HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra 230 ezer fori...

230 ezer forintos hajvágás – Kudarcba fulladt New York világraszóló sikere

HIRDETÉS

Nem az a meglepő, hogy ez a beruházás megvalósult, az igazi sokk az, hogy ilyen borzalmas lett – írta New York legújabb látványosságáról, a Hudson folyó partján épülő Hudson Yards projektről Oliver Wainwright, a brit The Guardian építészkritikusa. Az Egyesült Államok történetének legnagyobb és legdrágább magán ingatlan-beruházása lelkesen gyűjti a kritikusokat, a kezdetben csak feleslegesnek és túlárazottnak tartott városrészre ma már horrorként hivatkoznak, amely tovább mélyíti a szakadékot az alacsonyabb jövedelműek és a felső tízezer között. Holott a projekt egy lerobbant városrész felvirágoztatásának szándékával indult. A terv azonban olyan jól sikerült, hogy egyes vélemények szerint a végeredmény lassan tönkreteszi a környéket, és talán az egész várost.

HIRDETÉS

A kétezres évek elején Chelsea városrész meglehetősen vegyes képet mutatott, és semmiképpen sem számított Manhattan legelőkelőbb környékének. Különösen igaz volt ez a High Line, vagyis az egykori magasvasút pályája mentén futó utcákra. Marc Levin amerikai rendező Class Divide címmel forgatott dokumentumfilmet a negyed életéről, és a megszólaltatott helyi lakosok közül több is vadnyugatként jellemezte Chelsea nyugati részének tíz évvel ezelőtti mindennapjait. Ezt az állapotot igyekezett megváltoztatni a High Line Barátai elnevezésű non-profit szervezet, az volt a tervük, hogy parkká alakítják a 80-as évektől funkciótlanul, elhagyottan álló vasúti pályát. Bár az önkormányzat az ingatlanfejlesztő-lobbi hatására eltökélt volt a céltalanul kígyózó vonal lebontásában, hosszú küzdelem után végül a civilek győzedelmeskedtek, és 2006 áprilisában elindult a beruházás.

A park építése széles körű szakmai összefogással indult: két világhírű tájépítész, a New York-i James Corner és a holland Piet Oudolf a szintén nagyon magasan jegyzet építészirodával, a Diller Scofidio + Renfóval közösen álmodta meg a síneket felváltó zöldterületet. Utóbbi iroda számunkra immár Budapest kapcsán is ismerős lehet, ők tervezik ugyanis a Közlekedési Múzeum új, az egykori Északi Járműjavító helyén kialakítandó épületét. 2009-ben, három évvel a sínek felszedését követően nyílt meg a park első szakasza, két évvel később a második, 2014-ben pedig az egykori vonal teljes hosszában átadta magát a természetnek. Egy nyúlfarknyi kiszögellés átalakítása jelentette a negyedik fázist. Ezt a Sarkantyúnak nevezett szakaszt az eredeti tervek szerint már tavaly átadták volna, ám a határidő előbb idén áprilisra, majd júniusra változott.

Lebegő pályaudvar lesz az új Közlekedési Múzeum | Magyar Hang

Az elsőre az önkormányzat és a növénnyel borított vasszerkezetek helyett üres telkekre vágyó befektetők által kivitelezhetetlennek tartott ötlet valószínűtlen sikert aratott. A High Line New York egyik leglátogatottabb és legtöbbet fotózott látványosságává vált. Már az első szakasz gyorsan szenzációvá vált, a harmadik átadásakor több mint 5 millió turista kereste fel a parkot évente, ez a szám pedig mára csaknem megduplázódott. A számítások szerint a revitalizált egykori vasúti pálya több mint egymilliárd dollárral (285 milliárd forint) járul hozzá New York elkövetkező húsz évének költségvetéséhez.

Elsöprő sikernek gondolhatnánk a projektet, a megálmodói azonban más véleményen vannak. – Ebből a közösségből jöttünk, és tenni akartunk valamit a negyedért, de végül is kudarcot vallottunk – fogalmazott a High Line egyik ötletgazdája, Robert Hammond a CityLab urbanisztikai magazinnak az év elején. Hangsúlyozta, ha elölről kezdhetné, egészen másként fogna hozzá az elhagyott terület felvirágoztatásához. A parktól ugyanis Nyugat-Chelsea szociális problémáinak megoldását várták: a környezet élhetőbbé tételét, a környék revitalizálását, és végső soron a leszakadt osztályok felzárkóztatását. A High Line azonban éppen ellenkező eredményt ért el, a milliárdos beruházások játszóterévé változtatta Manhattan sokáig mellőzött szegletét.

HIRDETÉS
A Hudson Yards New Yorkban (Fotó: Lukács Csaba/Magyar Hang)
A Hudson Yards New Yorkban (Fotó: Lukács Csaba/Magyar Hang)

Több befektető már az induláskor a park mellé állt, jó érzékkel megsejtve a zöldterületben rejlő lehetőségeket, ám arra valószínűleg senki sem számított, hogy a High Line igazi pénzmágnessé teszi a környéket. Az egykori vasúti pálya szenzációs feltámasztásából senki sem akart kimaradni, egyre-másra épültek fel a hotelek, üzletek a park mentén, 2015-ben a Whitney Múzeum is a High Line mellet nyitotta meg új épületét. A gyorsan jött hírnév az ingatlanárakat sem hagyta érintetlenül. Bár a park megálmodói a helyi közösség életét szerették volna felrázni, a célközönség könnyen kiszorulhat Chelsea-ből, a sokszorosára emelkedett bérleti díjak lassan elűzik mindazokat, akiknek a High Line eredetileg épült.

Marc Levin már említett dokumentumfilmje is erre az ellentmondásra fókuszálva mutatja be a negyed valószínűtlen kontrasztjait. A legmagasabb jövedelműek számára frissen alapított magániskolát és a vele szemben, az utca túloldalán álló szociális bérházakat; a luxusgalériákat és a kilátástalan helyzetben lévő, bejelentés és egészségügyi biztosítás nélkül gályázó bevándorlókat; a sokmillió dolláros penthouse lakásokat és az azok ablakából látható játszótereket, sportpályákat, ahol a nincstelenség és a szegénység határán egyensúlyozó családok gyermekei játszanak. Ez persze sokak szerint csupán átmeneti állapot, és a Hudson partja hamarosan homogén képet mutat majd, a High Line körüli felhajtásnak köszönhetően egy „luxusgettó” épül majd New York szívében.

A Hudson Yards a szakmai és civil félelmek szerint drasztikusan átalakítja majd az Egyesült Államok legnagyobb városának arculatát. A kétlépcsős beruházás első állomását idén március 15-én adták át, a teljes befejezés a tervek szerint 2024-re várható. A húszmilliárd dollárt (5700 milliárd forint) is meghaladó költségvetésből, a több mint 11 hektáros területen eddig féltucat toronyház, bevásárló- és szórakoztató központ, a Shed névre hallgató kulturális központ, valamint a Vessel, egy 16 emeletes, kaptárra emlékeztető kilátó épült fel. Mind közül talán utóbbi keltette a legnagyobb hullámokat szakmai és kritikai körökben. A Fortune magazin 2016-ba arról írt, a Vessel lehet Manhattan válasza az Eiffel-toronyra, később azonban kevésbé vonzó párhuzamok születtek: szemetes kosár, gigantikus gyros, Rorschach-teszt, Escher-lépcső, 150 millió dolláros lépcső a semmibe. A legfőbb kritika azonban nem a formáját, inkább a tartalmát érintette, egészen pontosan az üzenetét. A New York Times cikke szerint valódi közösségi terek helyett a műalkotás és a kilátó funkciói között ingadozó építmény zárt rendszert hoz létre, amely a lakosság nagy részét kirekeszti a városrészből.

Ennek megfelelően a Hudson Yards sokak szemében nem egyéb, mint a szupergazdagok a város többi részétől gondosan elválasztott játszótere, amely veszélyes példát mutathat a jövő befektetői számára. A március 15-én átadott toronyházak máris megteltek, olyan óriáscégek nyitottak irodát az épületekben, mint az SAP, a L’Oreal, a Wells Fargo, de nem maradhatnak el a meghatározó divatcégek sem, a Dior, a Gucci és társaik, valamint a luxuséttermek sem. A vezető technológiai cégek – a Google, a Facebook és a Twitter – azonban nem mutattak érdeklődést, ami nem meglepő, hiszen, ahogy a New York Times cikke fogalmaz, az üveg- és fémparadicsom aligha találkozik a Szilícium-völgy urainak ízlésével. Ez pedig a lap szerint sokat elárul a gigantikus projektről, amely évtizedekkel ezelőtti gazdasági és városfejlesztési eszmék alapján igyekszik átalakítani New York látképét.

A bőséges kritika mellett azért támogatói is akadnak a beruházásnak. A Hudson Yards védelmezői szerint a projekt nem csupán egy elhanyagolt negyed, használaton kívüli rozsdaövezetének feltámasztása, de a 2001. szeptember 11-i terrortámadásból újjászülető város legfényesebb szimbóluma is. Nem mellékesen pedig hatalmas bevételt hoz New York számára.

Akármelyik érvelést is fogadjuk el, a High Line park eredeti tervei felől nézve a Hudson Yards cinikus gesztusnak tűnhet. A vagyoni különbségek okozta társadalmi feszültség enyhítése volt a cél, az eredmény pedig – ahogy arra a The Guardian cikke felhívja a figyelmet – egy láthatatlan falakkal körbevett luxusnegyed, ahol 800 dollár (230 ezer forint) egy hajvágás, és 30 millió dollárt (8,5 milliárd forint) kérnek egy lakásért. A gigantikus beruházás éppen ezért mutat túl a szűk környezetén, és szolgálhat elrettentő példaként minden város számára, amely új funkcióval igyekszik felruházni egy területet, legyen az elhagyott vasúti pályából kialakított zöldterület, vagy városi parkban épített múzeumi negyed. A High Line megálmodói a kudarcokból okulva ma már tanácsadói szolgáltatást biztosítva igyekeznek segíteni a magasvasút revitalizálásához hasonlóan hasonlóan kreatív és ambiciózus tervek kidolgozásában, nehogy egy újabb Hudson Yards szülessen valahol a világban.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,874lájkolóTetszik
2,409követőKövetés
16,761feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Orbán hamis mítoszt épít – Magyar Hang-ajánló

Németh Miklós- és Gémesi György-interjú; megszólal a „kutyagyilkos bisztró” pultosa; gyerekkönyvmelléklet; vajteszt. Itt a friss Magyar Hang!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek