Nem igaz, hogy minden tévésorozatot Kálomista Gábor cége gyárt, akadnak más próbálkozók is – erre jutottak a beszélgetők szombat délután a Toldi moziban, ahol a témában tartottak egy szakmai beszélgetést. A Friss Hús Rövidfilm-fesztivál keretében megvalósuló programot az Index munkatársa, Varga Attila „Sixx” moderálta, a résztvevők pedig Zomborácz Virág és Nagypál Orsi rendezők, valamint Pusztai Ferenc producer voltak.
A filmgyártásban megjelenő új generáció tagjaiként ismerhetjük őket, mozis bemutatkozásuk egyaránt ígéretes volt: Nagypál a Nyitva című romantikus komédiával, Zomborácz a 2014-es Utóélettel vált ismertté. Mindketten belekóstoltak a sorozatrendezésbe és -írásba, a köztévén és kereskedelmi csatornákon egyaránt. Így pedig nyilván bőven volt alkalmuk kapcsolatba kerülni Kálomistával, aki a Megafilmen keresztül olyan filmek és szériák producere, mint a Nyitva, a Tóth János, a Kojot és a Veszettek.
Amit a vígjáték nyíltan nem mond ki, az nem fáj | Magyar Hang
Nincs könnyű dolga Nagypál Orsi első filmjének, ha előítéleteink dzsungelén szeretné átverekedni magát. Tabumentes vígjáték Kálomista Gábor producerkedésével? Fiatal pár, amelyik az együttélési gondokat nyitott kapcsolatba meneküléssel oldaná? Gondolatban máris készülünk a Valami Amerika 3. szégyentelenkedéseire, egyben eszünkbe jutnak a Pappa Pia forgatókönyvi hiányosságai és színészi ripacskodásai is.
Gigor Attila 2016-os rendezését már a KMH Film gyártotta, a producer pedig az a Pusztai Ferenc volt, aki szereplőként is felbukkant a produkcióban. Őt kereste meg Kálomista, miután megtudta, hogy a Kútban látható egy jelenet korábbi Hír TV-s, Páholy című műsorából. Aki nem emlékezne rá: Gajdics Ottó és Kálomista Gábor kulturális beszélgetéseit követhették a nézők, az adások pedig gyakorta oda futottak ki, hogy a producer próbálta józanabb irányba terelni a beszélgetést, szemben a Lánchíd Rádió akkori, szenvedélyesebb főszerkesztőjével. Igaz, a bevágott részletet épp abból a műsorból vették, amikor Kálomista Schilling Árpádot kritizálta, például így: „Árpád ugat, ugat, ugat, ugat.” Annak idején, 2014-ben ez kisebb vihart is kavart, Alföldi Róbert és Kulka János pedig feltett kézzel jelezték: ők igenis láttak kettőnél több, Schilling Árpád rendezte darabot.
Varga rákérdezett, hogy is történt az egész, Pusztai pedig vállalta is érte a felelősséget, de Kálomista hívását sem hallgatta el. – Magamtól vettem ki, de Gábor kérésére – érkezett az ellentmondásos válasz, majd hozzátette: nem vinné ezt el arra, hogy Kálomista nyakába varrja az egészet. A Hír TV-től megvették a bejátszás jogát, ezzel tehát nyilván nem volt gond, ugyanakkor „lett egy szakmai-etikai lelkiismeret-furdalásom, hogy előtte tényleg egyeztethettem volna vele”. Pusztai egyébként sorozatok, filmek készítésében egyaránt részt vett producerként: a Pál Adrienn, a Szabadesés, a Víkend, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod:), Az Úr Hangja és A tanár című sorozat gyártásában is. Újabban a Viasat3-ra készülő Ízig-vérig című széria munkálataiban vállalt szerepet.
Kálomista amúgy sem volt könnyű téma, Zomborácz Virág például jelezte, hogy a szerződése szerint nem beszélhet róla. Nagypál Orsi már többet mondott, igaz, csak pozitív dolgokat: eddig nem volt vele problémája, a Megafilm embere mindig azt mondta neki, hogy ő a rendező, döntsön belátása szerint. Így az olyan dolgokról már Vargától kellett értesülnünk, hogy vele egyszer üvöltözött, na meg hogy a producertől hiába kér az Index interjút. Azt hallva viszont Nagypál tiltakozott, hogy mindent Kálomista készítene: például a Kossuthkifli sem a nevéhez köthető, de a Béres József életéről szóló négyrészes miniszéria, a Cseppben az élet sem. Igaz, a Duna TV-n futó produkcióról előzőleg nem is hallott Nagypál, fogalma sem volt róla, hogy készül egy ilyen sorozat. A rendező Gyöngyössy Bence, a producer Kabay Barna, a szereplők közt pedig olyanokkal találkozhatunk, mint Brasch Bence, Bede-Fazekas Szabolcs és Für Anikó.
A Miklósi család továbbra sem fog finomkodni | Magyar Hang
Ha ősz, akkor induló sorozatszezon. Összeszedtünk négy olyan szériát, amik mostanában kerülnek képernyőre. Aranyélet, Az ember a fellegvárban, South Park és Most nevess! Nem fogunk unatkozni. Aranyélet: utolsó évad Még az sem elképzelhetetlen, hogy Anger Zsolt karaktere visszatér az Aranyéletbe - legalábbis egy nemrég közzétett előzetes ezt sejteti.
A beszélgetésen kiderült, nincs könnyű helyzetben az ember, ha szakmai megalkuvások nélkül szeretne írni, rendezni. Nagypál Orsi például rendezett scripted reality sorozatot is, de „amire nincs kiírva a nevem, arról nem beszélünk.” Az utóbbi tíz évben terjedtek el nálunk is az olyan műsorok, mint A gyanú árnyékában vagy a Családi titkok, amikben amatőr szereplőkkel játszattak el mindennaposnak vélt drámai szituációkat.
Másfajta sorozatok esetében sem mindig könnyű a helyzet. Zomborácz Virágnak néha az az érzése a kereskedelmi szériákat látva, hogy csak a reklámok közti időt szeretnék kitölteni valamivel. A köztévén már igényesebb munkára látott lehetőséget, igaz, ott viszont az időre kellett nagyon figyelni. Míg a szintén minőségi, a kritika által is dicsért Aranyélet esetében lehetett 47 vagy épp 53 perc is egy epizód, addig a köztévénél maximum tíz másodperc eltérés lehetett a részek között. Nagypál Orsi viszont az íróknak dobná vissza a labdát, hiszen az ő feladatuk megfelelő hosszúságú epizódokat letenni az asztalra.
Aranyélet, kiskarácsony - Ez volt a hazai televíziózás legfontosabb 2018-as eseménye | Magyar Hang
Vége az aranyéletnek - hangzik el az azonos című sorozat befejező évadának nyolcadik, utolsó részében az ironikus, a nézőkre is kikacsintó mondat. Többszörösen is igaz a megállapítás. Egy ilyen szövevényes, véráztatta, bűnökkel terhelt történetet nem lehet a hagyományos értelemben vett happy enddel zárni. A vég így is felemelő, számomra legalábbis katartikus hatású.
A sorozatok abban is eltérnek a nagyjátékfilmektől, hogy „itt nem a rendező az atyaúristen”, miként Nagypál Orsi fogalmazott. Az HBO-nál például erős produceri jelenlétet tapasztalt, aztán jött az írószoba hatalma, és a rendező csak viszonylag későn csatlakozott a munkához. Ő a Terápia készítésében vett részt, a Toldiban pedig beszélt a főszereplőről, Mácsai Pálról is. Elmondása szerint vele eléggé komoly próbafolyamat volt mindig, a színész pedig rendkívül aktívan írta át a szövegeket, „egy vesszőről és egy és-ről is órákat lehetett beszélni vele.” Emellett a legprofibb színész, akivel dolgozott: Mácsai a 2. évadra már tökéletesen felmérte, mire van szüksége, hogy a koncentráltságát fenntartsa 80 napon keresztül, és folyamatosan jól tudja hozni a szerepét.
Zomborácz Virág már az Aranyéletről mondta el, hogy olykor kellett azért alakítgatni a szkriptet, és találkoztak olyan megoldásokkal is, amiket erőltetettnek éreztek. Olyasmire érdemes gondolni, mint hogy az egyik szereplőt csuklyában láthattuk volna autóvezetés közben, csak azért, hogy később jöjjünk rá, ki is ő valójában. Zomborácz az akciósorozat mellett részt vett az Egynyári kaland írásában is, valamint rendezett Fapad-epizódokat. Amit Varga elmondása szerint mostanra szeretett meg, és Zomborácz Virág is sajnálja, hogy 2015-ben vége lett, nem készült el a tervezett második évad. Pedig még egy komplett repülőgépbelsőt is építettek a sorozathoz, aminek így feltehetőleg egy raktárban kell porosodnia. Leginkább a fogadtatást nem találhatták kielégítőnek, pedig Nagypál Orsi szerint is „fantasztikus társadalomkritika” volt az Anger Zsolt és Kovács Vanda szereplésével készült sorozat.
Ösztönélet és kitörésvágy | Magyar Hang
A Berlinalén bemutatkozó magyar animációkkal, a Lidérc úrral és a Teddy-díjat elnyert Entropiával tér vissza idén március 25. és 31. között a Toldi moziba a Friss Hús Rövidfilmfesztivál. Egyre kelendőbbek a magyar produkciók, amit a Mindenki Oscar-díja után jelez, hogy idén is majdnem a jelöltek közé került egy hazai rövidfilm, a Tóth Barnabás rendezte Susotázs.
Az utóbbi évek berobbanása után egyébként mindenki sorozatot akar gyártani, ami könnyedén a minőség rovására mehet. Szóba is került, hogy miközben az lenne az ideális, hogy naponta 7-8 percet rögzítsenek, sokszor feszítettebb a tempó, és van, ahol egyenesen 16-25 percet vesznek fel. Nagypál Orsi nem is érti, ilyen esetekben minek kell oda a rendező, aki hiába instruálna, ha a legtöbb dolgot meghagyják úgy, ahogy elsőre rögzítették. Szóba került az is, hogy mennyire a vígjátékok bűvöletében élnek a sorozatgyártók, és tartani lehet tőle, hogy az Aranyélet-másolatnak tűnő Alvilág sikertelensége esetén az RTL Klub azt a következtetést vonja le: óvakodni kell a többi műfajjal, maradjanak csak a komédiák.
Abban egyébként Nagypál és Zomborácz is megegyeztek, hogy a rövidfilmeket inkább ugródeszkának tekintették, és már nem térnének vissza a műfajhoz, maradnak a sorozatoknál, és készítenék az újabb nagyjátékfilmeket. Igaz, a sorozatötleteket még el is kell adni, az Utóélet rendezője pedig hátránynak érzi, hogy az íróknak sokszor el is kell adniuk az ötletet, kiállni a színpadra és meggyőzni a jelenlévőket. Miközben tudjuk, hogy gyakran introvertáltabb emberekkel van dolgunk, és egy szkript minőségéről nem is feltétlenül árulkodik az, hogy jó showmannak mondható-e az írója. Zomborácz Virágnak egyébként lett volna egy olyan ötlete is, hogy egy értelmiségi család anyagi okokból leköltözik egy vidéki jurtába – ez a projekt viszont egyelőre nem valósult meg. Nagypál Orsi azért hozzátette, hogy ne adja fel, szerinte a tervet nem lenne érdemes veszni hagyni.
Kiosztották a Friss Hús díjait
Molvay Norbert rendezése, a Jövő szerdán kapta a legjobb rövidfilm díját a 7. Friss Hús Rövidfilm-fesztiválon. A nyomasztó dráma középpontjában egy abortusztanácsadás áll: a szakember igyekszik lebeszélni a fiatal nőt döntéséről, aki viszont minél előbb szabadulna a helyzetből. A legjobb magyar animáció Tóth Luca filmje, a Berlinalén debütált Lidérc úr lett. A Superbia alkotójától megszokott különös, melankolikus hangulatú alkotásban egy tumor aprócska lényként kel életre, és követi figyelemmel a magányosnak tűnő férfi életét. „Ez egyfajta szerelmi rajongás szimbolikája számomra. Egy olyan összetartozás-érzet, amit észérv és logika sem tud megingatni, mert egy kicsit mindig biztos vagy benne, hogy a másik ember hozzád tartozik” – nyilatkozta a Dot&Line blognak Tóth Luca.
Az NMHH Médiatanácsa mindkét díj esetében 500 ezer forintot ajánlott fel.
Három film kapott elismerő oklevelet: Szeleczki Rozáliától a Rozgonyiné, Lengyel Balázstól a Hármasban és Fazekas Máté Bencétől az Apám szíve. A legjobb magyar színésznő a Kék órában látható Kötél Orsolya, a legjobb magyar színész pedig a Szokásjog szereplője, Nagy Márk lett.
A magyar szekció zsűrijében Nicolas Graux belga filmrendező, Galácz Karolina, a DDB kreatívigazgatója és Gabriel M. Paletz forgatókönyvíró foglaltak helyet.
A tavalyi Friss Húson Kis Hajni filmje, a Last Call lett a legjobb rövidfilm, míg a legjobb animációs munkát Hegyi Olivér készítette.
