valós újságírói teljesítménynek.
Az ilyen kamuanyagok, ahogy egy összeollózott Barrymore-interjú is, sajnos, a negatív sztereotípiákat, a bizalmatlanságot erősítik, s nem csak az adott szerzőnek okoznak kárt, hanem az amúgy sem egekben repkedő sajtó általános megítélésén rontanak.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 23. számban? Itt megnézheti!
