Lendületes, szórakoztató előadáson mesélt Jankovics Marcell arról, hol tartanak a Toldi rajzfilmsorozat munkálatai, és mit várhatunk az újabb Arany János-adaptációtól. A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) keretében, az Otthon moziba szervezett mesterkurzuson a rendező többek között elárulta, melyik fideszes politikus korai viseletére emlékeztet Arany János haja, de azt is, Fekete László lenyomta-e a csehverő daliát.
Jankovics azzal kezdte, hogy a pályázat sorsa másfél éve dőlt el, az ahhoz vezető út viszont rendkívül rögösnek bizonyult. Gémes József olajfestményen készült Toldija után sokáig nem érezte úgy, hogy az alapanyaghoz kellene nyúlnia, míg nem aztán később egy könyvillusztrációra már igent mondott. A kihívást az jelentette, hogy a Toldi-sztori ma már nem túl izgalmas a fiatalok szemében, a fiúkat is a szuperhősös fantasyk kötik le a petrencés rudat a magasba emelő férfiú helyett.
Aki valójában csak egy siheder, még ha ezzel sokszor a tanárok és diákok sincsenek tisztában, mikor Arany János művéről tanulnak. Pedig világosan le van írva, hogy Miklósnak a legénykor sem pelyhedzik az állán, ráadásul nője sincs, anyjával viszont annál többször ölelgetik-csókolgatják egymást. Ezen a téren vissza is kellett fogni a sorozatot Jankovics szerint, mert nem lehet csak annyit mutatni, miként babusgatja a fiút a gondos szülő. Aki egyébként „posszibilis korban van még”, hiszen „a mama csak 43 éves”. Manapság, aki 43 éves, az még bőven bombanő, hangzott el, és az Miklós édesanyja is, aki tulajdonképp a ház ura. Szegény Miklós csak papíron az, de hát neki sokkal inkább a földeken kell vitézkednie.
Láng Orsolya kapta a KAFF-nagydíjat | Magyar Hang
Egy halászfalu törékeny egyensúlyát mutatja meg tíz percben Láng Orsolya filmje, a Szezon után, ami a nagydíjat vihette haza az idei, 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválról (KAFF). Ezzel párhuzamosan rendezték meg a 11. Európai Animációs Játékfilm és Televíziós Filmfesztivált is, a szombat esti díjátadón pedig egyaránt jutalmaztak hazai rövidfilmeket, európai egészestés munkákat vagy épp sorozatepizódokat.
Őt azért is szeretjük, mert egy izompacsirta, aki magyar, legyőzte a csehet, továbbá Arany János teremtménye. Emlékezzünk, ott volt Jankovics elmondása szerint Fekete László is, aki megpróbálkozott egy „petrencerúdnak látszó valamivel”. Hiába, el kell fogadnunk, hogy az elbeszélő költeményben csodákat látunk, már ami például Miklós testi erejét illeti.
A kiírásban az szerepelt, hogy az egész műnek el kell hangoznia, de Jankovics erősen meghúzta, és így adta be a pályázatát, sikerrel. Mint mondta, a szöveg nem mindenhol dramatizálható, leírást találunk leírás hátán, ilyen esetekben pedig épp hogy a képnek kell beszélnie.
A kamasz Miklós szeplőket is kap, de még mindig nem annyit, mint bátyja, aki mindenhol csupa pötty lesz. Azért amikor szembekerül a cseh vitézzel, hősünk bajsza már serkenni kezd. Amikor pedig csodálatos dolgokat visz véghez, akkor közben hihetetlen testi átalakuláson is keresztül megy, ezzel pedig Jankovics szerint közelebb fog állni a Fehérlófiához, mint az eredeti Toldihoz.
György ezzel szemben kissé idióta alakként jelenik meg, akit ki kell tolni a birtokról. Kicsit franciás megjelenésű, természetesen manikűrözi magát, és babakendőszerű infulát visel, amire a macsó magyarok már biztosan nem vállalkoztak volna. Miklóson ezzel szemben korhű ágyékkötőt látunk, míg a rajzfilmsorozatban megjelenő Arany Jánosnak olyan haja van Jankovics szerint, mint a pályakezdő Szijjártó Péternek volt. Miután a Toldit elolvasta, Petőfi Sándor rögtön megkereste Aranyt, egyben le is rajzolta, így a költő megjelenítése nem ütközhetett akadályba. A szerzőre kevesen gondolnak úgy, mint akinek van humorérzéke, pedig Aranynak nagyon is volt, ez pedig megjelenik majd a sorozatban – fejtette ki a filmes.
Fokvárosi animáció, japán-magyar barátság: elstartolt a KAFF | Magyar Hang
Egészen 1935-ig nyúlnak vissza Afrika animációs hagyományai, így bőven van honnan merítenie az idei, 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválnak (KAFF). Az idei esemény vendége a kontinens, így válogatás lesz látható a Frenkel fivérek első produkcióiból, a Walt Disney-karakterekre emlékeztető Mish-Mish Effendivel a főszerepben. De találkozhatunk afrikai stop-motion munkákkal, illetve az ezredforduló utáni terméssel is.
A műre elmondása szerint két szint jellemző: van egy reálisabb, Alföld-ábrázolással izgalmassá tett, ami nélkülözi a mitologikus elemeket. Van viszont egy olyan sík is, amikor a szereplők képzelődnek, az animációs sorozatban pedig láthatjuk majd ezt is. Jankovics hozzátette egyébként, hogy a rajzfilmes realizmus eddig távol állt tőle, így a Toldi kicsit kísérleti nyúl is lesz, avagy ő fog annak számítani.
Ott van továbbá a költeményből Bence, „egy aranyos, öreg bácsi”, aki Aranynál mindig sír, de a sorozatban ezt is visszafogják majd. Lesznek továbbá szöcskék, sáskák, csomolyók, Györgynek a 40 helyett 16 csatlósa, hányó vitézek viszont nem. Bár Jankovics gondolt rájuk, de aztán Mikulás Ferenc producer tanácsára elvetette a gondolatot, mert „ez kevéssé méltó Aranyhoz”. Miután nő csak elvétve akad a műben, ezért a rendező úgy döntött, hogy Miklós lova, Rigó majd kanca lesz nagy szempillákkal, és ők majd szeretgetik egymást időnként. Buda vára viszont még nem volt kész a történet során, így a sorozatban majd feltehetőleg láthatjuk, amint zajlanak az építkezések a háttérben. A figurák tervei a Képes Krónika és a XIV. századi Manesse-kódex alapján születtek.
A Toldi rajzfilmsorozat várhatóan 2020-ra készülhet el, az Arany János-emlékév alkalmából pedig egymilliárd forintos támogatást kapott. Az epizódok 7–10 perc hosszúak lesznek, egy rész egy éneknek felel majd meg. Az első epizód már elkészült, ezt is le vetítették az Otthon moziban.
