Szabó bácsi nyugdíjas, így már nincs bejárása egykori munkahelyére, az üzembe, de egy véletlen folytán szemtanúja lesz egy üzemi szövetlopásnak. A tolvajok, hogy mentsék a bőrüket, leütik az öreget, és iratait is elszedik tőle. Ezzel a krimibe illő jelenettel indult útjára hatvan éve, 1959. június 30-án a Szabó család című hangjáték, amely aztán hosszú évekig a Magyar Rádió legnépszerűbb műsorának számított. A József Attila Színház dramaturgja, Liska Dénes ötlete alapján készült folytatásos hangjátékban egy angyalföldi munkáscsalád és barátainak életén keresztül a Kádár-kor kisembereinek hétköznapjai elevenedtek meg. A televíziózás még bőven gyerekcipőben járt, így egy ilyen rádióműsor bőven fel tudta venni a versenyt a tévés kínálattal: a hatvanas években keddenként az utcák országszerte kiürültek, hisz mindenki kíváncsi volt, miként is alakul a Lapály utca 27/B alatt lakó família élete.
Liska mellett a Magyar Nemzet főmunkatársa, Baróti Géza és a Nemzeti Színház dramaturgja, Forgách István írta a hetente jelentkező sorozat fejezeteit, természetesen a rádió vezetőségének szigorú ellenőrzése mellett. Az induláskor Szabó bácsit Szabó Ernő, majd Rajz János alakította, Szabó nénit a kiváló Gobbi Hilda formálta meg. Rajtuk kívül a kor kiemelkedő művészei vettek részt a felvételeken, Benkő Gyula (Bandi), Balogh Erzsi (Irén), Horváth Tivadar (Péteri úr) és Zenthe Ferenc (Kárpáthy). Utóbbi egészen haláláig játszotta az újságíró szerepét, még nagybetegen sem hagyta ki a felvételeket, saját részét ágyban fekve, telefonon mondta fel.
A Szabó család 1960,as évekDe az epizodisták közt is csak nagy neveket találni: Gózon Gyula, Őze Lajos, Rozsos István, Csákányi László, Ascher Oszkár, Szabó Gyula, Szirtes Ádám, Várkonyi Zoltán, Kis Manyi, Hámori Ildikó, Kállai Ferenc, Körmendi János mind állt mikrofon előtt a Magyar Rádió 14-es stúdiójában. Az óriási népszerűségben nem csak a színészgárdának volt elvitathatatlan része, szerepet játszott az is, hogy ezekben az átlagkisemberekben a hallgatók magukra ismerhettek: Szabó János szövőmester és felesége, Margit mellett az öttagú családban volt diplomás mérnök (Bandi), buszsofőr (Laci) és egy gimnazista lány, Icu is.
A hallgatók úgy élhették át a saját életüket is érintő problémákat, hogy nem a saját bőrükön kellett mindazt megtapasztalniuk, mindez pedig felszabadítóan hatott, de a rádión keresztül a családi életre, az erkölcsre, a társadalmi normákra vonatkozó tanulságokat is készen kapták azok, akik nyomon követték Szabóék történeteit. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Szabóék azokat az erényeket testesítették meg, amelyeket az embereknek (politikai nyomásra) önmaguktól el kellett várniuk.
Ugyan még jó két évtizedet kellett várni a brazil tévésorozatokra, amelyek annyira megérintették az embereket, hogy képesek voltak minden nehéz sorsú hős megsegítésére gyűjtést indítani, de hasonló mechanizmusok már a hatvanas években is működtek. Zenthe Ferenc eleinte a zongorista Tibor figuráját alakította, aki egy rosszul sikerült randi után a Dunába vetette magát. Eltüntetése annyira felkorbácsolta a kedélyeket, hogy a hallgatóság levéláradatban követelte Zenthe visszatérését. Így kapta meg a Kossuth-díjas művész Kárpáthy, az újságíró figuráját, amit élete végéig játszhatott. Gobbi Hilda 1968-ban a Képes Újságban mesélt arról, a hallgatók mennyire valóságosnak érezték a Szabó család történeteit. „Hogy mennyire együtt él velük a hallgatóság, mennyire hisz nekünk, arra mi sem jellemzőbb, mint ez a történet: nem sokkal azután, hogy mint Szabó néni, vesepanaszokkal kórházba kerültem, egy kis vidéki városkában vendégszerepeltem. Az utcán sétálva meg-megállítottak a helybeli asszonyok, melegen érdeklődtek hogylétem felől, s egy sor jó tanáccsal láttak el vesepanaszaimmal kapcsolatosan.”
A népnevelő családregényként is értelmezhető Szabó család valódi kortörténeti dokumentum volt már saját korában is. Hegedűs Géza irodalmár 1964-ben a Tükörben írt cikkében így jellemezte Szabóékat: „(...) történelmi eredetüknél fogva ugyan proletárok, életformájuk és tudatviláguk ugyan kispolgári, erkölcsiségük szocialista kencével bevont radikális polgári demokrata, szellemiségük némi sznob nosztalgiával színezett népiértelmiségi (leszámítva a Szabó szülőket, akik leginkább a háború előtti, olvasottabb munkásarisztokratákra utalnak) – valójában ugyanúgy mindenkire emlékeztetnek, és senkire sem jellemzőek, mint a hajdani katonaképek, amelyekről csak a fej hiányzott, tehát bárkinek a feje utólag odaragasztható volt”. Szabóék a kezdetektől fogva reflektáltak a társadalmat érintő helyzetekre, közügyekre, bár a készítők elmondása szerint mindig igyekeztek távol tartani magukat a pártpolitikai megnyilatkozásoktól.
Pedig a forradalom után a hangjáték a pártállam vezetőinek jó eszköz volt arra is, hogy tudatosítsák, az ellenforradalom támogatói megkapják megérdemelt büntetésüket. Azokról, akik Szabó bácsit a nyitó epizódban leütötték, kiderült, ’56-os bűnösök, akiket a rendőrség sikeresen lefülel. Egyértelmű üzeneteket a későbbi részekben is találni. Az 1997-es NATO-népszavazás környékén például rendszeresen érveltek a szereplők a csatlakozás fontossága mellett, később derült csak ki, hogy akkortájt a Külügyminisztérium szponzorálta a műsort. A buzdításnak meg is lett az ára: az egyoldalú kampányolás miatt az akkori Országos Rádió és Televízió Testület több százezer forintra büntette a sorozatot. Az uniós csatlakozást sem hagyták szó nélkül: Manci (Moór Marianna) és Laci (Csurka László) egy egész részben boncolgatta a lehetséges esélyeket.
A kétezres évek második felében bevezetett rádióreform részeként a futballkörkapcsolással és a Ki nyer ma? című komolyzenei kvízzel együtt a Szabó családot is levették a műsorról. Az utolsó 2500. adást 2007. május 21-én közvetítette a rádió. A vezetőség azzal az indokkal vette le a műsort, hogy „a Kádár-rendszer kisembereiről szóló szappanopera végképp elfáradt, és irodalmi értéke is megkérdőjelezhető”.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/28. számában jelent meg, 2019. július 12-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/28. számban? Itt megnézheti!
