HIRDETÉS
HIRDETÉS

Aki Poirot-ként indult, majd Churchillként diadalmaskodott

Szerző: | 2019. február 09., 07:19 | Kultúra

Albert Finney a Szombat este és vasárnap reggel című, 1980-as filmben

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A „konyharealizmus” egyik fontos alakjaként indult, később pedig olyan legendás történelmi alakokat formálhatott meg, mint II. János Pál pápa vagy Winston Churchill. Pályája a kilencvenes és kétezres évekre sem ült le, olyan filmekkel jelentkezve, mint a Nagy Hal vagy a Bourne-sorozat. Albert Finney 82 éves korában, rövid betegség után február 8-án hunyt el. A filmsztár 2011-ben már beszélt arról, hogy veserákkal küzd. Halálát mellkasi fertőzés okozta.

Albert Finney 1936. május 9-én született az angliai Salford városában. Bukméker fiaként, szavai szerint az alsó középosztály tagjaként nőtt fel, a helyi gimnázium után viszont a londoni Royal Academy of Dramatic Art (RADA) drámaiskolába került. Itt ugyanabban az osztályban tanulhatott, mint Peter O’Toole vagy Alan Bates. Színházi színésznek tanult, első kisebb filmes szerepét pedig a John Osborne darabjából adaptált A komédiásban (1960) kapta. Itt már olyanokkal szerepelhetett együtt, mint Laurence Olivier vagy Joan Plowright.

Ugyanebben az évben a Szombat este és vasárnap reggel című Karel Reisz-filmben már főszerepet alakított. Lázadó természetű gyári munkást játszott, amihez alsó-középosztálybeli tapasztalatain túl nyilván egyéb is kellett, de Finney máris kiválóan helyt állt a szerepben. Ezzel rögtön be is sorolt az ötvenes-hatvanas években népszerű „konyharealista” irányzatba („kitchen sink realism”), ami főként fiatal, de a világban máris csalódott, dühös férfiak útkeresését tematizálta. A stílus legismertebb darabjai az 1959-es Dühöngő ifjúság vagy az 1961-es Egy csepp méz. Amilyen őrjítően egoista, vad, de mégis magával ragadó tudott lenni az előbbi drámában Richard Burton, épp olyan jól hozta a karaktert Finney.

Aztán a filmsztár máris a nemzetközi élmezőnyben találta magát, miután elvállalta a címszerepet a szintén Tony Richardson rendezte Tom Jones-ban. A felszabadult, nem épp finomkodó hangvétel magával ragadta az amerikai nézőket is, az alkotás pedig négy Oscar-díjat is nyert, köztük a legjobb filmnek járót. Finney-t is jelölték a legjobb színész kategóriában, de alulmaradt Sidney Poitier-val (Nézzétek a mező liliomait!) szemben. Ezen kívül még négy Oscar-jelölést gyűjtött be, de győzelemre egyiket sem tudta váltani.

A hatvanas években olyan filmekben bukkant fel, mint a Leszáll az éj vagy a Ketten az úton, az 1974-es Gyilkosság az Orient Expresszen című krimiben pedig Hercule Poirot-t alakította. Sidney Lumet filmjéért szintén jelölték egy arany szobrocskára a filmsztárt, de az Agatha Christie-adaptációval csak Ingrid Bergman tudott győzelemig jutni. 1968-ban Finney kipróbálta a rendezést is, elkészítve a Charlie Bubbles című filmet, önmagával a főszerepben. A mű erősen személyes darab volt, benne egy manchesteri otthonába visszatérő, sikeressé lett íróval. Producerként is kipróbálta magát, pénzét és befolyását olyan művek támogatására fordítva, mint a Ha… (rendezte: Lindsay Anderson), vagy az Ólmos percek Mike Leigh-től.

Egy 1984-es tévéfilmben II. János Pál pápát alakíthatta, míg 2002-ben már az angol miniszterelnök volt a Churchill – A brit oroszlán című tévéfilmben. Ezért az alakításért begyűjthetett Bafta-, Golden Globe- és Emmy-díjakat is. Láthattuk Stephen Frears rendezői debütálásában, az 1971-es Dilettáns zsarolóban, de még népszerű musicalben is (Scrooge – 1970).

A nyolcvanas-kilencvenes években sem szorult háttérbe, Oscar-jelölést ért szerepe a Peter Yates-rendezte Az öltözőben. Legjobb színésznek utoljára A vulkán alatt-ért (1984) jelölték, de mellékszereplőként még versenyben volt a 2000-es Erin Brockovich, zűrös természettel. Kurt Vonnegut kedvelt alakját, Kilgore Trout-ot alakította a Bajnokok reggelijében (1999), de fontos szerepet kapott a 2003-as Nagy halban és a Bourne-szériában (A Bourne-ultimátum; A Bourne-hagyaték) is. Utoljára egy James Bond-filmben, a 2012-es Skyfallban bukkant fel. Utolsó évtizedeiben dolgozott együtt a Coen fivérekkel, Tim Burton-nel és Steven Soderbergh-gel is.

Háromszor nősült, feleségei között pedig ott voltak Jane Wenham és Anouk Aimée színésznők is, míg végül 2006-ban Pene Delmage utazási ügynököt vette el.

Címkék: Albert Finney, film, Hercule Poirot, Karel Reisz, Tony Richardson


HIRDETÉS
Új idők új focija

Új idők új focija

Élvezhető, családbarát produkció, látványszínház született, amelynek az Üllői úton és néhány más helyen legalább nem a díszpáholy a célközönsége. De vajon szenvedéllyel szerethető-e ez a fajta futball?

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest