HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Láng Orsolya ...

Láng Orsolya kapta a KAFF-nagydíjat

HIRDETÉS

Egy halászfalu törékeny egyensúlyát mutatja meg tíz percben Láng Orsolya filmje, a Szezon után, ami a nagydíjat vihette haza az idei, 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválról (KAFF). Ezzel párhuzamosan rendezték meg a 11. Európai Animációs Játékfilm és Televíziós Filmfesztivált is, a szombat esti díjátadón pedig egyaránt jutalmaztak hazai rövidfilmeket, európai egészestés munkákat vagy épp sorozatepizódokat. Nemcsak a szekciózsűrik döntöttek, szavazott a közönség, illetve a diákok és a filmkritikusok is odaítéltek néhány díjat.

HIRDETÉS

Láng Orsolya munkája nemcsak ezt az elismerést kapta, átvehette a filmkritikusok dicsérő oklevelét is. Szintén kettőt ítéltek oda Klingl Béla 3D-s filmjének, ami kiérdemelte a legszínvonalasabb képi formanyelvért és a legjobb animációs munkáért járó oklevelet is. A ReMake-ben szembesülhetünk azzal, mivel jár, mikor már kiskorban kiölik belőlünk a kreativitást, a bántásokat pedig megszokjuk, és csak tovább örökítjük gyermekeinkre. Az apró agyagemberek egyhangú életéről mesélő sztori szép ívet zár be, és bár azt mutatja meg, mennyire nem változik semmi, mégsem lesz monotonná a végére is meglepetéseket tartogató rövidfilm.

Láng Orsolyáé mellett az idei fesztivál egyik fontos elismerése volt az életműdíj, amit Mikulás Ferenc adott át az Oscar-díjas Rófusz Ferencnek. A légy rendezője régi tervét váltotta valóra Az utolsó vacsora című kisfilmmel, ami indult is az idei versenyprogramban. Rófusz az, aki a legtöbbet tette a magyar animációs filmért – méltatta őt a fesztiváligazgató. A június 19-23. között, szerdától vasárnapig zajló rendezvényen mások mellett kérdeztük Rófuszt és Klingl Bélát is, jövő héten érkező cikkünkben elmesélik, ők hogyan látják a magyar animáció helyzetét.

Fokvárosi animáció, japán-magyar barátság: elstartolt a KAFF | Magyar Hang

Egészen 1935-ig nyúlnak vissza Afrika animációs hagyományai, így bőven van honnan merítenie az idei, 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválnak (KAFF). Az idei esemény vendége a kontinens, így válogatás lesz látható a Frenkel fivérek első produkcióiból, a Walt Disney-karakterekre emlékeztető Mish-Mish Effendivel a főszerepben. De találkozhatunk afrikai stop-motion munkákkal, illetve az ezredforduló utáni terméssel is.

Ugyancsak több elismeréssel jutalmazták Nora Twomey egészestés munkáját, az Angelina Jolie produceri segítségével készült A kenyérkeresőt. Ír-luxemburgi koprodukcióról van szó, de a történet egyenesen a tálibok uralta Kabulig vezet, ahol a nők a minden napos megaláztatáson és erőszakon túl másra nemigen számíthatnak. A rendkívül nyomasztó, különleges alkotás megkapta a közönségdíjat és a legjobb európai egészestés filmnek járó elismerést. Az európai játékfilmek zsűrijét egyébként az a Michael Dudok de Wit vezette, akit A vörös teknősért Oscarra jelöltek, az Apa és lánya című rövidfilmért pedig haza is vihette a szobrocskát. A zsűri tagja volt még Bognár Éva Katinka filmrendező és Gerencsér Péter filmtörténész.

Az európai tévésorozatok mezőnyében Dorte Bentson brit-dán produkciója, a Vitello undi barátnője ért díjat. A legjobb tévéspeciált megosztva kapta A bandita patkány, illetve a szlovák Mimi és Lisa – A karácsony fénye. Szép mese egy látássérült lányról, a fojtogató magányról és a megmentett ünnepről. A szekciózsűrit Otto Alder fesztiválszervező-kurátor vezette, de tag volt még Mohamed Ghazala animációs professzor, a Duna médiaszolgáltatási igazgatójaként ismert Medveczky Balázs, valamint Wunder Judit animációs filmes, a tavalyi KAFF-nagydíj nyertese. (Jövő héten érkező cikkünkben őt is megszólaltatjuk.)

HIRDETÉS

Kecskemét város díját a Medvevilág Szicíliában rendezője, Lorenzo Mattotti vehette át Szemereyné Pataki Klaudia polgármestertől. A díjakért járó pénzjutalmakba egyébként beszállt többek közt a Magyar Művészeti Akadémia, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, de a Magyar Nemzeti Bank is. Külön elhangzott, hogy a Médiatanács Mecenatúra programja keretében eddig mennyi film megszületését támogatták.

A magyar zsűrit a Fecsegő tipegőkkel és a Jaj, a szörnyek!-kel befutó Csupó Gábor vezette, a tagok között pedig ott volt még Bán János író, Lakatos Pál Sándor szobrászművész, Pápai Zsolt kritikus és Ishu Patel rendező is. Dicsérő oklevéllel távozhatott az Apapara (Csont Zsombor), az Iriján és Jonibe (Rofusz Kinga), valamint a Platon Karataev: Orange Nights (Molnár Luca Anna, Verhóczki Ádám). A legjobb technikai kivitelezésért Bucsi Rékát és a Solar Walkot ismerték el, a legjobb forgatókönyvért pedig Glaser Katit és a Városi legendákat. A legjobb 3D-film Molnár Csabától a Martian Logistics Co. reklámja, a legjobb alkalmazott animáció pedig Mendrei Miklóstól a Comedy Central Pixel Idents. A diákfilmek közül a Jacques futását (Horesnyi Máté) díjazták, a Gyermekzsűri pedig Traub Viktóriától a Sellők és rinocéroszokat találta a legjobbnak.

A legjobb animációs rövidfilm Tóth Rolandtól a Lugosi életében kalauzoló Bela, a legjobb nagyjátékfilm pedig a híres festmények közt szaladó Ruben Brandt, a gyűjtő (Milorad Krstic) lett. Magyar sorozatepizódok közül jutalmazták a Cigánymeséket, valamint a frissen indult Kippkoppot is, ami egyébként közönségdíjat kapott az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesülettől is. A zseniálisan tabumentes magyar széria, a Candide sajnos díj nélkül maradt, de a fesztiválon látható volt, szemben a köztévével, ahol korábban számos kifogást emeltek.

A fesztivál egyik nagy nyertese Andrasev Nadja, aki Szimbiózis című rendezésével a Diákzsűri és a filmkritikusok elismerése mellett megkapta a legjobb elsőfilmnek járó díjat. Igaz, a bemutatkozása korábbra tehető, nem is akárhogy indított. A nyalintás nesze című diplomafilmje versenyben volt a 2016-os Cannes-i Filmfesztiválon, ahonnan végül díjjal térhetett haza.

A 2017-es KAFF közben azt sejtette, hogy az egyre sikeresebb fiatal rendezőnők témák terén is megtalálhatják az összhangot. Az erotikus-(nagy)macskás vonal megjelent Andrasev Nadja mellett Wunder Juditnál, de Lovrity Anna Katalinnál is. A nyalintás nesze rendezője úgy látja, abban az évben véletlenül alakult ez így, főleg, hogy még egyazon blokkba is kerültek ezek a munkák. De ezen túl nem gondolja, hogy nagyon hasonlóak lennének a filmjeik.

A Szimbiózisban már nincsenek is cicák (leszámítva egy-két kósza nagymacskát), erotika viszont nagyon is, csak épp nagyon eltérő megközelítésben. A film egy féltékeny nő története, aki a sztori végére viszont fejlődik, sikerül felülemelkednie sértettségén. – A rivalizálás átalakul másféle érzéssé, és ahogy a főszereplő belelát a többi nő életébe, megjelenik a szolidaritás, az együttérzés – mondja lapunknak Andrasev Nadja.

HIRDETÉS

Nagyon más ez tehát, mint mondjuk a Füst Milán-féle A feleségem története, amiből most Enyedi Ildikó készít filmet. Ott a férfi főhős féltékenysége válik egyre őrjítőbbé, csakhogy neki esze ágában sincs elfogadni, hogy párjának mások is lehetnek az életében. – Férfiúi féltékenységet én is tapasztaltam már, biztosan vannak hasonló aspektusok. Az én filmemben is megjelenik, hogy a főszereplő nem érti a párját, fogalma sincs, mit csinálhat nélküle. Klisés helyzetek ezek végső soron. Amit nyilván sosem szeretne átélni senki, férfiak és nők sem, aztán egy nap mégis egy idegen hajszálra bukkanunk – fejti ki a rendező. Aki fontosnak tartja kiemelni, hogy nem tanmesét készített, ne keressük a példázatjelleget, ez csak egy nő, akivel épp ezek történnek meg.

A Szimbiózis az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon mutatkozott be, Andrasev Nadja pedig nagyon örült neki, hogy nők és férfiak egyaránt lelkesedtek érte, és megosztották vele tapasztalataikat. A nyalintás nesze egyébként egy Bodor Ádám-novella adaptációja, így a rendező szerint a Szimbiózis mindenképpen más lett, itt sokkal jobban meg tudta mutatni magát. A film francia-magyar koprodukció, nemrég készült el, így most a francia forgalmazóval tervezik a további fesztiválmegjelenéseket.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Lakner Dávid
Lakner Dávid
1990-ben született újságíró, a Magyar Hang munkatársa. 2015-től dolgozott a Magyar Nemzetnél, előbb az MNO-nál, majd a kultúra rovatban. Média, film, irodalom, Bergman, Camus, Vonnegut.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,935lájkolóTetszik
2,831követőKövetés
18,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„A világ kezd totálisan meghülyülni” – Magyar Hang-ajánló

Presser Gábor- és Stefano Bottoni-interjú. Riport a határról és az épülő tiszaújvárosi konténervárosról. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Facebook komment miatt kirúgták Lattmann Tamást a közszolgálati egyetemről

Az Alapjogokért Központ egyik női munkatársára tett az egyetem szerint elfogadhatatlan – szexista – megjegyzéseket. Az oktató szerint azonban ő tisztázta a félreérthető kiírását és bíróságra megy.

1984