Oroszországban meggyűlt a baja a könyve kiadásával, máshol viszont nem tapasztalt eddig hasonló problémát a Semmi című világsikerű regény írója, Janne Teller. A dán szerző az Európai gondolkodók sorozat vendégeként járt Budapesten, ahol többek között a kontinens jövőjéről beszélgetett.
Részletek a Magyar Hang november 1-ji (2019/44.) számában megjelenő interjúból!
– Tud mondani egy olyan államot, ahol a Semmit betiltották?
– A gyakorlat szempontjából Oroszországot tudnám mondani, bár tervben volt, hogy kiadják ott. Le is lett fordítva, de végül nem jelent meg, mert a kiadó ötévnyi börtönt kockáztatott ezzel. Mindezt az istenkáromlással összefüggő törvényekre hivatkozva.
(...)
– Hogy látja, a regényei és novellái megváltoztathatják az emberek gondolkodásmódját?
– A regények, novellák szerintem képesek erre. Az irodalom alkalmas a feladatra. Persze, nem egyik napról a másikra történik a változás.
(...)
– Nemzetközi konfliktusoknál dolgozott mediátorként Mozambikban és Bangladesben, és írt a balkáni háborúról is, ami szintén szégyen lehet azok számára, akik félrenéztek annak idején. A mostani Európa szégyene lehet ugyanúgy az a török offenzíva, ami a kurdokkal szemben történik? Felháborodott nyilatkozatok vannak ugyan, de a vérontás mégis szabadon folyhat.
– A Balkánnál már láthattuk, hogy az emberek nem akarnak olyan háborúba belefolyni, ami nem érinti közvetlenül őket. Fiatalok nem szívesen mennek harcolni azért, ami nem a közvetlen környezetükben történik. Mennének fiatal magyar katonák harcolni Ruandába? Meghalni az ottaniakért? Szégyen, hogy megtörténhetett a boszniai népirtás, persze. Az én generációm szégyene ez többek között. A kurdok esetében nem hagyhatjuk ki az amerikaiak felelősségét, azt a kettős játékot sem, amit Trump játszik. A kurdoknak nincs saját nemzetük, mindenkitől távol vannak, így az emberek nem igazán emelnek szót értük, ami szégyen.
Miért nem adták ki Oroszországban a könyvét? Mit szóltak hozzá Kínában? Mit gondol a művével kapcsolatban megfogalmazott vallásgyalázás vádjáról? Megkapja a populista erők híveitől, hogy direkt el sem olvassák az írásait? Miért támadták Dániában?
A részleteket elolvashatja a Magyar Hang november 1-jén megjelenő 2019/44. számában!
Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/44. számban? Itt megnézheti!
