HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Rendszerré sz...

Rendszerré szervezett anarchizmus – Dalí és a többiek Budapesten

HIRDETÉS

Dicsérő jelzőkként legszívesebben azokat a neveket adják maguknak, amelyekkel szidalmazták őket, és ez mindig is a legbiztosabb módszer volt az ócsárlás hatástalanítására. Cinikus büszkeséggel tehát kávéházi forradalmároknak és rossz nevelést kapott embereknek nevezik magukat. Még a „le snobisme de la Folie”, az őrület sznobizmusa is a programjukban áll. Emellett komolyabb hangsúllyal „a félálom poézise”, a dolgok megfordítása, összezavarása, a külső világ eltorzítása, a radikális bolondozás anélkül, hogy mulatságossá akarnának válni; azután, különösen kiemelve, az „exhibicionizmus”, ami azt jelenti, őszinteség mindenáron, a beismerés tekintetében olyan magas szintre jutva, ahol már szégyentelenségnek látszik. (…) Irányzatuk a német romantikához éppen annyira közel áll, mint a dadaizmushoz, amit átéltünk; ezenkívül viszont a pszichoanalízishez is. Achim von Arnim egyike kedvenc szerzőiknek; de persze olvastak Freudot is. Fantáziaviláguk ismer minden komplexust, úgy zsonglőrködik velük, mint vidám mesemotívumokkal – így jellemezte Klaus Mann 1929-es írásában a szürrealistákat. 

HIRDETÉS

A „fekete csütörtök” mellett válságokban és konfliktusokban gazdag év volt ez a szürrealisták számára: ekkor mutatták be Salvador Dalí és Luis Buñuel nagy botrányt kavart alkotását, az Andalúziai kutyát, ebben az évben készült Max Ernst híres, Százfejű – vagy a Fej nélküli – asszony című kollázsregénye, ez idő tájt fogalmazta meg André Breton a második szürrealista kiáltványát, napvilágot láttak Walter Benjaminnak és Klaus Mann-nak a mozgalom nemzetközi terjeszkedéséről tanúskodó cikkei, de a mozgalom tagjai közötti ellentétek is ebben az esztendőben éleződtek ki.

Ezek a történések az 1924-ben indult szürrealizmus újragondolását eredményezték. „Csetepaték, Felkavaró tárgyak, Fantasztikus festészet, Félálomban keletkezett költészet, Neveletlenség, Kávéházi forradalmárok, Az őrület sznobériája, Automatikus írás, Keményvonalas antiklerikalizmus, Német fegyelem, Exhibicionalizmus, A poén nélküli viccek” Így definiálták a Variétés című lapban a szürrealizmust, amelynek működését a politika mételyezte meg, még ha rövid időre is.

René Magritte A kettős titok, 1927. Olaj, vászon, 114 × 162 cm, Párizs, Centre Pompidou, Musée national d’art moderne – Centre de création industrielle (Forrás: Centre Pompidou, MNAM-CCI/Georges Meguerditchian/Dist. RMN-GP)

André Breton, aki elvakultan hitt abban, hogy az álom és a valóság egyszer valamilyen tökéletes valóságfelettiségben képes összeolvadni, 1929- ben előírta a mozgalom tagjai számára a kommunista párttagságot, de az ideológiai kényszerzubbonyt a legtöbben nem kívánták magukra ölteni. Szabadságvágyuk, individualizmusuk sokkal erősebbnek bizonyult a totalitariánus tanok követésénél.

Saját szabályaik szerint akarták anarchizmusukat rendszerbe foglalni. Az exhibicionista művész mintapéldánya, Dalí, aki sokáig jó barátságot ápolt Bretonnal, erre az elvárásra a Részleges hallucináció. Jelenés: hat Lenin-fej a hangversenyzongorán című képével felelt. A mini Lenin-portrék, ahogy az Andalúziai kutyában megjelenő szamárfej is, a rothadást szimbolizálják. Dalí ezzel az úgynevezett „paranoia-kritikai” látásmóddal gazdagította a mozgalmat, melynek lényege a neurotikus, szexuális, szadista és mazochista gondolatok hallucináció szintjére való emelése. Az általa teremtett „romlás virágai”-val provokálni akarta a baloldalt és a felfuvalkodott középosztályt. Hasonló, de sokkal tisztább képi megfogalmazás jellemezte az ellentétek és ellentmondások dialektikájára különösen érzékeny belga René Magritte-et, aki ebben az időszakában fontos műveket alkotott, mint a kiállításon is látható A kettős titok vagy a Gyilkos égbolt.

HIRDETÉS

A tudatalattival ellentétben a valóságra fókuszált a bretoni kommunista nyomás miatt a Georges Bataille köré szerveződő Documents című folyóirat művészgárdája. A maguk véres valóságában örökítették meg például a vágóhidak mindennapjait, de a testiséget is tabuk nélkül tárták a nagyközönség elé. Man Ray nemcsak a Mr. And Mrs. Woodman című, fabábukkal illusztrált sorozatával, de breviáriumában konkrét pornográf képekkel ábrázolta a szeretkezés mechanizmusát.

Ezeket az irányváltásokat igyekszik bemutatni a Magyar Nemzeti Galéria új időszaki tárlata, amely a párizsi Pompidou Központ utazó kiállításából áll össze. Sokkal inkább történeti áttekintésről van szó, mint jelentős képzőművészeti tárlatról: Dalí, Joan Miró, Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti egy-egy munkája inkább csupán bepillantást enged a mozgalom történetébe, különböző látásmódjaiba, mintsem annak elmélyült megismerését segíti.

Max Ernst Khimaira, 1928. Olaj, vászon, 114 × 145,8 cm, Párizs, Centre Pompidou, Párizs, Musée national d’art moderne – Centre de création industrielle (Forrás: Centre Pompidou, MNAM-CCI/Georges Meguerditchian/Dist. RMN-GP)

A felsoroltak mellett a kiállítás hangsúlyt fektet a szürrealizmus előzményeire, a dadaizmus szerepére, hisz például Francis Picabia vagy Man Ray a dadaizmus radikálisan antikonformista világából csatlakoztak a mozgalomhoz. De ebben a szekcióban láthatók a metafizikus festő, Giorgio de Chirico képei is, őt a szürrealisták kezdetben mesterüknek tekintették, ahogy Ernst, Hans Arp, Yves Tanguy és Joan Miró is meghatározó szereplői voltak a szürrealizmus történetének.

A bomlás és rothadás újjászületést eredményezett: 1932-ben a szürrealista mozgalom meghódította a világot, kiállítást rendeztek New Yorkban, majd szürrealista csoportok alakultak Nagy-Britanniában, Svájcban, Csehszlovákiában, Japánban is. A második világháború azonban újabb radikális átalakulást követelt: mások mellett André Breton, Max Ernst, Salvador Dalí is Amerikában hozta létre az avantgárd művészeti központját.

A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben. Magyar Nemzeti Galéria. Látogatható október 20-áig. Kurátorok: Didier Ottinger, Marie Sarré, Kovács Anna Zsófia

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/31. számában jelent meg, 2019. augusztus 2-án.

HIRDETÉS

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/31. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,709lájkolóTetszik
2,810követőKövetés
18,400feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Nincs két Fidesz – Magyar Hang-ajánló

Tarlós István-, Péterffy Attila- és Kaláka-interjú, riport az ország egyik legszegényebb településéről. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Flaszter 65. – Hogy lett a Nélküledből antiszemita uszítás?

Dévényi István vendégei: Ónody-Molnár Dóra, a 168 Óra munkatársa és Lakner Dávid, a Magyar Hang újságírója.