Európa legnagyobb Koreai Kulturális Központját avatták fel november végén Budán. Bár korábban is volt intézetük Budapesten, azt rég kinőtték, és most egy 3 milliárd forintos beruházással átépített, nyolcezer négyzetméter összterületű épületet avattak, amely világszinten az ötödik legnagyobb kulturális intézete a távol-keleti országnak.
Eseményekben gazdag év ez a magyar–koreai viszonyban – idén ünnepeljük a két ország közti diplomáciai kapcsolatfelvétel harmincadik évfordulóját (1989-ben Magyarország volt az első közép-európai ország, amely megnyitotta dél-koreai nagykövetségét), és idén fordult elő először, hogy nem Németországból érkezik a legtöbb tőke a magyar gazdaságba. Igen, eltalálták: idén az év első felében a legtöbb befektetés Dél-Koreából érkezett! Ez főként annak köszönhető, hogy a vezető koreai óriásvállalatok, mint például a Samsung SDI vagy az SK Innovation előszeretettel építenek gyárakat Magyarországon. Idén volt egy tragikus esemény is: a nyári dunai Hableány-hajókatasztrófa során huszonhat dél-koreai és két magyar állampolgár vesztette életét. (A tragédia idején megmutatkozó együttérzésért és a mentési folyamatban nyújtott támogatásért a koreai kormány és az egész nép hálás a magyaroknak.) Szeptemberben közvetlen repülőjárat indult Budapest és Szöul között, és decemberben még lesz egy fontos esemény: a dél-koreai fővárosban megnyílik a magyar kultúrát népszerűsítő Balassi Intézet is.
Egyébként az első magyarországi Koreai Kulturális Központ nyolc évvel ezelőtt, 2012-ben nyílt meg a XII. kerületben. A MOM Kulturális Központ szomszédságában bérelték a helyet, míg az új, II. kerületi központ már saját tulajdon, az épületet négy évvel ezelőtt vette meg a koreai állam a Közép-Európai Egyetemtől. Jelenleg huszonhét országban összesen harminckét központjuk működik, ebből kilenc Európában, és a budapesti az európai intézetek közül a legnagyobb. Ezekben megismerhetjük a koreai kultúrát, megnézhetünk számos kulturális eseményt, de tanulási lehetőséget is kínálnak az érdeklődőknek a koreai nyelvtanfolyamoktól a taekwondo edzéseken át a K-pop kultúrához kapcsolódó táncokig. Bemutató konyhájukban főzőkurzust, kulturális műhelyükben koreai kézműves tárgyakat készíthetnek a látogatók.
A távol-keleti kultúrára egyébként kíváncsiak a magyarok: amikor 2008-ban a magyar közszolgálati csatornán – először Európában – bemutatták A palota ékköve című koreai sorozatot, rekordszámú nézettséget hozott. A most átadott komplexumban százfős színházterem, kiállító- és szemináriumi termek, bemutatókonyha, több ezres állományú könyvtár, gyermekkönyvtár, teapavilon, taekwondoedzőterem is található, továbbá egy külön emelet a koreai nyelv, a hagyományos viselet, a kézművesség, a teaszertartás megismerésére nyújt lehetőséget. A hely nem csupán kultúraközvetítő szerepet tölt be, találkozópont is, és a tervek szerint nemcsak koreai, hanem magyar művészeknek is biztosítanak bemutatkozási lehetőséget.
Az épülettel együtt két időszaki tárlatot, egy, a cshongszongi (Cheonsong) fehér porcelánt, illetve az elmúlt harminc év jelentősebb koreai építészeti projektjeit bemutató kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők. Az újranyitást emellett gazdag eseménysorozattal ünneplik: fellép többek között a Koreai Nemzeti Művészeti Konzervatórium cselló tanszékének vezető professzora és növendékei, a koreai kortárs jazz kiválósága és egy kortárs táncegyüttes is. A programokon a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
És nem kell ahhoz a vadonatúj központba mennünk, hogy világszínvonalú koreai művészeti produkciót lássunk: december 5-én került a hazai mozikba Pong Dzsunho (Bong Joon-ho) társadalmi szatírája, az Élősködők című film, amely idén a cannes-i fesztivál fődíját is elnyerte. A félszuterénben élő, munka nélküli család és egy jómódú família lehúzós kapcsolatáról szóló fekete komédia az év egyik legszórakoztatóbb, egyben legelgondolkodtatóbb filmje.
Társadalmi kihívások, építészeti válaszok
Noha Dél-Koreát gazdasági teljesítménye alapján a világ egyik legfejlettebb államaként tartjuk számon, mégis rengeteg nehézséggel küzd, az öregedő társadalom mellett óriási problémát jelent az országon belüli egyenlőtlen gazdasági fejlődés, amelynek következményei az elnéptelenedő vidéki települések és a zsúfolt nagyvárosok.
A budapesti Koreai Kulturális Központban 2020. február 28-áig ingyenesen látogatható kiállítás a koreai társadalmi közeg bemutatásával járja körbe, hogy az építészek milyen megoldásokat kínálnak ezekre a növekvő kihívásokra. A kiállítás bemutatja a Korea fővárosától 30 kilométerre található 130 kiadót és 57 nyomdát magában foglaló „könyvvárost”, Szöul üzleti negyedének leghíresebb, 17 emeletes, oszlopmentes, „konfuciánus” irodaházát, ahogy a Kaphado (Gapado) szigetén megvalósuló beruházásokat is. A sziget lakosságának folyamatos elvándorlását az ökológiai egyensúly megőrzésére irányuló építészeti beavatkozásokkal igyekeznek megállítani. Az egyes projektek így a sziget természeti szépségeinek és adottságainak megőrzését szem előtt tartva valósulnak meg, megteremtve a fenntartható turizmus lehetőségét. Az elkészült létesítmények – helyi kultúrát bemutató múzeum, művészlakások, közösségi ház, halászati központ – nagyrészt a helyi tartományi kormányzat tulajdona, a működtetésüket pedig a helyi közösségre bízzák, így a bevétel is helyben marad.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/48. számában jelent meg, 2019. november 29-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/48. számban? Itt megnézheti!
