Cikkünket frissítjük!
Szerdán már szavazhatnak is a kulturális életet átalakító kormányzati előterjesztésről, a Semjén Zsolt által hétfőn benyújtott iromány azonban rövidebb, mint az eredeti.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfő reggel indítványozta, hogy a törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalja az Országgyűlés, mert ezt „kormányzati érdek indokolja” – vette észre az Index. A dokumentum szerint a zárószavazást december 11-én, szerdán tartanák meg, összevont vitára utolsó napirendi pontként előző nap kerülne sor, az összegző módosító javaslatról pedig a szavazás napján dönthetnének. Az Országgyűlés oldalára már fel is töltötték a törvényjavaslat szövegét.
A hatálybalépés időpontjaként nem szerepel konkrét dátum, csak annyi írnak, hogy a törvény a kihirdetését követő naptól lenne érvényes. A Semjén által benyújtott javaslat szövege csak 11 oldal, szemben az eredeti 48 oldallal.
A Semjén-féle tervezetből kikerült a Demeter Szilárd vezette Magyar Nemzeti Kultúrközpont felállítása. Az sem derül ki belőle, hogy mi lesz a Nemzeti Kulturális Alap sorsa.
Benne maradt a szövegben a színházak közös működtetésének ötlete. A színház közös működtetésére irányuló megállapodásnak garantálnia kell a közös működtetésben működő színház művészeti szabadságát, áll a javaslatban. A minisztérium egyedi megállapodásokat kötne az önkormányzatokkal, mely a vezetői kinevezés módját is tartalmazná. A Nemzeti Kulturális Tanács létrehozása is benne maradt a javaslatban. Az, hogy mi lesz a független színházak támogatásával, nem derül ki a javaslatból.
Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője pénteken a közösségi oldalán tette egyértelművé, hogy a kormánypárti frakciók meg fogják szavazni a törvénycsomagot. Mint fogalmazott, a „Gothár-féle zaklatószínházak követelik a pénzt a kormánytól, miközben nem engednek betekintést az ügyeikbe, és akár évekig is eltussolnak bűncselekményeket. Nem vitás, az állam így nem támogathat tovább működést”. A KDNP-s Nacsa Lőrinc pedig arról beszélt a Hír TV-ben, hogy még karácsony előtt el fogják fogadni a javaslatot.
Tüntetés lesz
A Független Előadó-művészeti Szövetség pénteken indított petíciót a kulturális finanszírozásról szóló törvénycsomag ellen. Hétfő este hattól pedig tüntetés lesz Budapesten, a Madách téren a tervezet ellen.
Az eseményeb beszédet mond Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója, Fullajtár Andrea, a Katona József Színház színésze, Barda Beáta, a Trafó Kortárs Művészetek Háza ügyvezetője, Farkas Franciska, színész, drámapedagógus, Mácsai Pál, az Örkény István Színház igazgatója, Pintér Béla, a Pintér Béla és Társulata alapítója és Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere.
Az eredeti javaslatcsomag
A Kásler Miklós és Varga Judit miniszterek által a kormánynak december 3-án benyújtott eredeti, 48 oldalas előterjesztés – melyet a 444 ismertetett – öt részre tagolódott.
- A kulturális szakágazat irányításáról szóló törvény
- A Magyar Nemzeti Kultúrközpont létrehozása
- A Virtuózok programjainak támogatása
- A Nemzeti Komolyzenei Stratégia alapjai
- Az egyes irodalmi ösztöndíjak finanszírozása
A kulturális törvény a legfontosabb az öt közül, létrehozza a „kultúrstratégiai intézmény” státuszát, és ezeknek vezetőiből összeállítja a Nemzeti Kulturális Tanácsot. Ennek a minden korábbinál központosítottabb vezető testületnek a „feladatkörébe utalja a magyar kultúrában követendő irányok, prioritások meghatározását”. A Tanácsnak kell biztosítania „a kulturális ágazat egységes kormányzati stratégiai irányításának alapjait.”
A dokumentum szerint az előadó-művészeti törvény módosítására a fenntartói felelősség mértékének és az állami szerepvállalás arányának konkretizálása érdekében van szükség. Az előterjesztés szerint „a hazai előadóművészeti szcéna legjelentősebb értéke az állandó társulatra épülő kőszínházi struktúra, melynek bázisa az állami intézmények mellett az ország teljes lefedettségét biztosító vidéki helyi önkormányzati előadó-művészeti hálózat”.
A Tanács átveszi az irányítást a kultúrafinanszírozás legfontosabb szerve, a Nemzeti Kulturális Alap fölött is. A benne ülő intézményvezetők határozzák meg a saját művészeti területükön a követendő irányokat, ők mutatnak irányt a nagy stratégiai kérdésekben, de ők döntenek a pályázatokról is. A mellékelt lista szerint a magyar alkotóművészet egésze fölött egyetlen ember, a PIM-főigazgató, Demeter Szilárd rendelkezik majd. Ebbe beletartozhat a fotó-, ipar- és képzőművészet, illetve irodalom és a zene is.
Egy kormányrendelet hozná létre a Magyar Nemzeti Kultúrközpontot, „a hazai könyvkultúra, ezen belül a magyar irodalom, valamint a kortárs magyar alkotóművészeti és könnyűzenei tehetséggondozás szervezeti keretei” megerősítésére. Ennek vezetője is Demeter Szilárd lenne. Egy másik pont a kormány tanácsadó testületeként nevezi meg. A negyedik és az ötödik pontból kiderül, hogy a tagok között nincs más írószervezet az Írószövetségen kívül, de nem vették be az egységes nagy könyves szervezetet, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülését sem. A kortárs könnyűzenét egyedüliként képviseli a Cseh Tamás Archívum, míg a tehetséggondozós vonalat szintén egyedül viszi a Nemzeti Tehetséggondozó, ami a PIM része.
Az utolsó pont szintén arról szól, hogy Demeter Szilárd irodalmi ösztöndíjak felett szerez befolyást. A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-től a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz kerülne át három irodalmi ösztöndíj, a Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíj, a Babits Mihály műfordítói ösztöndíj és az Örkény István drámaíró ösztöndíj.
