Március végén került a mozikba a Disney legújabb élő szereplős produkciója, az 1941-es klasszikus rajzfilm újraalkotása, a Dumbo. A nagyfülű kiselefánt meséje alaposan eltávolodott az eredetitől, és nem csak hús-vér emberek, de az aktualizáló tanulság miatt is, amelyet mintha csak napjaink társadalmi problémáira szabtak volna az alkotók. Bár a szándék felől már lehetnek kétségeink, hiszen a Dumbo végső soron éppen azt az agresszív terjeszkedést kritizálja, ami a Disney-nél hosszú évek óta bevett gyakorlat. Feltehetően mégsem öniróniának szánták a gesztust, arról lehet inkább szó, hogy a filmkészítésről a profitmaximalizálásra átállt stúdiónál a megállíthatatlanul ömlő milliárdok mellett ilyen apróságokra már nem jutott kellő figyelem.
Az eredeti történet szerint a bűbájos újszülött elefánt a csodájára sietők csiklandozásától hatalmasat tüsszent, amire édes kis fülei hatalmasra nőnek. Az abnormális hallószerv a cirkuszi állatok céltáblájává teszi Dumbót, aki azonban hamarosan csattanós választ ad a gúnyolódóknak, amikor füleit szárnyként használva felrepül, és a legvirtuózabb madarakat megszégyenítő módon szeli át az eget. A remake az alapot meghagyja, ám a kapzsiságról szóló, moralizáló példabeszéddé alakítja a sztorit. Dumbo világraszóló produkciója felkelti egy gátlástalan pénzember figyelmét, V. A. Vandevere (Michael Keaton) még a kegyetlen gyilkosságtól sem riad vissza, hogy a lehető legnagyobb profitra tegyen szert a kiselefánt segítségével. Természetesen a szeretet és jóság végül felülkerekedik a pénzéhségen, a címszereplő – a rajzfilm fináléjával ellentétben – megszabadul a szórakoztatóipar béklyóitól, és visszatér természetes közegébe.
Élőszereplős Dumbo és az új Star Wars-trilógia lezárása: ezeket várjuk idén | Magyar Hang
Ismét elárasztanak bennünket a folytatások és a szuperhősfilmek, de az ínyenceknek sem kell csalódniuk a 2019-es termésben.
A Dumbo nem csupán tartalmában, de időzítését tekintve is izgalmas párhuzamot mutat a gyártó stúdió – egészen pontosan a stúdiót is tulajdonló The Walt Disney Company – tevékenységével. A filmet alig egy héttel azt követően mutatták be, hogy a Disney végleg bekebelezte a 21st Century Foxot, az egyik legismertebb amerikai médiavállalatot. A 71,3 milliárd dolláros (több mint 20 ezer milliárd forintos) üzlet révén a Disney megszerezte a Fox teljes portfólióját, a filmstúdióktól kezdve a tévécsatornákon (köztük a National Geographicon) át olyan filmek licencjogáig, mint a Die Hard, a Csillagok háborúja, az Alien és az Avatar. Az akvizíció eredményeként az egykor a rajzfilmjeiről és gyermekfilmjeiről ismertté vált médiavállalkozás az amerikai mozis piac közel felét lefedi, ami ellen többen felemelték a szavukat, így a forgatókönyvírók céhe is, amely szerint a Fox felvásárlása káros hatással lehet a filmiparra.
Talán az üzlet mérete meglepő lehet, az eljárás azonban általános gyakorlatnak tűnik a Disney működésében. Korábban ugyanígy vetették ki a hálójukat az egyik legsikeresebb és legkreatívabb animációs stúdióra, a Pixarra, amelyet 2006-ban vásároltak meg 7,4 milliárd dollárért (akkori árfolyamon 1554 milliárd forint). Hasonló módon szerezték meg a szuperhős képregényekkel világhírűvé vált Marvelt három évvel később, illetve a Csillagok háborúja és az Indiana Jones-filmek gyártójaként ismert, George Lucas alapította Lucasfilmet is 2012-ben, mindkettőt egyaránt közel 4 milliárd dollárért (840 milliárd forint).
A Marvel felvásárlása révén a Disney birtokolja minden idők két legsikeresebb filmes franchise-ának jogait: a Marvel képregényekből készített sorozat közelít a 20 milliárdos dolláros (5700 milliárd forint) bevételhez, míg a Csillagok háborúja-filmek eddig közel 10 milliárdot termeltek.
Mickey egér mára mintha vérszomjas, opportunista szörnyeteggé nőtt volna, amely éppen azokat az erkölcsi törvényeket hágja át újra és újra, amelyek a Disney-filmek alapját jelentik. Jó példa erre az egyik legnagyobb bevételi forrást jelentő A galaxis őrzői című filmsorozat esete. A széria író-rendezőjét, James Gunnt a stúdió azonnali hatállyal kirúgta, amikor kiderült, a férfi évekkel korábban kisgyermekek megerőszakolásával viccelődött a Twitter-bejegyzéseiben. Bár Gunn állítása szerint a menthetetlen szövegeket csupán fekete humornak szánta, és azóta már komoly jellemfejlődésen ment keresztül, a Disney hajthatatlan maradt. Egészen addig, amíg kiderült, hogy a rendező eltávolítása veszélybe sodorja a sorozat harmadik epizódjának elkészültét, amely az első két részhez hasonlóan milliárdos bevétellel kecsegtetett korábban. Megvárták, amíg elül a botrány, és csendben visszavették Gunnt, aki így a me too botrányok idején is zavartalanul folytathatja munkáját
Ha mindezek után önironikus gesztusnak szánták a Dumbót, a tanulság is átértelmeződik kissé. Hiába szabadul meg pénzéhes tulajdonosától a kiselefánt, és tér haza, a dzsungelbe, végül mégis akad valaki, aki továbbra is hasznot húz a hatalmas, ártatlan fülekből. A Disney.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/14. számában jelent meg, 2019. április 5-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/14. számban? Itt megnézheti!
