Egy politikai tanácsadó döntötte el, hogy Nagy-Britannia távozik az EU-ból

Egy politikai tanácsadó döntötte el, hogy Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból. Sarkosan és röviden így lehet összefoglalni a Toby Haynes rendezte Brexit – Háborúban mindent szabad című film lényegét. A brit népszavazás közvetlen előzményeit bemutató film persze ennél azért jóval bonyolultabb képet rajzol a néző elé. Kétségtelen azonban, hogy a jelenlegi brit filmgyártás talán legkiemelkedőbb színésze, Benedict Cumberbatch által alakított Dominic Cummings politikai tanácsadó és a Rory Kinnear formálta Craig Oliver – David Cameron brit miniszterelnök kommunikációs igazgatója – csatája élvezetesen mutatja be, mennyivel hatékonyabb az érzelmeket felkorbácsoló populista brigád, mint a hagyományos eszköztárral dolgozó, az értelmet megcélzó, maradáspárti csapat.

Különösen, ha olyan digitális eszközöket is igénybe vesznek, amelyek talán a törvényesség határát súrolják, de ezek segítségével képesek elérni azokat a szavazói csoportokat, amelyek úgy érzik, az életük tökéletes csőd, és senki sem képviseli az érdekeiket. S miután tekintélyes, mintegy 3 milliós tömegről van szó, az egyébként is megosztott társadalomban ez a csoport jelentheti a mérleg nyelvét.

Bár Cummings hidegfejű stratéga, aki igyekszik a legjobban végrehajtani a feladatot, a filmből az is kiderül, maga is úgy gondolja, a jelenlegi politikai garnitúra ideje kitelt, torykkal, whigekkel együtt el kell tűnnie a süllyesztőben. Erre tökéletes lehetőséget lát a kilépéspárti győzelem kivívásával. A történelem egyelőre nem igazolta várakozásait, hiszen, bár jelenleg éppen forrong a brit politikai élet, úgy tűnik, minden maradt a régiben.

Cummings semmiféle eszköztől nem riad vissza a kampányban, hazugságot hazugságra halmoz: 70 millió bevándorló törökkel riogatják a tájékozatlan tömegeket, heti 350 millió fontos megtakarítás ígérnek a kilépéssel, amit aztán az egészségügyre fordítanak.

A film legzseniálisabb, de egyben legszomorúbb jelenete, amikor a várható kimenetet tesztelő fókuszcsoport ülésén a sírásig, a fizikai inzultus határáig elmenő ordibálás láttán Craig Oliver rádöbben, elvesztették a csatát. Rájön ugyanis, naivitás volt azt feltételezni, hogy bármivel is hatni lehet az emberek értelmére.

A végkövetkeztetés: ha nyerni akarsz, nem érveket kell találni, amivel meggyőzöd igazadról a választókat, hanem minden eszközzel és folyamatosan, a végletekig leegyszerűsített üzeneteket kell eljuttatni a hívekhez. Ezekben pedig be kell bizonyítani, hogy nem azért vagy sikertelen, mert lusta, tehetségtelen, netán szerencsétlen vagy, hanem azért, mert van egy hatalmas ellenséged, amelyre kivetítheted az összes frusztrációdat. S ha ez sikerül, már nem érdekesek az észérvek, legyenek azok bármilyen világosak és átláthatók.

Ha pedig a néző valamiféle áthallást vél felfedezni a mai Magyarországgal – Brüsszel, Soros, migráns –, illetve az előretörő európai populista mozgalmakkal, az nem a véletlen műve. Abban pedig csak reménykedni lehet, hogy nem a várható jövő képét rajzolja elénk.

Brexit – Háborúban mindent szabad, HBO, 2019

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/18. számában jelent meg, 2019. május 3-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/18. számban? Itt megnézheti!