HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Könyvesház Még a szocial...

Még a szocialista hiánygazdaság sem tudta kiölni a nőkből a stílust

Nyugalom csomag

Legyen Ön is előfizetőnk, most akár egy hónapra is otthonába rendelheti a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti ITT! Köszönjük!

HIRDETÉS

HIRDETÉS

HIRDETÉS

„Este fess a pesti nő, / ha kicsike száját festi ő, / csak érte remeg a férfi sereg (…) Az égből szállt a Földre a gyönyörű pesti nő, / van úgy, hogy hű, hogy hűtelen, / hogy jószívű vagy szívtelen, / mert ördög és angyal ő” – énekelte Horváth Jenő és Halász Rudolf slágerét Kazal László az 1960-as években. A pesti nőről szól a Fortepan új könyve is.

Tökéletes frizura, decens smink, hibátlan toalett – volt idő, amikor a pesti nő fogalom volt, és nem csak akkoriban, amikor Párizs, Milánó és London mellett Budapestre valóban a divat fővárosaként tekintettek. Még az ötvenes évek szocialista hiánygazdasága sem tudta kiölni a nőkből a nagybetűs stílust. Mert ez velük született adottság volt. Évek jöttek és mentek, mialatt Budapest és a benne élő emberek is szép lassan megváltoztak, de olyan jó lett volna hinni, hogy legalább a pesti nő megmarad öröknek! A gulyáskommunizmus idején azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy mindez csak álom, a rendszerváltás környékén, a piacgazdaság térnyerésével pedig alapjaiban változott meg a nők ruhákhoz fűződő viszonya. A sikk és a stílus (végérvényesen?) a múltba veszett.

Budapesti nő 1957-ben (Fotó: Fortepan/Bauer Sándor)
Budapesti nő 1957-ben (Fotó: Fortepan/Bauer Sándor)

Tavaly decemberben a filmarchívum ingyen elérhetővé tett több tucat alkotást online, nagyjáték- és dokumentumfilmeket, animációkat. A korai ötvenes évek Budapestjéről szóló propagandafilmet nézve csodálkozva figyeltem, hogy a szűkös időszak ellenére milyen csinosak, elegánsak voltak akkoriban a fővárosi nők. Pedig nem volt sok lehetőség, amiből válogathattak. Talán a háború előtti időszak nosztalgiája és a kreativitás erősebbnek bizonyult, mint a praktikus és takaros „divatot” óhajtó propaganda. Ezek a pesti nők a Kossuth Lajos utcán végigsétálva úgy tudták viselni az egyszerű vonalvezetésű kartonruhát, a faksznimentes flanelblúzt és a térd alá érő szoknyát, mintha egy divatház kifutójáról léptek volna épp le. A pesti nőt mutatja be az online fotóarchívum, a Fortepan második kötete is amatőr és profi fotósok képein keresztül.

Felföldi Anikó színművésznő 1958-ban (Fotó: Fortepan/Bauer Sándor)
Felföldi Anikó színművésznő 1958-ban (Fotó: Fortepan/Bauer Sándor)

Legyen szó sisakról, clochéról, fedoráról vagy széles karimájúról, a kalap évtizedeken keresztül nélkülözhetetlen kiegészítő volt egy nő ruhatárában. Ahogy a hiúság is: az ötvenes évek Balatonján ugyanúgy rúzsozták magukat a hölgyek a piperetükörben, mint a hetvenes évek lokáljaiban, a hamvadó cigarettavég pedig minden korban a végzet asszonyává varázsolta a nőket.

HIRDETÉS

Amikor még híd állt az Astoria közepén és dugó volt a Váci utcában | Magyar Hang

A ma embere számára Budapest belvárosának ismeretlen arca rajzolódik ki ebben az albumban, a történelem rombolásával szembesítenek az összegyűjtött fotók.

A szocialista erkölcs és a meztelenség ugyan nem fért meg egymás mellett, de bájaikat titokban így is sokan büszkén vállalták. Amikor a topmodell szót itthon még hírből sem ismertük, akkor teremtették meg a ruhagyári főnökök a varrónőkből és vasalólányokból a manökent. Kezdetben kizárólag az „igazi” szakma és munkahely mellett űzhették a lányok ezt a tevékenységet, aztán 1968-ban az Állami Artistaképző Intézetben elindult az első manökentanfolyam, az amatőröket így profikra cserélték, akik később a szocialista blokk irigyelt divatikonjaivá váltak. De itt ér véget a pesti nő története is. A kötet megrendelhető a Fortebolt.hu weboldalon, a befolyt összeget a Fortepan működésére fordítják. Az Elfelejtett Budapest és A pesti nő után pedig nemsokára érkezik az új kötet is, amely a presszók és kávéházak régmúlt világát mutatja majd be.

Fotó: Fortepan/Urbán Tamás
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

A pesti nő. Fortepan-könyvek. Zucker Művek, 2018, 3650 Ft

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/3. számában jelent meg, 2019. január 18-án.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/3. Magyar Hangban? Itt megnézheti.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

38,667lájkolóTetszik
3,466követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Amíg rám nem emeli a kezét…” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Verebes Istvánnal. Miből lett Németh Sándor dúsgazdag? Hogy élnek a szociális szféra dolgozói? Keresse a friss Magyar Hangot, digitálisan is!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Új közéleti hetilap indult

„A magyar médiából mostanában csupa rossz hírek jöttek, melyik lap zárt be, mely műhelyből küldtek el embereket, ideje volt egy pozitív hírnek is. ”