Kezdőlap Kultúra Wass Albert-f...

Wass Albert-filmet forgatna Pálfi György

Wass Albert novellájából, Trianon traumájáról készítene egy horrorfilmet Pálfi György 1919 címmel. A rendező a januári Filmvilágnak adott interjút, ebben mesélt formabontó ötletéről, amit elsőre akár viccnek is gondolhatnánk. A Taxidermia és a Hukkle alkotója viszont komolyan beszél, olyannyira, hogy még Wass művészetét is megvédte attól, hogy a szerző politikai tevékenysége alapján ítéljék meg.

HIRDETÉS

Soós Tamás Dénes kérdésére, miszerint dacból választotta-e A funtineli boszorkány íróját, Pálfi nemmel válaszolt. Elmondása szerint filmet készíteni Magyarországon csak közpénzből lehet, amit a kormány oszt szét, tehát muszáj együttműködni velük. Ő, ha a kormányt nem is, országát szolgálni akarja, ugyanakkor folyamatos visszautasításban van része, és nem érti, miért. Annak örülne, ha a Filmalap legalább a filmtervek kidolgozásában támogatná, hogy ne azt érezze, mekkora nyűg nekik, ha bead valamit. „Elképesztően rossz érzés úgy megírni egy forgatókönyvet, hogy tudom, úgysem fog megvalósulni” – fűzte hozzá, állítása szerint pedig ezért is próbál visszautasíthatatlan filmterveket beadni. Példaként hozta Rejtő Jenőt (a Szőke Ciklonból tervezett film egyébként a Toldi-projektnél is drágább lett volna, és ezt is elkaszálták), a Toldit és a Cserna-Szabó András regénye alapján tervezett Sömmit. De ha ezek a nagy filmtervek nem mennek át, akkor megteszi szerinte egy kis költségvetésű, 300 milliós horrorfilm „Trianon traumájáról, a jobboldali pártok kedvenc írójától, a sok faluban szobrot kapó Wass Alberttől. Ha ezt sem támogatják, akkor nem tudok másra gondolni, mint hogy nincs szükségük a munkára, amit rendezőként el szeretnék végezni.”

Pálfi György: Rajtam keresztül akartak példát statuálni Vajnáék

Miért épp most döntött úgy, hogy a színház irányába mozdul? – Mindig azt gondoltam, hogy színháznak és filmnek nagyon más a nyelve. Igaz ugyan, hogy színészekkel dolgozik mindkettő, sűríti a megélt valóságot, közönséggel működik, de a nyelviségük, a létrehozás formái mégis nagyon eltérőek. Én pedig kiskorom óta a vizuális kultúra, a film nyelvét tanultam, azt ismerem.

A felvetésre, miszerint Wass személye körül éles politikai viták zajlanak, Pálfi kifejtette: neki nem ezzel kell foglalkoznia, hanem hogy jó filmet készítsen a történetből. Nem kell begyömöszölnie Wasst a magyar irodalom panteonjának legmagasabb helyére, mert szerinte sem oda tartozik, de „azt el lehet ismerni, hogy jó történetmesélő volt.” Az antiszemitizmusvádról a rendező azt gondolja, hogy a Vukot meg „a nácikkal kollaboráló” Fekete István jegyzi, aki a „mai napig betiltott Kovács István című film forgatókönyvét írta Páger Antallal a főszerepben.” A Vukról mégis le tudják választani ezt a vádat, és Pálfi szerint Wass Albert műveiről is le lehet.

A rendező egyébként megköszönte a Filmalapnak azt is, hogy hét év után támogatták egy filmjét, Az Úr hangját, miután a Toldinak megítélt 900 milliós támogatást visszavették. Mindamellett Pálfi nem mondott le a megvalósulatlan filmtervekről, és továbbra is szívesen megcsinálná a Toldit. A rendező erről beszélt a Magyar Nemzetnek másfél éve adott interjújában is, ahol kifejtette: „Én őrzöm az integritásomat, közben az ember sorra mondhat le a külföldi esélyekről, az évekről, az újabb filmekről. A mozis szakmának is az én példámon akarták megtanítani, hogy nem érdemes visszabeszélni. Mert az egész nem szólt másról, mint a sértődésről. Azt mondta Andy, hogy hiába csinált ez a csávó külföldön is sikeres filmeket, én nem bízom benne, ezért ha fejre áll, akkor sem fog Toldit csinálni.”

Hasta la vista? Mi folyik a filmalap körül? | Magyar Hang

Mintha csak az ellenzék nyerte volna a választásokat. A harmadik kétharmad után legalábbis ez lehet az érzésünk, ha megnézzük az állami intézmények ellen indított sorozatos támadásokat. Lassan már csak emlék lesz, amikor még kormánykritikus lapok kérték számon, miért csak egy jól meghatározott kör részesül az állami javakból.

Nemrég a Pesti Srácok izzította be a filmes kultúrharcot azzal, hogy a tervezett Hunyadi-film kiszivárogtatott forgatókönyvét, illetve Szász János személyét bírálták. A kormánypárti lap szerint eközben Poór István rendező hiába akart filmet csinálni A funtineli boszorkányokból, végül saját pénzéből kellett elkészítenie azt. A rendező szerint ennek az az oka, hogy Wass-mű adaptálására a Filmalapnál nyilván nem adnak pénzt. Az Indexnek adott interjújában ezt egyébként cáfolta Andy Vajna, és azt mondta, ha kapnak egy jó forgatókönyvet, és azt a döntőbizottságban is jónak ítélik meg, akkor mehet a film. Az elkészült filmből egyébként részleteket lehet látni az interneten, így mindenki eldöntheti, mennyire színvonalas produkcióval pályázhatott (vagy szeretett volna pályázni) Poór István.

Andy Vajna: A TV2 az én ízlésem szerint készül, a Tényekkel sincs gond | Magyar Hang

Még sohasem kaptam a kormánytól olyan visszajelzést, hogy rossz irányba megyünk a filmekkel – állította az Indexnek adott interjújában Andy Vajna. A filmügyi kormánybiztos azt sem tudja megmagyarázni, miért támadják a kormánymédiában a Hunyadi-film ötletét. Két héttel ezelőtti címlapsztorinkban megírtuk: a Fidesz-közeli sajtó kiszivárogtatta Szász János készülő alkotásának sztoriját, azt pedig felháborítónak tartotta.

Wass körül továbbra is folyamatosak az ideológiai küzdelmek. Két és fél éve Prőhle Gergely tapasztalhatta ezt, aki a Petőfi Irodalmi Múzeum átvételekor azt mondta, szívesen látna Wass Albertről is kiállítást. Két éve ezt a Magyar Nemzetnek így magyarázta: „Én soha sem beszéltem Wass Albert emléke előtt tisztelgő kiállításról. Azt a dilemmát vetettem föl a pályázatomban, hogy ha van egy sokszínű erdélyi irodalmi hagyományunk, akkor miként lehet, hogy egyetlen szerzőnek, nevezetesen Wass Albertnek akkora kultusza van, mint az összes többinek együtt sem. Holott éppen hogy nem ő volt, aki segítette volna feldolgozni a trianoni traumát, inkább olyan érzelmeket generált, amelyek ezt meggátolták. Tehát egy vele is kapcsolatos kiállításon én arra kérdeznék rá, hogy miért inkább Wassnak lett kultusza, semmint Kós Károlynak, Tamási Áronnak vagy Bánffy Miklósnak.”

HIRDETÉS
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Lakner Dávid
Lakner Dávid
1990-ben született újságíró, a Magyar Hang munkatársa. 2015-től dolgozott a Magyar Nemzetnél, előbb az MNO-nál, majd a kultúra rovatban. Média, film, irodalom, Bergman, Camus, Vonnegut.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

24,987lájkolóTetszik
1,568követőKövetés
13,647feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Felejtsük el az elmúlt harminc évet – Magyar Hang-ajánló

Cserhalmi György-, Vágó Gábor-, és Lengyel Róbert-interjú, Hős utcai riport, panaszok a gyárból – kapható a friss szám!

Kiemelt cikkek

A gulyás leves

Amikor a külföldről ideiglenesen hazánkba látogató látogatók azt kérdezik, hogy hol egyék meg a gulyást, akkor úrrá lesz rajtam a tanácstalanság.