Törölte a kormány a világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül az Óbudai-szigetet, más néven a Hajógyári-szigetet – jelezte elsőként a Népszava a pénteki Magyar Közlöny nyomán. Az Orbán Viktor által aláírt rendelet nem indokolja, hogy „A Római birodalom határai – A dunai limes magyarországi szakasza” elnevezésű, UNESCO-védettségre javasolt helyszínek közül miért került ki az Óbudai-sziget.
A 32 hektáros sziget régészeti védelem alatt áll. Értékes maradványa a II. század idején, Hadrianus császár uralkodása idején épült, mai napig teljes mértékben fel nem tárt helytartói palota. – A római korban, különösen a késő római korban a Duna mindkét partja, illetve a Duna-szigetek őrtornyokkal voltak ellátva – fogalmazott az MTI-nek a 2007 júniusában kezdődött próbaásatások vezetője, Havas Zoltán. – Ennek a láncolatnak a Hajógyári-szigeti elemei gyakorlatilag ismeretlenek. Északon a Gázgyár területén van a legközelebbi őrtorony, amit ismerünk, délre pedig a Margit-sziget északi csúcsán. A kettő között pedig hiányzik a láncolat.
A Hajógyári-sziget déli részére a kétezres évek elején kaszinóvárost terveztek. A területet az ÁPV Rt. 4,6 milliárd forintért adta el az Álom Sziget Kft-nek, egészen pontosan a magyar leányvállalat mögött álló izraeli anyacégnek, a Plaza Centersnek. (Ennek keretében zajlottak például az előbb említett 2007-es próbaásatások is.) A 400 milliárd forintos beruházás a gazdasági válság hatására azonban megtorpant, a területet, a rajta álló ingatlanokkal együtt a magyar állam 2013-ban 3,99 milliárd forintért visszavásárolta. A helytartói palotát is rejtő földdarabot még korábban, opciós jogával élve vette vissza az állam egymilliárd forintért.
Öt éve a kormányzat eltökélt szándéka volt, hogy feltárják a helytartói palotát, és népparkot hozzanak létre. 2016-ban pedig az Orbán-kormány úgy döntött, hogy az Óbudai-sziget is a világörökség részévé teszik. Tavaly be is nyújtották az erről szóló pályázatot. Az ügy külön miniszteri biztost kapott, az ókori római határvédelmi rendszert hosszú évtizedek óta kutató, arról több (magyar és angol nyelvű) szakpublikációt is jegyző Visy Zsolt személyében. A január 31-én beadott pályázat 1500 kilométeren mintegy 98 helyszínt foglal magában, ebből 65 található Magyarországon.
Másfél hónappal az UNESCO szavazása előtt húzták ki a helyszínek közül a Hajógyári-sziget
Az időzítés azért is különösen pikáns, mert az UNESCO megbízásából nemrég jártak Budapesten a világörökségi helyszíneket felügyelő ICOMOS munkatársai, illetve alig másfél hónap múlva, június végétől tartja következő ülését a Világörökségi Bizottság az azerbajdzsáni Bakuban. Ott döntenek majd az új helyszínek felvételéről.
Nem mellékesen az UNESCO komoly aggályokat fogalmazott meg a budapesti világörökségi helyszínekkel kapcsolatban. A Városligetbe tervezett múzeumi negyed, a budai Vár kormányzati negyeddé alakítása, valamint sok egyéb mellett a Kopaszi-gátnál épülő 120 méter magas MOL-torony is szerepelt a kifogásaik között. Ezért is érkeztek tavaly után idén is Budapestre az ICOMOS munkatársai, akik a hivatalos szervek mellett civilek véleményét is kikérték a világörökségi helyszíneket, és azok ütközőzónáját érintő beruházások ügyében.
A múzeum is a sajtóból értesült a lépésről
Megkerestük az ügyben a szakmai felügyeletet ellátó BTM Aquincumi Múzeumot. Kiderült, ők is a sajtóból értesültek róla, hogy az Óbudai-szigetet (Hajógyári-szigetet), amelyen Hadrianus palotája található levették az UNESCO világörökségi státuszra javasolt magyarországi/óbudai helyszínek közül. A múzeum igazgatója, dr. Láng Orsolya előzetes tájékoztatást erről nem kapott, konzultáció ebben az ügyben vele nem történt. Amíg az üggyel kapcsolatos információk nem tisztázódnak, türelmet kérnek, tájékoztatást kértek a Limes világörökségi jelölést felügyelő miniszteri biztostól, Visy Zsolttól. Akkor tudnak hiteles tájékoztatást nyújtani és a felmerült kérdésekre érdemben választ adni, ha megismerték az ügy hátterét.
Megújul Aquincum egyik amfiteátruma, az MNV erről sem nyilatkozik | Magyar Hang
Áprilisban lezárták a látogatók elől az ókori római kori Óbuda katonavárosának amfiteátrumát. Ősszel el is kezdődött a munka.
Reagált a III. kerületi önkormányzat is, ám mivel egyelőre előttük sem ismertek a kormány döntésének részletei, sem pedig az oka, ezért – ahogy lapunknak írták – érdemben nem tudtak válaszolni a kérdéseinkre. Megkerestük a Miniszterelnökség sajtóosztályát is, ahonnan egyelőre nem kaptunk választ, ám amint ez megtörténne, frissítjük a cikkünket.
A Hajógyári-sziget ad otthont minden évben Európa egyik legnagyobb szabadtéri zenei rendezvényének, a Sziget-fesztiválnak. A több százezres közönséget megmozgató márka többségi tulajdonrészét Gerendai Károly és tulajdonostársai 2017-ben adták el egy brit-amerikai befektetőcégnek.
(A cikket Ficsor Benedek és Balogh Roland írták.)
