HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra „Nem a gyerek...

„Nem a gyereket szabjuk a tananyaghoz, hanem azt, amit tanítunk, a gyerekhez”

HIRDETÉS

Szeptember 7-én, volt száz éve, hogy megnyitották az első Waldorf-iskolát a németországi Stuttgartban. A Rudolf Steiner által kifejlesztett pedagógia ma a legelterjedtebb alternatív oktatási módszer a világon.

HIRDETÉS

A bécsi Specht házaspár négy fia közül a tízéves Otto testileg és szellemileg is elmaradott volt, amikor 1884-ben a család felfogadta a Technische Hochschule kiváló diákját, a húszas évei elején járó Rudolf Steinert, hogy házitanítóként oktassa gyermekeiket. Ottóval kiemelten foglalkozott: teljes napirendjét, életmódját ő alakította ki. A fiú kezdetben írni, olvasni és számolni is alig tudott, a szellemi erőfeszítések súlyos fejfájásrohamokat okoztak nála, sem a szakemberek, sem a család nem hitt immár abban, hogy fejlődhet.

Mindez Vekerdy Tamás Álmok és lidércek című, a Waldorf-oktatás eredetével és honi történetével foglalkozó könyvében olvasható. A szerző felidézi: „a fiatal házitanítóval való intenzív együttmunkálkodásban – amely egyáltalán nem csak a szokványos értelemben vett tanulásra terjedt ki – és az átszervezett, a változásokat érzékenyen követő napirendben a gyerek két év alatt behozta lemaradását, és jobban lett egészségileg is. Erre az időpontra a jól látható hydrocephalia – vízfejűség – határozottan visszafejlődött!” Ottót ez után nyilvános iskolába íratták, később elvégezte az orvosi egyetemet.

Csoda? Aligha. Sokkal inkább a nagyon intenzív, átgondolt, minden elemében a gyerek igényeihez szabott, az ő fejlődési szintjéhez igazodó nevelés eredménye. És mint ilyen lényegében a Waldorf-pedagógia előképe is.

Rudolf Steiner 1861-ben született Murakirályon (Kraljevec), osztrák szülőktől. Apja állomásfőnök volt, és távírász, gyakran helyezték más szolgálati helyre. Fia már korán felfedezte, hogy a látható világ mellett a „szellemvilággal” is kapcsolatban áll, ám mivel környezete ezt az érdeklődését nem díjazta különösebben, jó időre felhagyott hangoztatásával, és az önképzésre koncentrált. Valóságos polihisztor vált belőle. Lenyűgözte Goethe munkássága, tanult matematikát, fizikát, növény- és állattant, kémiát, irodalmat, történelmet, filozófiát.

HIRDETÉS

Folytathatják a Waldorf-iskolák, amelyek léte a köznevelési törvény módosítása miatt került veszélybe | Magyar Hang

Az oktatási államtitkárság fogadta a Magyar Waldorf Szövetség képviselőit, majd megegyeztek.

Görögül és latinul magánszorgalomból tanult meg, de tizennégy-tizenöt évesen – amint arra Vekerdy már idézett könyve felhívja a figyelmet – ezekből a tárgyakból is gimnazistákat korrepetált. Tudományos és tanítói munkája mellett a keresztény alapú, ám a lélekvándorlást is hirdető, illetve a megváltó Krisztus szerepét a hagyományostól eltérő módon értelmező szellemi mozgalom, az antropozófia megalkotása fűződik a nevéhez.

Az első világháború után, amikor egész Európa, de különösen a világégés vesztes államai komoly szellemi-lelki krízist éltek át, a stuttgarti Waldorf-Astoria dohánygyár igazgatója, Emil Molt az ismert filozófus-gondolkodót, a pedagógiával kapcsolatos nézeteit és elképzeléseit már 1906 óta előadásokon kifejtő Steinert kérte fel, hogy hozzon létre iskolát a gyárban dolgozók gyermekeinek számára.

Az 1919. szeptember 7-én tanulmányait megkezdő 256 munkásgyerek még nem sejthette, hogy történelmi pillanat tanúja: a Steiner pedagógiájára épülő oktatás ma a legelterjedtebb alternatív tanítási módszer a világon. A hol Waldorf-, hol Steiner-, hol szabad iskolának nevezett intézményekből minden kontinensen összesen 1300 működik.

Waldorf 100 – A film (Hungarian)

A “Tanulj, hogy megváltoztasd a világot” című film olyan embereket mutat be az egész világról, akik a Waldorf/Steiner pedagógiára építve korunk nagy pedagógiai feladatain dolgoznak. A film az első, az elkövetkezendők közül, amely e faladat tekintetében konkrétumokkal szolgál. Fordítás: Magyar Waldorf Szövetség

– A Waldorf-pedagógia három fontos cölöpön nyugszik – mondja Kulcsár Gábor Waldorf-osztálytanító, a solymári Waldorf Pedagógiai Intézet szakmai vezetője. – Az első, hogy a tanári kollégium mindig Rudolf Steiner antropológiája alapján alakítja ki a tanítási rendszert az iskolában. Ez azt jelenti, hogy a tanárnak tudnia kell, a gyerekek adott életkorban milyen lelki kérdésekkel küzdenek, milyen sorskérdések foglalkoztatják őket. Vagyis nem a gyereket szabjuk a tananyaghoz, hanem azt, amit tanítunk, a gyerekhez, ilyenformán a tananyag nem cél, hanem eszköz. Lelki táplálék, amely a gyerekek lelki kérdéseire nyújt választ.

Ez tehát a sokat emlegetett „gyerekközpontúság”, a további alapvető hozzávalók pedig egyfelől az önkormányzatiság – ez a gyakorlatban egyebek mellett azt jelenti, hogy minden Waldorf-intézmény szülői kezdeményezésre, a családok aktív részvételével jön létre és működik –, másfelől pedig az epochális oktatás. Ennek lényege, hogy a közismereti tárgyakat három-négy hetes blokkokban tanítják a nap első szakában. Tehát a gyerekek néhány hétig mindennap írás-olvasással foglalkoznak, utána egy ideig csak számolással, és így tovább.

A Waldorf-pedagógia emellett is számos, az átlagostól eltérő jellegzetességgel bír. Ilyenek például a nap elején tartott beszélgetőkör – amikor a diákok tanítójukkal átbeszélik, mi történt velük, mi az, amit fontosnak tartanak megosztani a többiekkel –, az írás-olvasás késleltetett tanítása, az osztályzás helyett a szöveges értékelés alkalmazása.

HIRDETÉS

Legyél, lányom, fodrász! | Magyar Hang

Akár 44 ezer forinttal többet ad az állam, ha gyermeke érettségi után nem megy egyetemre.

Hazánkban a második világháború előtt már létezett Waldorf-iskola: 1926 és 1933 között német tanárok oktattak a budai Kis-Svábhegyen Göllner Mária által gründolt intézményben, amelynek azért kellett befejeznie működését, mert az oktatókat Hitler hatalomra jutása után hazarendelték Németországba. A háború után jó darabig fel sem merülhetett efféle iskola indítása, csak 1989-ben nyílt rá mód, ekkor Solymáron alapítottak előbb óvodát, majd általános iskolát.

Ma Magyarország a lakosságszámhoz viszonyított Waldorf-intézmények számát tekintve a maga negyven iskolájával és hatvan óvodai csoportjával világszinten is az élbolyba tartozik. Ebben nyilván szerepet játszik a tény, hogy az egyre kevésbé vonzó közoktatásból sokan alternatív iskolákba „menekítik” gyermekeiket, ám Kulcsár Gábor más okokat is lát. – Fontos a komplex művészetoktatás jelenléte is, vagyis az, hogy a Waldorf-pedagógiában a közismereti tárgyakkal egyenrangúként jelennek meg az érzelmi és szociális képességeket igénylő tárgyak – magyarázza a szakember.

Waldorf iskolák

A Waldorf pedagógia az egyik legmarkánsabb irányzata a nemzetközi, de a hazai reformpedagógiai mozgalomnak is. Pedagógiai elvrendszerének (antropológiájának, fejlődéslélektanának) kidolgozója Rudolf Steiner volt. Az ő tanítása nyomán szerveződtek újjá, s kezdték újra tevékenységüket a rendszerváltást követően a magyarországi Waldorf intézmények. Mára a Waldorf-mozgalom Magyarország legdinamikusabban fejlődő — önálló intézményi hálózattal bíró – alternatív pedagógiai irányzatává vált.

– A Waldorfot ezért nevezik sokszor „a fej, a kéz és a szív iskolájának”, ami arra utal, hogy itt a gyerekek szellemi-lelki-testi nevelése egyformán fontos szempont. De van, aki azért adja ide a gyerekét, mert lényegesnek tartja, hogy korán megtanulja az együttműködés, a csapatmunka szerepét, másoknak pedig a Waldorf-iskolák mérhető eredményei lehetnek vonzók: ezek az intézmények jóval magasabb érettségieredményeket érnek el, mint az országos átlag.

Ez azt is jelenti, hogy ma már jóval ritkábban merülnek fel azok a sztereotípiák, amelyek szerint a Waldorf afféle kisegítő iskola, ahol nem kell tanulni, ellenben mindenki azt csinál, amit akar, teszi hozzá Kulcsár Gábor. És ki tudja, egyszer talán oda is eljutunk, mint Norvégia: az északi országban olyan kiemelkedők voltak a Waldorf-diákok felsőoktatásban elért eredményei, hogy ők ma már érettségi vizsga nélkül, automatikusan felvételt nyernek a főiskolákra és egyetemekre.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/36. számában jelent meg, 2019. szeptember 6-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/36. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

28,364lájkolóTetszik
2,539követőKövetés
17,242feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

A gyűlöletkeltés időpocsékolás – Magyar Hang-ajánló

Interjú Csukás Istvánnal és Pálinkás Józseffel. Mennyit ér egy élet? Tiborc beszámolója az Electrolux nyíregyházi gyárából. Keresse a Magyar Hangot, mostantól plusz négy oldalon!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Egy mindenes feljegyzései (62. rész)

Van, hogy egy hétig nem szólok senkihez. Mert nincs kihez. Berekedek a magánytól és a némaságtól. Viszont fennhangon imádkozom.