Negyvenegy év. Egész pontosan ennyi kellett Rófusz Ferencnek, hogy végre tető alá tudja hozni tíz perces rövidfilmjét, Az utolsó vacsorát. Nem jószántából tette parkolópályára a projektet, a kommunista vezetés tetszését nem nyerte el a vallással kapcsolatos téma. Viszont ahogy lapunknak elmondta, utólag ezt már nem bánja, hiszen így a korábban lehetségesnél jóval magasabb színvonalon tudta elkészíteni a Jézusról szóló művét. Tartottak már szűk körű vetítést Áder János részvételével, bemutatták a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon (KAFF) a produkciót, most pedig a IV. Ars Sacra Filmfesztiválon lesz látható.
A nézők persze tíz percnél jóval hosszabb időre tehetik magukat szabaddá, hiszen a rendezvény több mint hatszáz ingyenes programmal, közel négyszáz helyszínen várja az érdeklődőket. Filmvetítések mellett lesznek kiállítások, koncertek, színházi és irodalmi előadások, valamint tematikus séták is. Az Ars Sacra Fesztivált egyébként már tizenharmadik éve rendezik meg, negyedik alkalommal pedig a mozgókép is markáns részét képezi a programsorozatnak. Kilenc napon keresztül, szeptember 14. és 22. között válogathatnak az események között a látogatók.
A magyar animáció és az eltérő időszámítás | Magyar HangFilmeket nézni a Tabán Art Moziban lesz lehetőség szeptember 15-étől. Negyvenkét alkotás bekerüléséről döntött idén a zsűri, Rófusz rendezése mellett kiválasztva Richly Zsolt sorozatát Luther Mártonról, Papp Gábor Zsigmond filmjeit Szabó Magdáról és a Kodály-módszerről, Nagy Ernő produkcióját Sass Sylviáról. Vetítik azt A monostor gyermekeit, amit a Zsigmond Vilmos Filmfesztiválon a legjobb dokumentumfilmnek választottak. De itt lesz a Gettó Balboa is, a fesztivált pedig Szekeres Csaba munkájával, a Hűséggel zárják.
Érdemes kiemelni Takács Mária dokumentumfilmjét, A Mandák Ház lelkészét, ami Bolba Márta VIII. kerületi evangélikus lelkész mindennapjait mutatja be. A korábban a kerületi időközin is induló vezetővel nemrég interjúztunk, szóba került többek közt a menekültellenes hangulatkeltés és Kocsis Máté személye is. A filmre megítélt támogatást egyébként utólag visszavonta a Médiatanács, miközben a rendező szerint mindent leforgattak, ami a szinopszisban szerepelt, és a dokumentumfilmes szakmaiságot betartották.
„Lelkész úr, miért védi a migránsokat?" | Magyar HangLáthatjuk Veres Ádám filmjét, a fogvatartottak rehabilitációját bemutató Isten a rácsok mögött-et. A cursillónak nevezett program lényege, hogy három napos intenzív lelkigyakorlat során „csempésszék be Istent” a rabok szívébe. Hogy ez milyen sikerrel jár, kiderül Veres alkotásából. Azt már Ördög Kovács Márton filmjéből, az Elrejtezett emberiségből tudhatjuk meg, milyen lehetőségei voltak a kommunista diktatúrában a premontrei női szerzetesrend tagjainak. A kilátásaik nyilván nem voltak túl fényesek azok után, hogy 1950 nyarán az Államvédelmi Hatóság több mint háromezer női és férfi szerzetesrendi tagot hurcolt el.
A rövidfilmek között olyanokat találunk, mint Moldovai Katalintól az Ahogy eddig, vagy épp Pálinkás Barbarától a Tetemrehívás, ami Arany János balladája alapján számol be arról, olykor mennyire lehetetlen helyzetben van, aki valóban elszámoltatná a bűn elkövetőjét.
Dér Asia filmje, a Visszahúz a múlt izgalmas portrét rajzol Ember Mária rendezőről, míg Elek Dóra a két évtizeddel ezelőtt létrejött Baltazár Színház értelmi sérült színészeit mutatja be. A Világlátó Baltazárban tanúi lehetünk annak is, hogy a társulat eljut Indiába, ott pedig „a fogyatékosságot egy forradalmian új látószögbe helyezi.”
