HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra „Át kellett í...

„Át kellett írni, de így sem adták ki”

HIRDETÉS

Oroszországban meggyűlt a baja a könyve kiadásával, máshol viszont nem tapasztalt eddig hasonló problémát a Semmi című világsikerű regény írója, Janne Teller. A dán szerző az Európai gondolkodók sorozat vendégeként járt Budapesten, ahol többek között a kontinens jövőjéről beszélgetett.

HIRDETÉS

Részletek a Magyar Hang november 1-ji (2019/44.) számában megjelenő interjúból!

– Tud mondani egy olyan államot, ahol a Semmit betiltották?
– A gyakorlat szempontjából Oroszországot tudnám mondani, bár tervben volt, hogy kiadják ott. Le is lett fordítva, de végül nem jelent meg, mert a kiadó ötévnyi börtönt kockáztatott ezzel. Mindezt az istenkáromlással összefüggő törvényekre hivatkozva.

(…)

– Hogy látja, a regényei és novellái megváltoztathatják az emberek gondolkodásmódját?
– A regények, novellák szerintem képesek erre. Az irodalom alkalmas a feladatra. Persze, nem egyik napról a másikra történik a változás.

HIRDETÉS

(…)

– Nemzetközi konfliktusoknál dolgozott mediátorként Mozambikban és Bangladesben, és írt a balkáni háborúról is, ami szintén szégyen lehet azok számára, akik félrenéztek annak idején. A mostani Európa szégyene lehet ugyanúgy az a török offenzíva, ami a kurdokkal szemben történik? Felháborodott nyilatkozatok vannak ugyan, de a vérontás mégis szabadon folyhat.
– A Balkánnál már láthattuk, hogy az emberek nem akarnak olyan háborúba belefolyni, ami nem érinti közvetlenül őket. Fiatalok nem szívesen mennek harcolni azért, ami nem a közvetlen környezetükben történik. Mennének fiatal magyar katonák harcolni Ruandába? Meghalni az ottaniakért? Szégyen, hogy megtörténhetett a boszniai népirtás, persze. Az én generációm szégyene ez többek között. A kurdok esetében nem hagyhatjuk ki az amerikaiak felelősségét, azt a kettős játékot sem, amit Trump játszik. A kurdoknak nincs saját nemzetük, mindenkitől távol vannak, így az emberek nem igazán emelnek szót értük, ami szégyen.

A gyásszal szemben az ember néma marad | Magyar Hang

Miért nem adták ki Oroszországban a könyvét? Mit szóltak hozzá Kínában? Mit gondol a művével kapcsolatban megfogalmazott vallásgyalázás vádjáról? Megkapja a populista erők híveitől, hogy direkt el sem olvassák az írásait? Miért támadták Dániában?

A részleteket elolvashatja a Magyar Hang november 1-jén megjelenő 2019/44. számában!

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/44. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Lakner Dávid
Lakner Dávid
1990-ben született újságíró, a Magyar Hang munkatársa. 2015-től dolgozott a Magyar Nemzetnél, előbb az MNO-nál, majd a kultúra rovatban. Média, film, irodalom, Bergman, Camus, Vonnegut.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,644lájkolóTetszik
2,795követőKövetés
18,400feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Minden hatalom megittasul önmagától – Magyar Hang-ajánló

Nagy Ervin-, Zsiday Viktor- és Timothy Garton Ash-interjú. Riport a szekszárdi cigánynegyedből. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek