A szabadság hű szolgája vagy gyáva hóhér?

A szabadság hű szolgája vagy gyáva hóhér?

Az ismeretlen Görgei című kiállítás (Fotó: Makrai Sonja)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Noha Az ismeretlen Görgei című tárlat kiinduló kérdése az, vajon igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki Görgeit tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért, a cél mégsem a tábornokról szóló narratívák felülvizsgálata, inkább annak távolságtartó bemutatása, hogy politikai érdekektől vagy meggyőződéstől függően miként határozták meg a magyar vitézség legendás alakját az elmúlt századokban.

Görgei tizennégy éves korától szolgált a császári-királyi hadseregben, azért választotta az ingyenes katonai képzést, mert apja nem tudta fizetni iskoláztatását. Tíz évvel később már főhadnagy lett a Nádor-huszároknál, de apja halála után, 1845-ben sikerei ellenére mégis maga mögött hagyta a számára kényszerpályát jelentő katonaságot. A gazdálkodás mellett Prágában folytatott kémiai tanulmányokat, majd kutatásai során a mai reformtáplálkozás egyik fontos alapanyagáról, a kókuszdióolaj szilárd és folyékony zsírsavainak jótékony hatásáról írt értekezést, amelyre a nemzetközi kémiai szakirodalom is felfigyelt.

Budapestre visszatérve nem tudott a kémikusi pályán elhelyezkedni, így jelentkezett az épp szerveződő magyar honvédségbe. Ekkor cserélte y-ról i-re vezetékneve utolsó betűjét, így mondva le – a forradalmárok iránti tiszteletből – nemesi előjogairól. Az ismeretlenségből pillanatok alatt fővezérré vált, az 1848–49- es szabadságharc tizenegy nagy csatájából hétben szolgált. Hadvezéri affinitását jól mutatja, hogy Ausztria kénytelen volt idegen segítséget kérni serege ellen, végül mégis feltétel nélkül tette le a fegyvert a túlerőben lévő orosz csapatok előtt Világosnál. Kossuth Lajos e döntése miatt árulónak titulálta egykori bizalmasát.

Bár Görgei kegyelmet kapott, bajtársait kivégezték. Tűnhetett úgy, hogy eladta az embereit, amiben sokakat megerősített Kossuth 1849. szeptember 12-ei vidini nyílt levele; ebben saját legitimálása érdekében a tábornokot kiáltotta ki felelősnek a helyzetért. Görgei alig múlt 31 éves, de kitaszítottan élt még majdnem hét évtizedig. Először kitelepítették, majd visszatérve szülőföldjére polgári munkából próbálta eltartani családját. Volt a Lánchíd Részvénytársaság titkára, dolgozott a Kőszénbánya és Téglagyár Rt.-nél, de részt vett az erdélyi vasútépítésben is. Egy ideig István öccse ügyvédi irodájában írnokoskodott, végül testvére visegrádi birtokának igazgatásában lelt békére.

Talán a kertészkedés és a növények iránti szeretete feledtette vele a gondokat. „Igen tisztelt Nagysád! Méltóztatott egyszer egekig dicsérni előttünk azt a bizonyos babot, mely zölden sárga hüvelyű. Azóta csak azzal álmodom éjjel-nappal. De mit érnek, ha nincs nyugtom tőlük. Könyörüljön meg rajtam, édes Nagysád. Juttasson nekem konyhakertje e remekének magvából akár csak egy marékkal” – olvasható a kiállításon látható egyik levelében. Görgei 1916-ban 98 évesen, hosszú betegség után hunyt el. Búcsúztatását a Nemzeti Múzeum rotundájában tartották, a főváros díszsírhelyet ajánlott fel a nemzet halottjának. Temetésen Tisza István miniszterelnök és kormányának több tagja is jelen volt.

Bár halálát követően az 1920-as években meginduló bécsi levéltári kutatások tisztázták Görgeit, később újra vitatott lett szerepe a szabadságharcban. Ugyan a két világháború között politikai és katonai konszenzus alakult ki a személyét illetően, őt tartották a szabadságharc legjobb katonájának, a kommunista hatalomátvétellel a helyzet azonban ismét megváltozott, a múlt egyik fontos alakja is a nép ellenségévé vált. Csak a rendszerváltás után változott a megítélése, ma már alig akad, aki árulóként tekintene az egykori hadvezérre.

A június 23-áig látható tárlaton 16 közgyűjtemény és számos magánszemély által felajánlott műtárgy, katonai emléktárgy, levél, fotográfia segít megismerésében. Látható például Görgey Gábor író tulajdonában lévő eredeti családfa, az a szipka, amelyet a legendás katona idős korában szívott, illetve az 1802-ben alapított Nemzeti Múzeum vendégkönyve is, benne a kisfiú Görgei aláírásával.

Az ismeretlen Görgei. Magyar Nemzeti Múzeum, 2019. január 15.–június 23.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/7. számában jelent meg, 2019. február 15-én.

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/7. Magyar Hangban? Itt megnézheti.