Jobban belegondolva ezt jól megcsinálni lett volna sokkal nehezebb. Év eleji beharangozónkban azt írtuk, A sebezhetetlen és a Széttörve is tökéletes alapanyagok, így a közös folytatással sem lőhet igazán mellé M. Night Shyamalan. Aki két nagyszerű munkája között előszeretettel hoz össze valami irtózatos bugyutaságot hol egymás közt kommunikáló fákról, máskor a Víz és Tűz csatába induló népeiről. Valójában a 23+1 személyiséggel rendelkező Kevin Wendell Crumb története is hasonlónak tűnt, a Széttörve végül mégis üdítően feszült pszichothrillerré nemesedett. Méltó utódja volt A sebezhetetlennek, a rendező talán legjobb filmjének, és mint kiderült, a két történet egyazon világban is játszódik.
Shyamalan úgy gondolta hát, ideje egymásnak eresztenie a szupererős Bruce Willist, a hiperagyas, ámde rendkívül törékeny Samuel L. Jacksont, valamint mind a huszonnégy James McAvoyt. A végeredmény? A rendező hihetetlen elragadtatottsággal vall szerelmet önmagának, a szemünk előtt leplezve le minden egyes ócska kis trükkjét és váratlannak szánt, közhelyes fordulatát.
Élőszereplős Dumbo és az új Star Wars-trilógia lezárása: ezeket várjuk idén | Magyar Hang
Amikor néhány éve kiszivárgott, hogy a Disney élőszereplős filmeket készít a legendás rajzfilmjeiből, inkább csak ugratásnak, álhírnek tűnt a dolog, mára azonban kiderült, a stúdió komolyan gondolja a feldolgozásokat. Az első nagyobb csomag 2019-ben érkezik.
A sebezhetetlen sztoriját érdemes elsősorban felidéznünk, ha tudni szeretnénk, mi ez az egész, ami az Üvegben történik. A 2000-es film egy tragikus vonatbalesettel nyitott, amit egyetlen ember, David Dunn (Bruce Willis) élt túl, csodával határos módon egyetlen karcolás nélkül. Az esetet felkapja a sajtó is, hamarosan pedig üzenetet talál a kocsiján Elijah Price-tól (Samuel L. Jackson), aki arra kíváncsi, volt-e már életében beteg. Dunn végiggondolja, rájön, hogy még soha, innen pedig már csak egy ugrás, hogy ő valójában szuperképességek birtokában van.
A törött csontokkal születő, hihetetlen sebezhető, ámde rendívül okos Price fel is világosítja, hogy egész életében kereste a tökéletes ellenpontját, és lám, most megtalálta. Dunn persze hiába olyan emberfeletti, hogy még egy náthát sem képes elkapni: eközben kopaszodik, nem túl izgalmas biztonsági őri állása van, feleségével pedig épp készülnek szétmenni, pedig a kapcsolat érdekében hazudott magának egy súlyos sérülést is. A végét az újszülöttek kedvéért nem szpojlerezzük el, legyen elég annyi, hogy Elijah Price simán besorol a történelem legnagyobb szörnyetegeinek listájára. A Széttörve kapcsán pedig azt érdemes tudni, hogy Kevin Wendell Crumb is rajta van ezen a listán.
Ehhez képest az Üveg végére gyakorlatilag megdicsőülnek, Dunn hősiességének pedig épp annyi értelme lesz, mint Az utolsó léghajlító összes jelenetének. Visszatér a Széttörve elrabolt tinilánya, az ártatlan Casey (Anya Taylor-Joy) is, csak hogy a nézőt még jobban összezavarva meghatónak szánt viszonyt alakítson ki korábbi fogva tartójával. Ehhez jön, hogy mindhármójukat egy pszichiátrián tartják fogva, ahol igyekeznek nekik megmagyarázni, hogy szuperhősöknek képzelik magukat, de nem azok. Eléggé különös módon az életeket mentő Dunn ugyanolyan bánásmódban részesül, mint a két pszichopata, akik elmebajukat kihasználva játszi könnyedséggel mászkálnak ki-be a szobájukból. Csak szegény Dunn nem tud mit tenni, míg eszébe nem jut, hogy szupererős: rögtön be is töri az ajtót.
Mire idáig eljutunk, gyakorlatilag teljesen elveszítjük az érdeklődésünket, és vágyakozva gondolunk vissza A sebezhetetlen misztikus hangulatára, retró rémisztgetésére. Samuel L. Jacksonnak olykor sikerül még ránk hoznia a frászt azzal, hogy sóbálvánnyá merevedik, de ez azért kevés az örömhöz.
Ezúttal Shyamalan tényleg mindent átértékel | Magyar Nemzet
M. Night Shyamalannal történt valami. Hogy kinek a keze lehet a dologban, szellemeké, földönkívülieké, más misztikus erőé, azt nem tudni. Még az is lehet, hogy a változást a rendezőben kell keresnünk: felismerhette, néhány klasszikusból nem fog megélni élete végéig.
A fő probléma a mostani filmmel nem az, mint Shyamalan legnagyobb retteneteivel. Sokkal inkább, hogy a Széttörve sikere miatt hatalmasra duzzadt az egója, és elhitte, elég lesz csak a jól ismert figurákat visszahoznia a garantált sikerhez.
Hogy is fogalmazta meg A sebezhetetlenben üvegcsontú barátunk a képregénnyel kapcsolatos problémákat? „Az már más kérdés, hogy a történelmét beszippantja egy üzleti gépezet, jól megbolygatja, és agyoncicomázva köpi ki a fogyasztónak” – foglalta össze, mit tesz most Shyamalan a saját figuráival.
„Szuperhősöket teremtek” – ne legyenek kétségeink, a rendezőé az örömittas kiáltás, biztosra vélve, hogy alakjai végleg besoroltak Superman, Pókember, Joker és a többi klasszikus figura mellé. Sugárzó arccal, szinte kínos elégedettséggel mutogatja végig, „nézzétek, most pedig így csinálom a trükköt”, nekünk meg a végére sírni támadna kedvünk a leleplezett közhelyparádétól. Shyamalan azért odacsap még egyet, eszünkbe juttatva Pascal Laugier zseniális 2008-as horrorját, a Mártírokat. Ott valóban a hideg rázott ki minket a végére, látva, kik is állnak a szavakkal leírhatatlan rémtettek mögött, ezúttal viszont teljes közönnyel fogadjuk az újabb nagyszerűnek vélt csavart.
Sajnos ez most nem sikerült.
Üveg (Glass) amerikai thriller, misztikus film, dráma, horror, 129 perc, 2019
