HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Horváth Lászl...

Horváth László: Mága Zoltán a politikának köszönhetően torzítja a magyar kultúrát

HIRDETÉS

A világzene sok helyen felhígult, közhelyes lett, nekünk viszont semmi szégyellnivalónk a zenei örökségünk miatt – mondja Horváth László, a Fonó Budai Zeneház igazgatója. A lemezkiadással is foglalkozó intézményt nemrég a világ hetedik legjobb világzenei kiadójává választották. Horváth Lászlóval az elismerés kapcsán a műfaj hazai megítéléséről, a magyar kulturális elit „kamumarketingjéről”, a népzenei támogatás visszásságairól és a Fonó jövőjéről beszélgettünk.

HIRDETÉS

– Tamperében a World Music Expo (Womex) nagyszabású nemzetközi zenei szakmai vásáron és fesztiválon a hetedik legjobb világzenei kiadóvá választották a Fonót, amely az egész kelet-közép-európai régiót egyedüliként képviseli a listán.
– Természetesen nagy siker ez az elismerés, de a teljesítményünket tekintve kiemeltebb helyen kellett volna végeznünk. Talán a dobogón valahol, de a nyugat-európai piac összezár, nem érdekük, hogy egy kis kelet-közép-európai kiadó diktálja a tempót, netán lekörözze a németeket, a franciákat vagy az angolokat.

– A Fonó idén több ízben is dobogós lemezeket adott ki, júliusban és augusztusban Boban Markovic Mrak című albuma vezette a World Music Charts Europe listáját, de Lajkó Félix és a Volosi lemeze is rendre az élvonalban végzett, ahogyan előkelő helyre került a Parno Graszt, a Cimbalom Brothers, a Babra is, de a szászcsávási népzenei sorozatot is díjazták.
– Egy új lemez olyan, mint egy színháznak egy újabb bemutató, elengedhetetlen a piaci jelenléthez. Noha fizikai valójában ezek már nem annyira keresett termékek, a digitális világban is ugyanolyan fontos szerepük van. A kosteleki születésű Vaszi Levente és Vrencsán Anita Gyimesvölgyi népzene Kostelekről című első albuma szokatlan hangzásvilága, mélysége és szépsége miatt kerülhetett fel a Transglobal World Music Charts listájára. Kevés olyan kiadó van, mint a Fonó, amely a Kárpát-medence zenei örökségéhez hasonló gyűjtést tud felmutatni, mindeközben a kortárs népzene fejlődését is támogatja. A missziónkat segítheti, hogy 2015 után jövőre, a Cafe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál részeként megint Budapesten rendezik meg a Womexet. A világzene sok helyen felhígult, közhelyes lett, dobbal, basszusgitárral játszanak rá az autentikus alapokra. Ehhez képest a mi zenei örökségünk nagyon erős, nincs semmi szégyellnivalónk.

A tájékozatlanság diktatúrája a könnyűzene kapcsán | Magyar Hang

– A nemzetközi sikerek ellenére itthon alig játsszák ezeket a zenéket, nem igazán találni olyan adót, amelynek a profiljához a Fonó által kiadott zenék illeszkednének. Mit gondol, miért nincs tere ennek a típusú zenének itthon?
– Paradox módon a népzenészek elég elfoglaltak, telített az eseménynaptáruk, ismerik, hívják őket, mégsem tudnak a magyar rádiós piac részévé válni, mert torz a zenei közízlés. A gyenge minőségű pop mellett a retrozenéknek van manapság létjogosultságuk. A felmérések azt mutatják, ezeknek a nosztalgiaadóknak a legnagyobb a hallgatottsága. Megdöbbentő, mennyire nem akarnak az emberek a mában élni. Persze feltételezhetjük azt is, hogy ez tudatos gesztus a vezetők részéről, hisz még mindig úgy tekintenek a társadalomra, mint Kádár egyszerű népére. Az asztalra kellene csapni, hogy ez megváltozzon.

– A műfaj háttérbe szorulását mutatja, hogy a Sziget fesztiválon is megszűnt a világzenei nagyszínpad.
– Trendfordító szezonon vagyunk túl, egyértelműen kijelenthető, hogy már nem a Sziget irányítja a hazai fesztiválpiacot. Hogy mi a tanulság ebből? Soha nem szabad eladni magyar tulajdonú kulturális céget amerikaiaknak, mert más értékrend fogja meghatározni a működést. Hiába beszéltek idén nézőcsúcsról, az egész elvesztette valódi értékét. Ezzel szemben a mindenki által megbélyegzett ozorai fesztiválon ott a kreativitás és a szabadság. Vitathatatlan, hogy ez a rendezvény elsősorban a goaközösségnek szól, mégis úgy gondolom, egy igazi fesztiválnak pont olyannak kell lennie, mint ami az ozorai rendezvényt jellemzi.

HIRDETÉS
Madarat tolláról, kurzust kultúrájáról | Magyar Hang

– Hogy látja, külföldön mennyire ismerik a magyar népzenészeket?
– A népzene az egyik legjobb exporttermékünk, már ezért sem Mága Zoltánt kellene külföldön népszerűsítenünk. Lehet, hogy ő a Carnegie Hallt is ki tudja bérelni, de nem a küldetéstudat vezérli, kizárólag anyagi szempontok. Elfogadhatatlannak tartom, hogy átlátszó kamumarketinggel próbál a magyar kulturális elit kamuművészeket külföldön futtatni. Ez a teljes hazai kulturális piac megalázása. Fel sem fogjuk, milyen romboló hatású, hogy Mága Zoltán a politikának „köszönhetően” torzítja a magyar kultúrát, a Vajdaságban például már úgy beszéltek róla, mintha a helyi identitás része lenne. Másrészről az is felfoghatatlan, hogy ő lehet a kormány új kultúrtámogatási rendszerének legnagyobb győztese.

Felmerül a kérdés: a választások miatt kellett őt kistafírozni, vagy valóban örök értéket képvisel? Pár hete bebizonyosodott, ezzel a kulturális összekacsintással nem lehet választást nyerni. Mága ölelése halálos: megbukott a főpolgármester, ahogy Újbuda korábbi polgármestere is, akikkel Mága egyedi megállapodásokat köthetett.

– Ezzel arra utal, hogy az állam nem támogatja kellő módon a népi kultúrát?
– A kulturális kormányzat kiemelt támogatást biztosít a szcénának azzal, hogy létrehozta az ötmilliárd forintos Csoóri Sándor Alapot, de az mégis furcsa, hogy ezt az összeget egy körben osztják ki. A pályázatot októberben írták ki, az eredményeket még mindig nem tudni, pedig vélhetően decemberben szerződni is kell, és a megítélt támogatást gyorsan el is kell költeni (időközben kihirdették a győztesek nevét – a szerk.). Óriási segítség ez a területnek, de nincs végiggondolva, miként lehetne racionálisan működtetni ezt a rendszert. Évi négy-öt kiírásra lenne szükség a tervezhetőség miatt, de folyamatosan ellenőrizni kéne a Kárpát-medencei piacot és lehetőségeket is, például azt, hogy milyen folyamatok indultak el a támogatások nyomán. Csak így lehetne fejlődni.

A leghatékonyabb anti-Fidesz-recept | Magyar Hang

– Mit gondol, a Fonó állami megbecsülése összhangban van a nemzetközi sikerekkel?
– Öt évvel ezelőtt mi mertük egyedül kimondani, hogy a népzenét is támogatnia kellene az államnak. Furcsamód a kormány kultúrpolitikája azóta teljesen egybevág a Fonó kárpát-medencei kultúrmissziójával. Az említett Csoóri-program a hibái ellenére is ezt teszi lehetővé. Mi harcoltuk ki a Halmos Béla-programot, amelynek célja a népzenei utánpótlás támogatása, a népzenei és világzenei produkciók fellépési lehetőségeinek, bel- és külföldi népszerűsítésének elősegítése. Ilyen szempontból rengeteg pozitív változás történt az elmúlt években, soha ennyi pénz nem volt a kulturális piacon, soha ennyi lehetőségük nem volt az alkotóknak, szervezeteknek.

Ha a saját helyzetünket nézzük, szeretnénk, ha elindulhatnának végre a Fonó épületének felújítási munkálatai, hogy minden szinten XXI. századi körülményeink legyenek. A sokadik építészeti koncepciónál járunk, reméljük, hogy ezt úgy a kerületben, mint a kulturális kormányzatnál is érvényesíteni tudjuk.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/46. számában jelent meg november 15-én.

HIRDETÉS

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/46. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

30,128lájkolóTetszik
2,850követőKövetés
18,900feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Szátokat befogni nem kell félnetek? – Magyar Hang-ajánló

Szűcs Tamás-, Kincses Gyula-, Nemény András- és Gera Marina-interjú. Mi lesz a színházakkal? Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Ami elveszett, nem tér vissza többé

Két súlyosabb drámát néztünk a Netflixen. A hiány filmje a Keresem a testemet, de a Házassági történet is.

Nélkülem