Március 28-án ünnepelte volna kilencvenedik születésnapját Psota Irén. A Nemzet Színésze és a kétszeres Kossuth-, illetve kétszeres Jászai Mari-díjas színművész már három éve nincs közöttünk.
Öntörvényű színész volt, zsigeri művész, aki bármilyen karaktert el tudott játszani, Szent Johannaként vagy a Hello Dolly címszerepében ugyanolyan letaglózó volt, mint amikor Yermát vagy a Macskajáték Orbánnéját keltette életre. „Minden szerepemben, mindennap újrakezdem az életemet, a pályámat. (…) Egy színész minden nagy szereppel kapcsolatban rengeteg gondolatot hoz ki magából, de ezeket nem lehet mind eljátszani. Csak egy-egy mozdulatban, hangszínben, pillantásban jelenik meg belőlük valami, s a többi láthatatlan marad, csak sugárzik” – vallotta 1988-ban önéletrajzi könyvében.
A sors nehéz utat jelölt ki számára: szegény családba született, apja kocsifényezőként próbálta eltartani feleségét és két lányát, Ilonát és a kisebb Irént. A morvaországi, tehetős kocsigyártó családból származó apa képtelen volt feldolgozni, hogy a háború tönkretette az életüket. Az italhoz fordult, a család pedig még mélyebbre süllyedt a nyomorban, a Valéria-telepre költöztették őket. Itt esett meg, hogy Psota apja revolverrel támadt az anyjára, hét év börtönre ítélték tettéért. Az életük nem lett könnyebb, éheztek, Irénnek sokszor kellett koldulnia.
Az enyészeté lehet a színészlegenda villája | Magyar Hang
Évek óta üresen áll és pusztul Gobbi Hilda nyaralója, a színházak a vagyonkezelőre mutogatnak, az állam hallgat.
A kislány apáca vagy orvos szeretett volna lenni, de útja másfelé vitte, a Mester utcai kereskedelmiben érettségizett, miközben önképzőkörben ismerkedett a színház világával. És itt dőlt el örökre Psota Irén sorsa. 1948-ban vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol Berek Kati, Szemes Mari, Soós Imre, Horváth Teri osztálytársa lett. A főiskola után rögtön leszerződtették a Madách Színházba, ahol olyan színészóriásokkal játszhatott együtt, mint Pécsi Sándor, Kiss Manyi, Tolnay Klári, Sulyok Mária vagy Gábor Miklós.
Egy ideig anyja vezetéknevén, Dávid Irénként szerepelt, de aztán mégis visszavette nehezen kimondható nevét, mert – tanáraival ellentétben – tudta, hogy a közönség Psotaként is emlékezni fog rá.
Megrögzötten hitt az életben, szerette a hullámzását, azt, hogy hol ad, hol vesz. A szerelem sok mindent elvett tőle. Pedig ő nagyon vágyott arra, hogy szeressék, és szerethessen valakit. „Mindig engem választottak, de az ösztönrendszerem csak ahhoz vonzott, aki figurálisan a szó szoros értelmében hasonlít rám. Én úgy hiszem, hogy akkor igazi egy pár, akkor van igazán találkozás, hogyha hasonlítanak egymásra külsőleg is. Tehát, hogy az ölelésnek minden érintési pontja azonos legyen, a fordulásban, az egymásba gubancolódásban” – írta könyvében.
Psota 70
Psota Irén 70. születésnapjának ünneplése
Ilyen volt egyik első szerelme, Seregi László koreográfus. Utána, még a főiskolai időkben ismerte meg Makk Károlyt, aki örökre megváltoztatta az életét. Öt évig éltek együtt, nyolc gyerekük lehetett volna, de a férfi erre még nem volt felkészülve, így a nőnek mindegyiket el kellett vetetnie, titokban, hisz az abortusz tiltott volt a Ratkó-korszakban. Mindezek ellenére az esküvő időpontját is kitűzték, de Makk Károly nem Psotát, hanem Krencsey Marianne-t vette feleségül. A színésznő nehezen szedte össze magát, de nem sokkal később hirtelen ötlettől vezérelve, fogadásból hozzáment egy muzeológushoz. Vele vásárolt szőnyeget, amikor a boltban megpillantotta élete szerelmét, a belsőépítész Molnár Jánost, akivel hamar összekötötte az életét. „Mindennél előbbre valók voltak a beszélgetéseink, sétáink, érintéseink, egymásba simulásunk, együtt alvásunk, együtt ébredésünk. Ahogy etetett, ahogy megtervezte a cipőimet, ruháimat – még a gombot is rájuk –, ahogy lerajzolt, ahogy írt rólam…” – emlékezett vissza később Psota. Szerelmüknek 1956 vetett véget, Molnár feleségét hátrahagyva disszidált.
A magánéleti viharok elől a színház nyújtott menedéket. Psota ekkoriban aratta első kiugró közönség- és kritikai sikerét Brecht Kurázsi mama című drámájában néma Kataként a címszereplő Kiss Manyi, illetve Zenthe Ferenc és Mensáros László mellett. Psota papnői hivatásként tekintett a színészetre, amiért áldozni kell, nem lehet mellékesen csinálni. A néma Kata szerepébe annyira beleélte magát, hogy bár egy szót sem kellett szólnia, estéről estére mégis mindig berekedt.
Kőbe zárt életek: gaz növi be sok színészóriásunk nyughelyét | Magyar Hang
Jászai Mari, Csortos Gyula és Major Tamás sírjához térkép vezet, de Jávor Pál nyughelyét alig találni, és akad kripta, amelyben málló vakolat és lehullott kőtörmelék fogadja a látogatót.
És ekkor vállalta el Makk Károly Ház a sziklák alatt című filmjének női főszerepét, a púpos Terkát is, keserű-fájdalmas alakításával örökre beírva magát a magyar film történetbe. Tragikus múltjuk ellenére Makk Károllyal barátként tekintettek egymásra, a rendező több emlékezetes szereppel engesztelte ki a színésznőt (Mese a 12 találatról, Fűre lépni szabad, Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?).
Az évek alatt Psota nagy formátumú színésznővé érett, aki drámai erővel keltett életre groteszk alakokat (mint a Kaukázusi krétakör Gruséje), zavarodott asszonyokat (például Tennesse Williams A tetovált rózsa című drámájának Serafinája). De éppígy sajátjának érezte a zenés műfajt, elég csak a Hello Dolly címszerepére, a Cabaret Fräulein Schneiderére vagy a Napfény a jégen vénkisasszonyára gondolni.
Psota Irén harmadik férje az író, műfordító, irodalomtörténész, kritikus Ungvári Tamás volt, akivel egy színházi premieren ismerkedtek meg. Tizenkét évig éltek házasságban. „Tizenkét év börtönből is sok” – jóval később Ungvári egy műsorban így emlékezett vissza erre az időszakra. Talán Psota számára is az volt, de élete egyetlen igaz szerelme, Molnár János elvesztése után csak a hivatásának élt; ahogy egyszer megfogalmazta, a magánnyal jegyezte el magát.
Amikor Görgey cukrot dobott Csurkának | Magyar Hang
Hol és hogyan nyaraltak a Balatonnál a magyar írók? Kiderül a Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb kiállításból.
Talán kevéssé ismert, hogy Schaár Erzsébet képzőművész szobrot mintázott Psotáról, az alkotói folyamatot Kovács András 1964-ben a Nehéz emberek forgatásakor örökítette meg. A celluloid ugyan elveszett, de a szobor talán valahol még őrzi az egyik legnagyobb magyar színésznő emlékét.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/13. számában jelent meg, 2019. március 29-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/13. számban? Itt megnézheti!
