HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Azt ismered, ...

Azt ismered, hogy egy társadalom zuhan lefelé?

HIRDETÉS

A világ a tiétek – szólt a plakátfelirat A gyűlölet című kultikus filmben, amit a történet ismeretében nem lehetett nem ironikusan értelmezni. Napjainkból visszanézve mintha csak még aktuálisabb lenne Mathieu Kassovitz drámája. Párizs külvárosaiban az erőszak az úr, rendet tartani képtelenség, főleg, hogy akarat sincs nagyon rá. A reménytelenség frusztrációt szül, az indulatok már rég kirobbantak, miközben mások próbálnak úgy tenni, mintha valójában semmi gond nem lenne. A másodgenerációs bevándorlók elkeseredettsége pedig szép lassan a harmadgenerációsok dühébe csap át, miközben a populista erők is előszeretettel öntenek olajat a tűzre.

HIRDETÉS

„Azt ismered, hogy egy társadalom zuhan lefelé? És miközben zuhan, azt mondogatja, hogy megnyugtassa magát: eddig minden rendben, eddig minden rendben. Nem a zuhanás számít. A leérkezés” – a film emlékezetes monológja valószínűleg egy életre bevésődött annak, aki valaha is hallotta. Gondolhattuk legalábbis eddig, de Romain Gavras új filmjét látva mintha akadna, aki az utolsó három percet kihagyta volna A gyűlöletből. Abban bízván, hogy a zuhanás után a földet érés csak véletlenszerű opció, és lehetséges az is, hogy az első emeletnél valaki kinyúl, hogy végül elkapja a lefelé tartókat.

A Tiéd a világ (Le monde est à toi) még címében is utal a Kassovitz-klasszikusra, az iróniának viszont itt már semmi nyoma. Costa-Gavras fiának akcióvígjátéka szintén lecsúszott egzisztenciákat, erőszakra hajló bevándorlókat, felelőtlen üzleteket és egy életen át dédelgetett álmokat mutat, azzal a végkicsengéssel: ez az egész azért inkább mulatságos, mint borzasztó. Persze, Marx óta tudjuk jól, hogy ami először tragédia, az másodszor komédiaként tér vissza, de a jelent ismerve mégsem olyan önfeledt a mosolyunk. A Tiéd a világ ráadásul egészen aktualizálja is a kilencvenes évekbeli sztorit, behozva internetes összeesküvés-elméleteket és Instagram-csillogást is a képbe.

A magyar változat ügyesen csatlakozott rá a Gavras-film hangulatára, „Fluor Tomi dumáival” hirdetve a mozit. A zenész nemcsak szinkronhangként, de a magyar szöveg írójaként is beszállt, ajánlata szerint első ismert dalának szellemében megírva a beszólásokat. (A G-betűs dal címét és szövegét nem idéznénk.) Miután felirattal láttam a filmet, a magyar változatról nem adhatok számot, az eredeti viszont nem pont az ízes káromkodások miatt nevettet meg időnként, így feltehetőleg jelentősen fel lett turbózva az alkotás. Ami persze akár jót is tehet a műnek, ahogy mondjuk Nagy Feró tett a Ford Fairlane kalandjainak, vagy Csuja Imre a Torrentének.

Az viszont tagadhatatlan, hogy az eredeti film is tud szórakoztató lenni, például a már említett konteók beemelésével, illetve Henri (Vincent Cassel) karakterével. A színészt konkrétan láthattuk már A gyűlöletben is, ezúttal viszont jóval kezelhetőbb figurát hoz, bumfordisága pedig sokat hozzátesz a Tiéd a világ szerethetőségéhez. A film főhőse egyébként Farès (Karim Leklou), a szintén esetlen mamakedvence, akinek élete vágya egy medencés ház, s ott a nyugodt hétköznapok elérése. Nehezíti a dolgát nála jóval harciasabb anyja, valamint tőle távolságot tartó barátnője, de egy nagy üzlet végre azzal kecsegtet, hogy a hátráltató tényezők ellenére is sikerül megcsinálnia szerencséjét.

HIRDETÉS

A sablon persze régóta ismert, és tudjuk jól, hogy egy hasonló akcióvígjáték csak egyféleképpen végződhet. Ami viszont érdekessé teszi az egészet, hogy a díszletek és szereplők egész hasonlók, mint Kassovitznál. Ami egyfajta állásfoglalássá is válhat: nem kell majrézni, végül az is összeügyeskedheti a szerencséjét, akit a való életben már nézni sem bírunk, mert csak a koponya csattanását várjuk a betonon. A hősök ezúttal puhára esnek. Ilyen a XXI. századi francia álom: kiszámítható, a zuhanást végigdumáló, a törvényszerű csattanást semmibe vevő. Nevessünk, amíg tehetjük!

Tied a világ (Le monde est à toi) francia akció-vígjáték, 95 perc, 2018

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Lakner Dávid
Lakner Dávid
1990-ben született újságíró, a Magyar Hang munkatársa. 2015-től dolgozott a Magyar Nemzetnél, előbb az MNO-nál, majd a kultúra rovatban. Média, film, irodalom, Bergman, Camus, Vonnegut.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,393lájkolóTetszik
2,281követőKövetés
16,152feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Ugrás a mély vízbe – Magyar Hang-ajánló

Interjú György Péterrel, Ungváry Krisztiánnal, Rékasi Károllyal és Zsigmonddal, valamint a Fridays for Future hazai szervezőivel. Itt a friss Magyar Hang!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Májusi morranás

Kész szerencse, hogy a globális éghajlatváltozás csak valami bolsevista zöld humbug meg nemzetközi izé.

Selyemzsinór