HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra „Nem a gyerek...

„Nem a gyereket szabjuk a tananyaghoz, hanem azt, amit tanítunk, a gyerekhez”

HIRDETÉS

Szeptember 7-én, volt száz éve, hogy megnyitották az első Waldorf-iskolát a németországi Stuttgartban. A Rudolf Steiner által kifejlesztett pedagógia ma a legelterjedtebb alternatív oktatási módszer a világon.

HIRDETÉS

A bécsi Specht házaspár négy fia közül a tízéves Otto testileg és szellemileg is elmaradott volt, amikor 1884-ben a család felfogadta a Technische Hochschule kiváló diákját, a húszas évei elején járó Rudolf Steinert, hogy házitanítóként oktassa gyermekeiket. Ottóval kiemelten foglalkozott: teljes napirendjét, életmódját ő alakította ki. A fiú kezdetben írni, olvasni és számolni is alig tudott, a szellemi erőfeszítések súlyos fejfájásrohamokat okoztak nála, sem a szakemberek, sem a család nem hitt immár abban, hogy fejlődhet.

Mindez Vekerdy Tamás Álmok és lidércek című, a Waldorf-oktatás eredetével és honi történetével foglalkozó könyvében olvasható. A szerző felidézi: „a fiatal házitanítóval való intenzív együttmunkálkodásban – amely egyáltalán nem csak a szokványos értelemben vett tanulásra terjedt ki – és az átszervezett, a változásokat érzékenyen követő napirendben a gyerek két év alatt behozta lemaradását, és jobban lett egészségileg is. Erre az időpontra a jól látható hydrocephalia – vízfejűség – határozottan visszafejlődött!” Ottót ez után nyilvános iskolába íratták, később elvégezte az orvosi egyetemet.

Csoda? Aligha. Sokkal inkább a nagyon intenzív, átgondolt, minden elemében a gyerek igényeihez szabott, az ő fejlődési szintjéhez igazodó nevelés eredménye. És mint ilyen lényegében a Waldorf-pedagógia előképe is.

Rudolf Steiner 1861-ben született Murakirályon (Kraljevec), osztrák szülőktől. Apja állomásfőnök volt, és távírász, gyakran helyezték más szolgálati helyre. Fia már korán felfedezte, hogy a látható világ mellett a „szellemvilággal” is kapcsolatban áll, ám mivel környezete ezt az érdeklődését nem díjazta különösebben, jó időre felhagyott hangoztatásával, és az önképzésre koncentrált. Valóságos polihisztor vált belőle. Lenyűgözte Goethe munkássága, tanult matematikát, fizikát, növény- és állattant, kémiát, irodalmat, történelmet, filozófiát.

HIRDETÉS

Folytathatják a Waldorf-iskolák, amelyek léte a köznevelési törvény módosítása miatt került veszélybe | Magyar Hang

Az oktatási államtitkárság fogadta a Magyar Waldorf Szövetség képviselőit, majd megegyeztek.

Görögül és latinul magánszorgalomból tanult meg, de tizennégy-tizenöt évesen – amint arra Vekerdy már idézett könyve felhívja a figyelmet – ezekből a tárgyakból is gimnazistákat korrepetált. Tudományos és tanítói munkája mellett a keresztény alapú, ám a lélekvándorlást is hirdető, illetve a megváltó Krisztus szerepét a hagyományostól eltérő módon értelmező szellemi mozgalom, az antropozófia megalkotása fűződik a nevéhez.

Az első világháború után, amikor egész Európa, de különösen a világégés vesztes államai komoly szellemi-lelki krízist éltek át, a stuttgarti Waldorf-Astoria dohánygyár igazgatója, Emil Molt az ismert filozófus-gondolkodót, a pedagógiával kapcsolatos nézeteit és elképzeléseit már 1906 óta előadásokon kifejtő Steinert kérte fel, hogy hozzon létre iskolát a gyárban dolgozók gyermekeinek számára.

Az 1919. szeptember 7-én tanulmányait megkezdő 256 munkásgyerek még nem sejthette, hogy történelmi pillanat tanúja: a Steiner pedagógiájára épülő oktatás ma a legelterjedtebb alternatív tanítási módszer a világon. A hol Waldorf-, hol Steiner-, hol szabad iskolának nevezett intézményekből minden kontinensen összesen 1300 működik.

Waldorf 100 – A film (Hungarian)

A “Tanulj, hogy megváltoztasd a világot” című film olyan embereket mutat be az egész világról, akik a Waldorf/Steiner pedagógiára építve korunk nagy pedagógiai feladatain dolgoznak. A film az első, az elkövetkezendők közül, amely e faladat tekintetében konkrétumokkal szolgál. Fordítás: Magyar Waldorf Szövetség

– A Waldorf-pedagógia három fontos cölöpön nyugszik – mondja Kulcsár Gábor Waldorf-osztálytanító, a solymári Waldorf Pedagógiai Intézet szakmai vezetője. – Az első, hogy a tanári kollégium mindig Rudolf Steiner antropológiája alapján alakítja ki a tanítási rendszert az iskolában. Ez azt jelenti, hogy a tanárnak tudnia kell, a gyerekek adott életkorban milyen lelki kérdésekkel küzdenek, milyen sorskérdések foglalkoztatják őket. Vagyis nem a gyereket szabjuk a tananyaghoz, hanem azt, amit tanítunk, a gyerekhez, ilyenformán a tananyag nem cél, hanem eszköz. Lelki táplálék, amely a gyerekek lelki kérdéseire nyújt választ.

Ez tehát a sokat emlegetett „gyerekközpontúság”, a további alapvető hozzávalók pedig egyfelől az önkormányzatiság – ez a gyakorlatban egyebek mellett azt jelenti, hogy minden Waldorf-intézmény szülői kezdeményezésre, a családok aktív részvételével jön létre és működik –, másfelől pedig az epochális oktatás. Ennek lényege, hogy a közismereti tárgyakat három-négy hetes blokkokban tanítják a nap első szakában. Tehát a gyerekek néhány hétig mindennap írás-olvasással foglalkoznak, utána egy ideig csak számolással, és így tovább.

A Waldorf-pedagógia emellett is számos, az átlagostól eltérő jellegzetességgel bír. Ilyenek például a nap elején tartott beszélgetőkör – amikor a diákok tanítójukkal átbeszélik, mi történt velük, mi az, amit fontosnak tartanak megosztani a többiekkel –, az írás-olvasás késleltetett tanítása, az osztályzás helyett a szöveges értékelés alkalmazása.

HIRDETÉS

Legyél, lányom, fodrász! | Magyar Hang

Akár 44 ezer forinttal többet ad az állam, ha gyermeke érettségi után nem megy egyetemre.

Hazánkban a második világháború előtt már létezett Waldorf-iskola: 1926 és 1933 között német tanárok oktattak a budai Kis-Svábhegyen Göllner Mária által gründolt intézményben, amelynek azért kellett befejeznie működését, mert az oktatókat Hitler hatalomra jutása után hazarendelték Németországba. A háború után jó darabig fel sem merülhetett efféle iskola indítása, csak 1989-ben nyílt rá mód, ekkor Solymáron alapítottak előbb óvodát, majd általános iskolát.

Ma Magyarország a lakosságszámhoz viszonyított Waldorf-intézmények számát tekintve a maga negyven iskolájával és hatvan óvodai csoportjával világszinten is az élbolyba tartozik. Ebben nyilván szerepet játszik a tény, hogy az egyre kevésbé vonzó közoktatásból sokan alternatív iskolákba „menekítik” gyermekeiket, ám Kulcsár Gábor más okokat is lát. – Fontos a komplex művészetoktatás jelenléte is, vagyis az, hogy a Waldorf-pedagógiában a közismereti tárgyakkal egyenrangúként jelennek meg az érzelmi és szociális képességeket igénylő tárgyak – magyarázza a szakember.

Waldorf iskolák

A Waldorf pedagógia az egyik legmarkánsabb irányzata a nemzetközi, de a hazai reformpedagógiai mozgalomnak is. Pedagógiai elvrendszerének (antropológiájának, fejlődéslélektanának) kidolgozója Rudolf Steiner volt. Az ő tanítása nyomán szerveződtek újjá, s kezdték újra tevékenységüket a rendszerváltást követően a magyarországi Waldorf intézmények. Mára a Waldorf-mozgalom Magyarország legdinamikusabban fejlődő — önálló intézményi hálózattal bíró – alternatív pedagógiai irányzatává vált.

– A Waldorfot ezért nevezik sokszor „a fej, a kéz és a szív iskolájának”, ami arra utal, hogy itt a gyerekek szellemi-lelki-testi nevelése egyformán fontos szempont. De van, aki azért adja ide a gyerekét, mert lényegesnek tartja, hogy korán megtanulja az együttműködés, a csapatmunka szerepét, másoknak pedig a Waldorf-iskolák mérhető eredményei lehetnek vonzók: ezek az intézmények jóval magasabb érettségieredményeket érnek el, mint az országos átlag.

Ez azt is jelenti, hogy ma már jóval ritkábban merülnek fel azok a sztereotípiák, amelyek szerint a Waldorf afféle kisegítő iskola, ahol nem kell tanulni, ellenben mindenki azt csinál, amit akar, teszi hozzá Kulcsár Gábor. És ki tudja, egyszer talán oda is eljutunk, mint Norvégia: az északi országban olyan kiemelkedők voltak a Waldorf-diákok felsőoktatásban elért eredményei, hogy ők ma már érettségi vizsga nélkül, automatikusan felvételt nyernek a főiskolákra és egyetemekre.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/36. számában jelent meg, 2019. szeptember 6-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/36. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

28,505lájkolóTetszik
2,555követőKövetés
17,300feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Emberek, helyzet van!” – Magyar Hang-ajánló

Bod Péter Ákos-, Pikó András- és Mautner Zsófia-interjú, jászberényi riport. Körüljártuk a legújabb oktatási reformot. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Kurz már koalíciós partnerét keresi

Az Osztrák Néppárt az előrehozott választások biztos esélyese Ausztriában, ám nagy kérdés, hogy az ÖVP kivel fog együtt kormányozni.

Tüzek