HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra „Minden társa...

„Minden társadalomban vannak problémás emberek”

HIRDETÉS

Ingmar Bergman forgatókönyve alapján rendezett filmet, a Hódító Pellével pedig Oscar-díjas lett. A miskolci CineFesten beszélgettünk Bille Augusttal.

HIRDETÉS

Megrendezhette volna Bo Widerberg is Martin Andersen Nexø jeles könyvét, a Hódító Pellét, ahogy tervbe vette Roman Polanski is. Végül mindketten kénytelenek voltak feladni: túl monumentálisnak, túl drágának bizonyult a nagyívű sztori filmre vitele. Akadt viszont valaki, akit ez nem tántorított el, sőt, egyenesen rákapott az epikus alkotásokra, mind a történetmesélés jellegét, mind a cselekmény hosszát illetően.

A dán rendező, Bille August neve a nyolcvanas évek végén még nem volt túl ismert, bár túl volt már egy-két sikeren. Fesztiválokon ért el jelölést az 1983-as Zappa, ahogy a két évvel későbbi Hit, remény és szerelem is, de a nagy áttörést az Arany Pálmával és később Oscar-díjjal jutalmazott, 1988-as Hódító Pellével sikerült elérni.

Nem úszta meg persze olcsón vele August, ahogy arról a korabeli Magyar Nemzet beszámolt 1988. május 28-án. „Ha az egész regényt megfilmesítették volna, ötvenmillió dán korona lett volna a film költsége” – írta Vértessy Péter, úgy összegezve egyébként cannes-i cikkét, hogy korrekt, szép és erőteljes munka született, de a fesztiválon mindenki azt hitte, a hátralévő versenyfilmek között akad majd jobb. Az Oscar-díj viszont még inkább mutatta, hogy nem egyszeri csodáról volt szó, a filmet a keblére ölelte a világ.

A XIX. század végi történetben egy svéd bevándorlókkal teli hajót látunk kikötni a dán Bornholm partjainál. A sztorinak már itt számos aktuális áthallása lehet, de társadalmi tabló helyett sokkal inkább kapunk családi drámát, a főszerepben a boldogulni kívánó Lasséval és fiával, Pellével. Erről beszélt nekünk a rendező, Bille August is, aki szeptember közepén érkezett a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválra, hogy ott életműdíjat vehessen át.

HIRDETÉS
James Bond és Árpád vezér Miskolcon | Magyar Hang

Ahogy legnagyobb sikert aratott filmjéről az alkotó lapunknak mondja: megérti, hogy sokan ezt emelik ki a legszívesebben pályájáról. „A Hódító Pelle egy bonyolult apa-fiú kapcsolatról szól, és az én kapcsolatom is bonyolult volt az apámmal. Szerettem volna erről a fajta viszonyulásról mesélni” – fejti ki, elismerve, hogy a filmet joggal lehet párba állítani tavalyi drámájával, az A Fortunate Man-nel (Lykke-Per). A szintén a XIX. század végén játszódó műben ugyancsak láthatunk egy fiatal fiút, Petert, aki lázad az őt szigorú keretek között nevelni próbáló apja ellen. August elmondása szerint az ő apja is igencsak kemény ember volt, meg kellett küzdenie vele, ez a harc pedig persze tükröződött filmjeiben is.

A migrációs válsággal vont párhuzamot sem utasítja el. Mint megjegyzi, ő a Hódító Pellével világossá is tette, hogy ugyanúgy az embert nézi mindenkiben, legyen menekült vagy sem. „Ha megnézzük a világháború utáni történelmet, akkor is hányan voltak, akiknek el kellett menekülniük otthonukból, és akik nyugaton vártak védelmet. Mondják ma, hogy nem menekültek, hanem valójában gazdasági bevándorlók, de ez csak kommunikációs húzás” – nyomatékosítja. Kérdésünkre, hogy a vallási ellentétek nem lehetnek-e mégis jelentősek, azt mondja: Dániában is előkerültek ezek a viták, miközben nem látja, hogy olyan nehéz lenne az iszlám-nemiszlám együttélés. Ha vannak is minden társadalomban problémás emberek, szerinte csak szándékos félelemkeltés, amikor végzetes civilizációs különbségeket emlegetnek.

Egyébként ez volt az első filmje Augustnak, ami maratoni, két és fél órás játékidejével tűnt ki. A későbbi Kísértetház is tíz perc híján ennyit tett ki, az 1996-os Jeruzsálem közelítette, az 1992-es A legjobb szándékok pedig meg is haladta a három órát. Kérdésünkre, nem fél-e attól, hogy elijeszti a nézőket, azt válaszolja: ma már egyáltalán nem rendkívüli, hogy egy film több mint kétórás legyen. Akciófilmeknél is simán tapasztaljuk, ráadásul hallott is egy szabályról, miszerint annyi a lényeg, hogy tizenkét percenként legyen valami akció, és azzal a néző figyelme már le is van kötve. Azt azért August kicsit ijesztőnek tartja, mikor ilyen mechanikusan terveznének meg egy filmet, a lényeg szerinte sokkal inkább, hogy a sztorinak sikerüljön magába szippantania a nézőt, a megteremtett atmoszféra elvarázsolja őt.

A második emelettől a földszintig ért a sor | Magyar Hang

Amiről nem is mindig csak neki kellett gondoskodnia. A legjobb szándékok forgatása során volt alkalma együtt dolgozni Ingmar Bergmannal, aki a forgatókönyvet jegyezte, méghozzá a saját szüleiről. Augustban ott volt a félsz, mennyire lesz az ő kezében az irányítás, hiszen Bergmannak erős elképzelése volt arról, mit szeretne a vásznon viszontlátni.

Az aggodalma ellenére viszont szerinte nagyon jól alakult a közös munka, végül pedig barátokká is váltak. Ahogy az egyik főszerepet alakító Max von Sydow-val is, akit már a Hódító Pellében is láthattunk. „Ő egy csodálatos színész, egy úriember. Nagyszerű volt forgatni vele a Hódító Pellét. Ha létezne egy ország a színészek számára, feltétlenül neki kellene az elnöknek lennie” – foglalja össze Bille August.

Megrendezett aztán egy Nyomorultak-feldolgozást is Uma Thurmannel és Liam Neesonnal a főszerepben. Mit tanácsolt nekik, hogyan nyúljanak az olyan karakterekhez, mint Jean Valjean és Fantine, akikről mindenkiben már él egy jól meghatározott kép? Kérdésünkre a rendező elmondja, számára a történet központi eleme a megbocsátásra való képesség volt és az, hogyan tudnak az emberek javítani magukon. „Azt hallottam, hogy huszonnyolc feldolgozás készült már A nyomorultakból. Persze, nem az lebegett a szemem előtt, hogy ezek közül egy lehessen az enyém. Inkább, hogy elmesélhessek egy fontos történetet a megbocsátásról” – teszi még hozzá.

HIRDETÉS

A tavaly hetvenedik születésnapját köszöntő rendező továbbra is aktív, filmjei jelentős figyelmet keltenek. Olykor giccsbe hajló, de erős hangulatú drámákkal érkezik (Éjféli gyors Lisszabonba, Csendes szív), most pedig Versace-projektjét igyekszik befejezni. A The Emperor Of Dreams érkezéséről régóta lehet hallani, August elmondása szerint pedig nem annyira a divat lesz a középpontban, mint a testvérek, azaz Gianni, Donatella és Santo Versace magánélete. „Igazi családi film lesz” – mondja a rendező, ami alapján sejthető, hogy egyúttal egy tőrőlmetszett August-mozira is készülhetünk.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Lakner Dávid
Lakner Dávid
1990-ben született újságíró, a Magyar Hang munkatársa. 2015-től dolgozott a Magyar Nemzetnél, előbb az MNO-nál, majd a kultúra rovatban. Média, film, irodalom, Bergman, Camus, Vonnegut.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,618lájkolóTetszik
2,789követőKövetés
18,300feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Mintha eltompulna az ország – Magyar Hang-ajánló

Frei Tamás-, Veres Pál-, Eörsi László- és Bodzsár Márk-interjú. Ki Mészáros Lőrinc csendes társa? Milyen egy 26 éves polgármester? Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

„Ezek a dühkitörések nem a semmiből jönnek”

A Berlinaléról Ezüst Medvével hazatérő német Kontroll nélkül színésznőjével beszélgettünk.

A Fidesz lefagyott